Mindenki tudni fogja, hogyan lehet elhelyezkedni a szakmájában

● Eddig is működtek az integrált szakképző központok. Miért kellett megváltoztatni a szabályozást?
– A TISZK-ek átalakítása a szakképzési reform részét képezi, amely egy nagyobb ívű, hosszabb távra szóló folyamat. Tavaly átalakult a szakképzés irányítási rendszere: az ágazat tartalmi irányítása a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz került, így könnyebbé vált a szakképzés és a foglalkoztatáspolitika összehangolása. A szakképzés tartalmi fejlesztésének mostanra már jól érzékelhető eredményei vannak. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében létrehozott térségi integrált szakképzési központokban már az új szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelően, az új Országos Képzési Jegyzék szerint tanulnak a diákok. Célunk az, hogy a munkaerő-piaci keresletet és -kínálatot közelítsük. Ez a szakképzés területén azt jelenti, hogy a szakképző intézmények a jövőben a munkaerőpiac valós igényeinek megfelelő számú és végzettségű szakembert képezzenek majd. Széles körű társadalmi egyeztetés mellett módosítottuk a közoktatási és a szakképzési törvényt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló törvényt, valamint a hozzájuk kapcsolódó rendeleteket. A változtatások lehetővé teszik, hogy létrejöjjön egy olyan intézményfenntartói és intézményi hálózat, amelynek szakképzési feladatellátása (képzési struktúra, tanulólétszámok) regionális szinten koordinált és vezérelt lesz.

● Milyen szerkezeti változásra számíthatunk a szakképzési intézményi hálózatban?
A térségi együttműködés elvet tartottuk szem előtt. A régiók szakképzési kapacitásainak koordinációját a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) látják el, a szakképzés-fejlesztési források elosztásában meghatározó szerepük lesz. A jövőben az RFKB-k fogják meghatározni, hogy az adott régióban milyen szakirányokra, az egyes szakirányokon belül milyen keretszámokkal iskolázhatnak be az intézmények.
A szabályozás átalakításával, az 1500 fős minimális tanulólétszám előírásával biztosítjuk, hogy a TISZK-ek a regionális szakképzési igények alapján tevékenykedjenek. A támogatási rendszer csak 2008. szeptemberétől változik, de az új típusú TISZK-ek létrehozását – uniós forrásokból, pályázati úton – már ez évtől támogatjuk. Így az eddigi szétaprózott intézményi szerkezetet a mai elvárásokhoz igazítjuk, hatékonyabbá tesszük.

● Milyen forrásokból működnek a szakképző központok?
– Az intézményi átalakítás ösztönzésére olyan támogatási rendszert alakítunk ki, amelyben csak a TISZK-ek jutnak fejlesztési forrásokhoz, ideértve a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészét is. Az eddig az intézmény részére nyújtott fejlesztési támogatást a TISZK részére nyújtott támogatás váltja fel, célhoz kötött felhasználási kötelezettséggel. A szakképzés finanszírozása háromcsatornás. Az intézmények működtetését a központi költségvetés és a fenntartók közösen finanszírozzák a tanulólétszám alapján. A harmadik csatorna kizárólag fejlesztési célokat szolgál. Forrása a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze, illetve a szakképzési hozzájárulásra kötelezett cégek által közvetlenül az intézményeknek fejlesztésre átadott – kötelezettségüket csökkentő – összeg.

● A fenntartóknak mekkora szabadságuk van a szakképző központok létrehozásában?
– A TISZK fogalma rugalmas keretet ad, többféle lehetőséget kínál a szakképzéssel összefüggő feladatok közös végrehajtására. A szakképzési feladatellátás és a tényleges integráció különböző módokon valósulhat meg, a fenntartók több lehetőség közül választhatnak. Néhány példa: fenntarthatják egy intézménybe integrálva a szakképzésben részt vevő intézményeket, integráltan láthatják el a szakképzési feladatokat a csak szakképzési évfolyammal és a csak szakmai alapozó évfolyammal működő szakképző iskolák, vagy szakképzés-szervezési társulást hozhatnak létre az önkormányzati fenntartók, illetve nonprofit gazdasági társaságként a nem önkormányzati – alapítványi, egyházi – fenntartók. A gazdaság szereplői közvetlenül is részt vehetnek a szakképzésben olyan módon, hogy a fenntartókkal, illetve a felsőoktatási intézményekkel szakképzés-szervezési társaságot alakítanak kiemelkedően közhasznú, nonprofit gazdasági társaság létrehozásával.

● A diákok számára milyen előnyt jelentenek a módosítások?
– A rendszerváltás óta gondot jelent a hazai szakképzésben, hogy a végzett diákok csak részben képesek megfelelni a gazdaság folyamatosan változó igényeinek. A szakképzési reform bevezetése után viszont azt várjuk, hogy az intézmények olyan képzéseket nyújtsanak a diákoknak, amellyel könnyű lesz elhelyezkedniük, jó munkahelyet találniuk. A munkáltatókat ösztönözzük arra, hogy növeljék a tanulószerződések számát. A cégek ugyanis egyre nagyobb igényeket támasztanak a pályakezdőkkel szemben, elvárják a jó felkészültséget. Az iskolából kikerülő fiatalok közül eddig azonban sokan nem tudnak elhelyezkedni. Ez egyrészt az alacsony mobilitási hajlammal magyarázható, másrészt a képzés merevségének, elavult szakmai tartalmának, a munkáltatók által elvárt munkatapasztalat hiányának a következménye. A fiatal szakembereket kereső cégeknél a szakmai felkészültség mellett ma már fontos kiválasztási szempont az aktív nyelvtudás, a munkatapasztalat, a jó kommunikációs és önérvényesítő képesség. A szakmai gyakorlatnak a szakirányú tapasztalat megszerzése mellett fontos szerepe van a fiatalok önismeretének megerősítésében. A munkáltatók jelentős része elvárja, hogy a pályakezdő tudja, mit jelent dolgozni, hogyan működik egy szervezet. Ebben jelent számottevő segítséget a tanulószerződés.

● A cégek mindennapi gyakorlatában jelent-e változást a mostani átalakítás, lesz-e számottevő hatással a gazdaságra?
– A hatás közvetett, ám várakozásaink szerint jól érzékelhető lesz. A regionális munkaerő-piaci igények hatékony érvényesítése érdekében megváltozik az RFKB-k összetétele: nő a gazdaság szereplőinek részvétele, bevezetjük a társelnöki funkciót, amelyet a gazdasági kamarák képviselője lát el. Ma még sajnos számos olyan képzést kínálnak az iskolák, amelynek megszerzése után a végzettek jelentős része nem tud elhelyezkedni. Ezt változtatjuk meg: olyan struktúrát alakítunk ki, hogy a képző intézmények érdekeltté váljanak abban, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a gazdaság újonnan felmerülő igényeihez – ennek érdekében dolgoztuk át moduláris rendszerűvé az Országos Képzési Jegyzéket. Most sok diák tanul olyan szakmát, ami nem keresett az adott régióban, ugyanakkor nagy számban indítanak hasonló profilú, divatos, de az elhelyezkedési esélyeket figyelmen kívül hagyó képzéseket. A munkáltatók ugyanakkor számos fizikai szakmában munkaerőhiánnyal küzdenek. A hiányszakmák területenként különböznek, de egy jól képzett hegesztő, építőipari munkás biztosan talál magának munkahelyet az ország bármely csücskében. A kék galléros szakmák presztízse azonban sajnálatosan alacsony, és ez befolyásolja a fiatalokat a pályaválasztásban. Többek között ezen is kíván segíteni a szaktárca és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között megkötött megállapodás, amelynek fő célja a szakképzés versenyképességének erősítése.

● Az Országos Képzési Jegyzéket is módosították.
– Valóban, a célunk a modulszemlélet kialakítása volt, amely hatékony eszköz a képzési szerkezet rugalmasságának megőrzésében. Az új, moduláris rendszerű szakoktatás így könnyen alkalmazkodni tud a munkaerőpiac gyorsan változó elvárásaihoz. Szerkezetében és tartalmában is átdolgoztuk az Országos Képzési Jegyzéket. Olyan modernizációs folyamatot indítottunk el, ami már a közeljövőben biztosítja, hogy a szakképzés sok ember számára elérhető oktatási szolgáltatásként működjön, ki tudja elégíteni a gazdaság minőségi és mennyiségi igényeit. A tartalmi fejlesztés eredményeként az új OKJ-ben szereplő szakmák oktatása moduláris rendszerű. Ez azt jelenti, hogy egy-egy szakma tananyaga a teljes munkafolyamatot tartalmazza, de a diákok a szükséges ismereteket a munkafázisoknak megfelelően lebontva, modulonként dolgozzák fel. Az egyes modulok így a rokon szakmák oktatásában is felhasználhatók. Az egységek egymásra épülnek, így biztosítják az adott szakterületen a továbblépés lehetőségét, a magasabb kvalifikáció megszerzését, a szakmák közti átjárhatóságot. Az új rendszerhez illeszkedik a tananyag-fejlesztési programunk is, hiszen az átállás jelentős fejlesztő munkát igényel a képzőktől, az iskoláktól és a felnőttképzést folytató intézményektől egyaránt. A szakma magas színvonalú elsajátítását támogató, korszerű tankönyveket fejlesztünk ki. Ezzel párhuzamosan, a szakképzés minőségének biztosítása érdekében a tanárok, oktatók szakmai és módszertani továbbképzésére is figyelmet fordítunk.

● A szakképzésben az a meghatározó, hogy állandóan változnak a keresett munkakörök. Ami jelenleg hiányszakma, az néhány év múlva már túltelített lehet a munkaerő-kereslet csökkenése miatt és fordítva. Milyen eszközökkel kívánják segíteni a fiatalokat a karriertervezésben?
– A pályaorientáció, a pályatanácsadás és a pályakövetés iránti igényeket komplexen kezeljük. Eddig csak részben állt rendelkezésre olyan gazdasági-munkaerő-piaci adatbázis a munkavállalók számára, amely a karriertervezésük alapját biztosítaná. Ezért a célunk egy olyan rendszer bevezetése, amely bemutatja, egy-egy szakmával hogyan tud a végzett fiatal elhelyezkedni – hiszen ez alapvetően befolyásolja a pályaválasztási döntését. A fejlesztés eredményeként létrejövő adatbázisban – az élethosszig tartó tanulás koncepciójának megfelelően – mindenki megtalálja majd a számára szükséges információkat. A pályaválasztás előtt állókat pályaismertető, különböző foglalkozásokat bemutató filmek segítik a döntésben. A pályakövetési rendszer a frissen végzettek elhelyezkedéséről szolgáltat majd adatokat, ezzel segíti a pályaválasztási döntést. A munkában állók vagy munkát keresők pedig átfogó tájékoztatást találnak a magyarországi oktatási és munkaügyi rendszerről, a munkaerő-keresletről, a túltelített szakmákról és az egyes szakmákban elérhető bérekről.

Krausz Viktória

(Az oldalt támogatta az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!