Már nem csak a császárok kiváltsága

A császármetszések országos aránya 2006-ban 28,9% volt. A legmagasabb értéket a Csornai Margit Kórházban, (46,8%), a legalacsonyabbat Tapolcán (15,7%) mérték. Ha a tendencia nem áll meg, akkor öt év múlva 34%-os aránnyal, tíz év múlva pedig közel 40%-kal számolhatunk.
Érdemes volna elgondolkodnunk azon, hogy miért is nőnek ezek az értékek, milyen jelenségek húzódnak meg a számok mögött. Ennyivel rosszabbul menne nekünk, nőknek a szülés? Vagy valami más áll a háttérben? Soha semmilyen tudományos adat nem támasztotta alá a szülések kórházakba való áttelepítését. Ez nem tudományos kutatási eredményeken nyugvó döntés és cselekedet volt. De ha mára annak is tekintik, tudjuk nagyon jól, hogy mennyire manipulálhatók.

Delfinek és férfiak

 

2004 októberében Marsden Wagner professzor a WHO nők és gyerekek egészségével foglalkozó szervezetének volt igazgatója, akkor a Országos Bábaszövetség Szenátusa tagjának voltam egy előadásán ahol mesélt egy történet ami segített, hogy jobban megértsük a születés különlegességét.
Ez a történet arról szól, hogy a szülés miként megy végbe a delfineknél.
A szülő delfin úszik a középpontban. Körülötte körbe-körbe úszik 2-3 nőstény delfin, akik meg-megérintik őt – mint a bábák vagy a dúlák (szülés körüli asszonysegítők). Ez után, mintegy tíz méterrel távolabb egy szintén nőstény delfinekből álló csapat úszkál, akik beszélnek a szülő delfinhez. Majd jóval távolabb egy nagyobb sugarú körben úszik az összes hím delfin, akiknek az a feladata, hogy óvják a szülő delfint mindenféle veszélytől. Így a szülés békében folyhat le. Úgy gondolom, hogy a férfiak így vehetnek részt a szülésben. Vagyis biztosítaniuk kell a békét a nők világa számára a szülés ideje alatt.
Szerintem a delfinekhez hasonlóan, az embereknél is így kéne történjen. A bábák mindig a nők rendelkezésre álltak, akár tradicio-nális bábákról, akár egy idősebb tapasztaltabb környékbeli nőről beszélünk – tehát mindig is léteztek „sage femme” –, bölcs asszony, dán kifejezés a bábára az „öre more”, ami annyit jelent, hogy földanya; ő volt az az asszony a viking faluban, aki „két lábbal állt a földön”, és a falu többi nőtagja mind tisztelte őt. Érdekességként a bába izlandi megfelelője a „fény anyja”.
Kétszáz évvel ezelőtt a férfiak is belekeveredtek a szülési szituációba, a szülészorvosok megjelentek a szüléseknél, és fokozatosan átvették a hatalmat és az ellenőrzést. Azért szerintem a férfiak számára ez mindig is egy átélhetetlen misztikus dolog marad. Így már érthető: ellenőrzésük alá akarnak hajtani minden olyan körülményt, amitől félnek. De már a kisfiuk is megtanulják, hogy ha félnek valamitől, akkor elmenekülnek – de ez ugye nem túl férfias – vagy férfi módjára azt mindenképpen „ellenőrizniük” pl.:, szétszedniük kell. (Van fiam és férjem is, látom, hogy működnek.)
Az orvoslásban is ez történik, sok mindent megtesznek azért, hogy ellenőrizzék a nők reproduktív viselkedésformáit. A várandósság és a szülés ellenőrzése része ennek a folyamatnak. Tehát a szülészeti gondozás jobbára a szülés, a vajúdás és a nő ellenőrzéséről szól.
Amikor szülünk, egy totálisan más tudatállapotba kerülünk és jön egy erő valahonnan, ami segít.
A professzor aki régen még soha addig nem látott természetes körülmények között szülő nőt. Így fogalmazott: „A nő egyszerre rálelt a benne rejlő erőre.” Ez egy férfi számára elég félelmetes dolog mondta.
A szülészek több mint kilencven százaléka férfi, akik soha nem szerezhetnek személyes belső tapasztalatot a szülés élményéről. Ebből az a szereposztás következik, hogy a férfi = orvos, a nő = beteg, esetleg kismama, aki vajúdik és szül, még mindig többnyire hanyatt fekve, szétfeszített lábakkal a legkiszolgáltatottabb pozícióban. Az orvos adja az utasításokat, a nő az, aki ezt végrehajtja. Közben az orvos, olykor a legváratlanabb és legfájdalmasabb pillanatokban fájdalmas vizsgálatokat végez a nő nemi szervén, amihez normál esetben csak a legintimebb pillanatokban lehet hozzáérni. Ilyen szereposztásra készülve felvetődhet az a gondolat is bennünk, hogy egy esetleges császármetszés jobb lélektani pozíciót eredményez a nő számára, hiszen nem kell a kiszolgáltatottságot megtapasztalni, de legalábbis hamar túl lehet esni rajta…
A császármetszés ma már 20 perc alatt elvégezhető műtét, a spontán szülés több órát, akár egy teljes napot vagy még többet is igénybe vehet.
„A modern technokrata szülészet a szülést tehát az ipari termelés analógiájaként kezeli: speciális intézmények (szülészeti osztályok) speciális termékek (újszülöttek) hatékony sorozatgyártására rendezkedtek be. Az orvos ellenőrzi a szülő nő testének működését és folyamatosan monitorizálva, megfigyelve azt, a mért adatok alapján a „gyári szabványhoz” igazítja” – Varga–Suhai: Szülés és születés.
A császármetszés arányának növekedése arra is utalhat, hogy mai racionális gondolkodásunk egyre kevesebb „szabálytalanságot” (értsd, átlagostól eltérőt) visel el. A „szülés-levezetés” még tökéletesebb orvos által vezérelt módja a császármetszés. A nő lélektani feladata ilyenkor „csak” az elfogadás és az önátadás.

Fehéren-feketén

Egy szülésért térített OEP-finanszírozás összege:
Hüvelyi szülés: 2006.: 85 ezer Ft, 2007.: 91 ezer Ft.
Hüvelyi, epidurális érzéstelenítéssel: 2006.: 95 ezer Ft, 2007.: 102 ezer Ft.
Császáros szülés 2006.: 176 ezer Ft, 2007.: 190 ezer Ft.
Az adatok olvastán felvetődik a kérdés, nem végeznek-e a kórházak a szükségesnél könnyebben császármetszést azért, mert az többet hoz a konyhára? És a mai nehéz időkben minden fillért meg kell becsülni. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy az anyák maguk is többet adnak a császárért zsebbe, akkor a kérdés különösen hangsúlyos.
A programok nagy része lezajlott tegnap Budapesten, Miskolcon, Szombathelyen, Szegeden, Debre-cenben és Békéscsabán, Egyedülálló, nagyon értékes és jó előadást hallgattam Orosz Katalin, klinikai szakpszichológustól a császármetszés okozta felnőttkori lelki hatásairól és annak feldolgozásáról.
A mai nap Siófokon várjuk az érdeklődőket egy közös együttgondolkodásra a Vértes, Konferencia és Wellness Hotel Kálmán Imre konferenciaterembe (Siófok, Batthyány L. u. 24.)

Programok:

11.00-tŐl Rist Lilla: Nórák – Történetek a szülőszobából filmvetítés.
12.30: Kerekasztal-beszélgetés a film kapcsán a meghívott szakemberek és a jelenlévők közreműködésével.
14.00: Werner Katalin IBCLC szoptatási szaktanácsadó Életkezdet, szoptatás.
16-19 óra: Jókai Park Kötetlen élménybeszámolók és vélemények Hyde Park Corner stílusban.
Bátorítunk mindenkit, akinek saját élménye van a kórház szülészeti és újszülött osztályával kapcsolatban, jöjjön el és ossza meg tapasztalatait, véleményét.

Köveskuti Tünde

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!