Minden harmadik felnőtt rendszertelenül étkezik

A GfK Hungária étkezési szokásokat vizsgáló tanulmányának 2007. évi adataiból kitűnik, hogy a korábbiakhoz képest átalakul a „napirendünk”. Például 2005-höz képest ebéd helyett egyre többek fő étkezése a vacsora, illetve a magyarok csaknem harmada mondja azt, hogy rendszertelenül étkezik. Aki nem otthon kosztol, jobbára a munkahelyi, az iskolai menzán ebédel. 

A GfK Hungária Piackutató Intézet a honi étkezési szokásokat „Étkezési szokások” című jelentésé-

ben kétévente vizsgálja. Az idei felmérés adatai átalakuló „napirendünk” ékes bizonyítékául szolgálnak. Kiderült, minden második lakos napjában háromszor étkezik ugyan, de a négyszer, vagy annál gyakrabban étkezők aránya folyamatosan nő – jelenleg 37 százalék – mert a köztes étkezések és a snackfogyasztás igen népszerű.

A kutatás szerint a magyar felnőttek 31 százaléka „inkább rendszertelenül eszik”, a fő étkezések közül továbbra is az ebédet a többség nem hagyja ki, bár 2005-höz képest jelentősen csökkent, miközben nőtt a vacsorát előnyben részesítők száma. Két éve még a megkérdezettek 72 százaléka ebédelt és 28 százaléka mondta, hogy a vacsora a fő étkezése, az arány idén 64, illetve 36 százalék lett. Ma többen vannak azok, akik soha nem reggeliznek (9 százalék), így munkába is általában üres gyomorral érkeznek. A többség (53 százalék) továbbra sem tízóraizik soha, miközben 2 százalékponttal nőtt a minden nap tízóraizók hányada. A legtöbben (66 százalék) mai napig meleg ebédet fogyasztanak, ebben a napszakban a hideg koszt népszerűsége lényegesen kisebb (8 százalék 53 százalék alkalomszerűen, 39 százalék pedig soha). A köztes étkezések közül az uzsonna a tízórai fogyasztás hasonló adatokat mutat, mert a válaszok szerint a lakosság 9 százaléka naponta, 37 százaléka alkalomszerűen és 54 százalék soha nem eszik délután. A meleg ételt vacsorázók aránya leginkább a többi fő és köztes étkezéshez képest változott. Míg két éve mért 27 százalékhoz képest idén már 31 százalékot ért el azok aránya, akik minden nap meleg vacsorát esznek, 58 százalékról 56-ra csökkent a meleg vacsorát alkalomszerűen és 15 százalékról 13 százalékra a meleg vacsorát soha nem fogyasztók aránya.

A 10 legszívesebben fogyasztott élelmiszer között ott találhatók a hagyományos, főzött levesek, a szárnyasok, a burgonyák, a gyümölcsök, zöldségek, a sajtok, a tojás, a tésztafélék, a kiflik, a zsömlék, meg a szárazáruféleségek, mint a szalámik és kolbászok is. A leggyakrabban fogyasztott ételek és italok rangsorba szedve a következők: fehér kenyér, kávé, hagyományos, főzött levesek, gyümölcsök, ásványvíz, tea, tej, kifli, zsömle, zöldség és a csapvíz.

A megkérdezettek 57 százaléka szívesen főz, nem egészen ötöde (19 százalék) viszont azt állítja, hogy nem tud főzni. Talán nem meglepő, hogy a sütés-főzés a nők körében népszerűbb, mint a férfiakéban, a felmérés tanúsága szerint a hölgyek 83 százaléka, a férfiaknak csupán 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen főzőcskéz. A kutatás tanúsága szerint minden negyedik magyar naponta, vagy majd’ minden nap a tűzhely mellé áll és maga készíti ebédjét, vacsoráját. A hölgyek 46 százaléka, a férfiak 2 százaléka főz napi rendszerességgel.

Azok számára, akik főzni kevésbé szeretnek, esetleg idejük nem jut rá, számos egyéb étkezési lehetőség kínálkozik. Bár a munkahelyi/iskolai étkezdék szolgáltatásait csak viszonylag szűk kör veszi igénybe, a válaszadók 14 százaléka munkahelyi/iskolai étkezdében oldja meg a napi kosztolását. Körükben legnagyobb csoportot a 15-19 éves középiskolások, továbbá a felsőfokú iskolai végzettségűek, az egyedülállóak és a dolgozó férfiak alkotják.

Krasznai Éva