Lisztes szerint a Fradi nélkül csonka az NB I.

Ezt követően a Brémába igazolt, ahol bajnoki címet szerzett. Üröm az örömben:  Lisztes a brémaiaknál sérült meg olyan súlyosan, hogy utána már nem tudta visszaszerezni a stabil helyét csapatában. Ezért továbblépett és a Mönchengladbach csapatában folytatta, ahol mindössze öt bajnoki meccset játszott. A hosszan tartó lábadozás alatt több egyesülettel is hírbe hozták, de végül is úgy döntött, hogy 31 évesen hazatér, és itthon folytatja. Bár idehaza is sok klub neve felmerült, végül is a Ferencvárost választotta. Lisztes 80 mérkőzést játszott itthon, mielőtt Németországba szerződött, a Bundesligában pedig 206 alkalommal szerepelt. A magyar válogatott egyik erősségének számított hosszú éveken keresztül, 49 alkalommal ölthette magára a címeres mezt. A világ legnevesebb csapatai ellen is szerepelt, és ha minden jól sikerül, akkor  ma a BKV ellen mutatkozik be újra a Fradiban.

Tekintsük egy kicsit vissza a múltba. Mikor és hogyan kezdődött labdarúgó-pályafutása?
– Igen fiatalon lettem igazolt játékos Csillaghegyen, a Külker csapatánál, és úgy kerültem a Ferencvároshoz, hogy egy kispályás tornát rendeztek, amelyen felfigyeltek rám a zöld-fehérektől, és azonnal az Üllői útra hívtak. Arra még ma is büszke vagyok, hogy Albert Flórián is látta ezt a meccset, és ő is invitált, hogy jöjjek hozzájuk.
Mindig a középpálya vonzotta?
– Valahogy igen, mert már fiatal koromban kiderült, hogy érzékem van a játék szervezéséhez.
Egyenes volt az útja az Üllői úton?
– Először végigjártam a ranglétrát a serdülő egytől az ötig, majd innen nagyot ugrottam, mert rögtön az ifi egyben találtam magamat, és innen emeltek ki a nagycsapat keretébe.
Mikor és ki ellen játszott először az NB I-ben?
– A Csepel ellen kaptam 15 percet és azon a találkozón 3-0-ra győztünk.
Középpályás létére nemegyszer talált az ellenfelek kapujába. Kinek rúgta az első NB I-es gólját?
– A harmadik első osztályú meccsemen a Debrecennek, és az én gólommal nyertünk a cívisvárosiak ellen 1-0-ra.
97-ben került a Stuttgarthoz. Milyen volt a sváb csapatnál játszani?
– A Bundesliga egyik legjobb és legismertebb együttese, ahol bizony meg kellett küzdenem azért, hogy helyet biztosítsak magamnak. Négy évet szerepeltem náluk, ez alatt 109 Bundesliga-meccsen játszottam, és 12 gólt lőttem.
A következő négy évet északabbra, Brémában töltötte. Hol érezte jobban magát, itt vagy korábbi csapatánál?
– Egyértelműen Brémában, már csak azért is, mert bajnoki címet szereztem, és hosszú időn keresztül állandó játéklehetőséget kaptam és abban az évben, amikor megsérültem, minden találkozón tagja voltam a csapatnak.
Súlyos sérülés érte, mégsem adta fel, és még most is focizni akar. Mi tartotta önben a lelket?
– Először is a családi háttér, s nem utolsósorban a labdarúgás iránti szeretet.
Azon emberek közé tartozik, akik igen fiatalon bemutatkozhattak a magyar válogatottban, ahol később az együttes kapitánya is volt. 49 alkalommal húzta fel a címeres mezt. A jubileum összejön még?
– Valóban, 18 évesen szerepeltem először a nemzeti együttesben, és 9 gólt lőttem. Ami meg a jubileumot illeti, bízom benne, hogy kapok még legalább egyszer lehetőséget a nemzeti csapatban, de ahhoz olyan játékot kell mutatnom, hogy a szövetségi kapitány elégedett legyen. Ám most először is az foglalkoztat, hogy a Fradival visszajussunk az első osztályba.
Pályafutása során nagyon sok neves csapat ellen szerepelt, ha vasárnap Csank János lehetőséget ad, akkor a BKV ellen lép pályára.
Való igaz, NB II-ben eddig még soha nem szerepeltem, de ha az a cél, hogy feljussunk, akkor nem azt kell nézni, hogy az ellenfél melyik osztályban van, hanem azt, hogy a Fradi minél jobb legyen.
Pályafutása során melyik az a pillanat, amely örökké megragadt önben?
– Természetesen az első meccs, az első válogatott találkozóm, és hogy a zöld-fehér színekben én rúgtam a BL-ben az első Fradi-gólt, méghozzá a Grasshoppersnek, amikor továbbjutottunk a svájci csapattal szemben.
Volt korábban kapcsolata Csank Jánossal?
– Természetesen, több alkalommal is meghívott a válogatottba, amikor szövetségi kapitány volt.
És a régi játszótársak közül akad még valaki jelenleg a Fradiban?
– Hála istennek igen, Lipcsei Péter és Vincze Ottó, Dragóner Attilával pedig a válogatottban szerepeltem együtt jó néhányszor.
Egy pillanat erejéig kanyarodjunk még vissza a német bajnoksághoz. Össze lehet hasonlítani a magyar és a német edzésmódszereket?
– Lehet, hogy most sokan meglepődnek. Nemegyszer úgy éreztem, hogy idehaza sokkal többet edzettünk, mint odakint. Németországban viszont sokkal pörgősebbek és célratörőbbek voltak a tréningek. De ami a legnagyobb különbség, hogy ott szinte mindig telt ház előtt léptünk pályára, míg idehaza ha az ember kimegy, szinte ismeri azokat a szurkolókat a lelátón, akik rendszeresen kijönnek egy-egy meccsre.
Meddig lehet a focit űzni?
– Mondhatnám azt is, hogy a játékosok ma kortalanok, hiszen ha végignézünk a nemzetközi élcsapatok között, jó néhányan majdnem a negyven körül is helyt tudnak állni. Ami meg engem illet, egyelőre fél plusz egy éves szerződést kötöttem a zöld-fehérekkel, mert úgy érzem, hogy 31 évesen nem tartozom a túl öregek közé, de ahhoz, hogy az ember a távolabbi jövőről beszéljen, egy jó idényt kell tudnia maga mögött, s ami még ennél is lényegesebb, hogy egészségileg rendben legyen. Most úgy érzem, hogy rendben van a lábam, és remélem, segíteni tudok csapatomnak ahhoz, hogy visszakerüljön az első osztályba, amely a Fradi nélkül mindenképpen csonkának számít.Fluck Miklós

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!