Szerdán kezdődik a per a Magyar Gárda feloszlatásáról

A Fővárosi Főügyészség még tavaly kezdeményezte a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület megszüntetésére irányuló eljárást. A tárgyalást a bíróság – nem túlságosan siettetve az ügyet – eredetileg áprilisra tűzte ki. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter soron kívüli eljárást kezdeményezett, ezután helyezték át az időpontot márciusra. A VH  információi szerint az ügyészség kezdeményezése a feloszlatásra részben a tatárszentgyörgyi romaellenes demonstrációval összefüggő dokumentumokon alapul. A főügyészség álláspontja szerint a szervezet olyan célokat követ, például rendvédelmi funkciókat,  amelyeket alapszabálya nem tartalmaz: emellett  működése ellentétes azzal a jogszabállyal, amely kimondja, hogy az egyesületi jog gyakorlása mások szabadságát semmiképpen nem érintheti.
Az ügyet ismerők ehhez hozzáteszik, hogy az ügyészségi kezdeményezés óta újabb adatok merültek fel: más  jogokat is vindikál magának a gárda és ezek az igények is jogellenesek. Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület (és egyben a Jobbik) elnöke kijelentette a gárdisták kiképzéséről: „…maguk a barantások (ez hagyományos magyar harcművészeti forma) is erősíteni fogják az önvédelmi ismeretek elsajátítását. És igen, szeretnénk megtalálni a módját, hogy a lőtereken, vagy akár air soft keretében a gárdisták  megismerkedjenek a lőfegyverek használatával. Mivel a katonai szolgálat már megszűnt, ennek nagy szükségét érezzük”. Továbbá: „Ha úgy hozza a helyzet, akkor a honvédelemre nem kell engedélyt kérni.”
A Magyar Gárda egyértelmű „katonai szakirányítás” alá helyezése is arra mutat, hogy a Vona által említett célt komolyan veszik. A Magyar Gárda országos parancsnoka (főkapitány), aki Usztics Mátyás helyébe lépett, a honvédség legjobban kiképzett parancsnokai közé tartozott. Dósa István, a fiatal tiszt professzionális szolgálattételével már a Magyar Néphadseregben is elégedettek voltak, 1988-ban kitüntették. 1992-ben lett a szolnoki ejtőernyős zászlóaljnál soron kívül százados. Visszaemlékezve az adott időszakra, amelybe beleesik a jugoszláviai háború is, ezt mondta a Stop internetes portálnak: „Az akkori nagyméretű egységekből álló csapaterő globális háború megvívására volt alkalmas, az én feladatom volt néhány alegység kiképzése a 10-15 fős szabadcsapatok elfogására, illetve az irányításuk a műveletek alatt.” (Az internetes portálon hozzáfűzik: ez „minden bizonnyal a korabeli sajtóhírekben sokat szereplő szerb szabadcsapatok határokat figyelmen kívül hagyó kalandozásaira” utal). Dósa 2000-ig töltött be parancsnoki posztot, utóbb elvégezte a Nemzetvédelmi Egyetemet, adminisztrációs tisztségeket töltött be, majd közel harminc év szolgálat után vonult nyugdíjba 2003 decemberében.
A parancsnoki beosztásában fegyelmet és engedelmességet váró Dósa dolgát nem könnyít meg, hogy a közelmúlt sajtóhíreit megerősítve immár Vonáéknak is el kell ismerniük: a gárda sorai-
ba bűnözői múltú személyek kerültek be. A Jobbik, illetve a Magyar Gárda illetékesei e személyek megjelenését soraikban azzal magyarázták, hogy nem álltak rendelkezésükre megfelelő nyilvántartások. Csakhogy azóta másfél hónap telt el. Ám D. Péter Zalaegerszegről, aki nem tagadta, hogy elmarasztalták  súlyos testi sértésért, garázdaságért, hivatalos személy elleni erőszakért,  továbbra is megyei főkapitányként szerepel a Magyar Gárda honlapján. Arról sem tudunk, hogy foganatosítottak-e valamilyen intézkedést annak a tatabányai gárdistának ügyében, akinek – mint ezt a HVG megírta – már több mint egy tucatszor kellett felelnie cselekményeiért a bíróság előtt. (Felesége is gárdista, őt kétszer marasztalták el).
A  szerdai tárgyalás iránt határainkon túl is van érdeklődés. Jogi szakértők eltérően válaszolnak arra a kérdésre, hogy vajon hamarosan pont kerül-e a történet végére.

B. B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!