Európai uniós forrásból – 1,2 milliárd forintból – kétéves
gyűjtőmunkával a „személyesen elbeszélt történelem”, az „oral history”
módszer nyomán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közreműködésével
valósulhat meg az Oktatási Minisztérium és a Schmidt Mária történész, a
Terror Háza Múzeum igazgatója által vezetett Közép- és Kelet-európai
Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány „Emlékpontok”
programja.
A projekt hazánk XX. századi történelmének feldolgozását és alaposabb megismerését célozza a nálunk eddig ritkábban – például az 1956-os Intézet által – alkalmazott, az eseményeket átélt személyek megkérdezésére épülő történetkutatás módszerével.
Mint a program is leírja, „Magyarország XX. századi történelme megrázkódtatások és fájdalmak sorozata, amelyeket büszke és dicső pillanatok szakítottak meg”. Felmérések szerint minderről, a most felnövő generáció keveset tud, de ennek oka nem a diákok érdektelensége, hanem az, hogy ez az időszak nem tudott eddig igazán súlyának megfelelően megjelenni a középiskolai történelemoktatásban. A fájdalmas eseményekről – mint az elvesztett világháborúk, Trianon, a holokauszt, a diktatúrák – kevés szó esett eddig. Az „Emlékpontok” program elsődleges célja, hogy a mögénk került század történéseinek szemtanúit 250 középfokú oktatási intézmény tanulóinak segítségével, szaktanáraik támogatása mellett felkutassák, és emlékeiket összegyűjtsék, rögzítsék, majd pedig rendszerbe szervezve elérhetővé tegyék mindenki számára. Mindez a történelem-, valamint a társadalom- és politikatörténet oktatásának is eredményes eszköze lehet majd. A múlt történéseiben így való szembenéző részesülés a diákoknak a hazához kötődését, történelemszemléletük formálódását is segíti, felébreszti társadalmi érzékenységüket. európai uniós szakzsargonnal élve: az „Emlékpontok” program elősegíti a társadalmi kohéziót.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a jövő Új Magyarországának megteremtése érdekében fontos feladatnak tartja a múlt feldolgozását, ezért ítélte támogatásra érdemesnek az „Emlékpont” programot is, ezért az ügynökség szerint Magyarország különösen büszke lehet erre a tervre, amely a múltat összekapcsolja a jelennel. Ilyen ötletet ugyanis egyetlen más ország sem fogalmazott meg. Az „élő emlékezet” adatbázisa hatvan-hetven év történetét örökíti majd meg egy önálló internetes portál segítségével mindannyiunk számára elérhető módon.
Rainer M. János, az 1956-os Intézet igazgatója a VH-nak elmondta: rendkívül örül annak, hogy az unió is támogatja a kutatást, ami attól nagyon jó, hogy „tömegesen”, diákok dolgoznak rajta, hiszen ők az intézetben szűk tudományos csoportként tették eddig ezt. Így a megannyi helyi szereplővel – a több ezer, tízezer interjúalannyal valóban testközelbe kerülhet a megélt, közös és mégis személyes múlt.
G.M.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!