Mi parkolunk, a bíróság ítélkezik

„Esküszöm, már-már a középkori boszorkányperek tűnnek fel lelki szemeim előtt az egyre csak szaporodó parkolási ügyek kapcsán” – így egy ismerősöm, akinek sohasem volt típusú autójához küldtek ki bírságoló, fenyegető levelet. Anno – mint tudjuk a történelemből – a többnyire úszni sem tudó embereket mély vízbe lökték, vízpróbának alávetve. Ha feljött: „boszorkány!” – szólt a verdikt, s mehetett a máglyára. Ha meg elmerült, a bölcs és erkölcsös bírái mosták kezeiket – naná, hogy nem a mélyvízben, még a végén beleestek volna –, „hát istenkém, ártatlan volt…” A megvádolt szempontjából meg ugye édes mindegy, az eredmény egykutya. Amúgy csak a fővárosban évi egymillió a megbírságolt autó, de az ügyek jelentősége országos. Amúgy e sorok írója állítólag 2002-ben Vácott parkolt jegy nélkül. Erről tavaly ősszel, az utolsó utáni pillanatban kapott 12(!) ezer forintra vonatkozó felszólítást. Hogy egykorvolt autómmal akkor valóban ott jártam, arra emlékszem: svédországi unokahúgnak segítettem hazai hagyatékügyét intézni. Egyébként arra is emlékszem, hogy fizettünk – olyan parkolóórát az idáig még nem láttam, s éppen az őrtől kértem és fogadtam el segítséget. Figyelmeztető cédula pedig később sem volt a kocsin…
A minap a Fővárosi Bíróság Polgári Kollégiumának helyettes vezetője, Polgárné Vida Judit mondta el az RTL Klub híradójának kamerája előtt, hogy a parkolócégeknek nem kell fotót bemutatni ahhoz, hogy bizonyítsák a tilosban parkolást. Elegendő ehhez az adatlap is, amit a parkolóőr kitöltött. Ez már azért is figyelemreméltó, mert nemrégen éppen a Fővárosi Bíróság hozott egy olyan döntést, amely az alperes autótulajnak adott igazat, merthogy nem volt fénykép, csak adatlap. Ezen – mint tudjuk – a gépjármű típusa, rendszáma, az üzembentartó beszerzett adatai, a parkolás helye, ideje van rajta. Ám a bíróság e korábbi jogerős ítélete szerint az adatlap az adatbevitel ellenőrizhetetlensége miatt nem alkalmas annak kétséget kizáró bizonyítására, hogy mind együtt megfelelne a valóságnak. Viszont a híradóból most meg kiderült: „Az önmagában nem védekezés, hogy nincs fénykép: az autósnak az adatlapon szereplő bevitt adatokkal kapcsolatos körülményeket kell valamilyen módon megdöntenie úgy, vagy legalábbis kételyt ébresztenie, amelynek alapján a felperes parkolócégnek azt tudjuk mondani, hogy prezentáljon még bizonyítékokat” – így a bíró. Eszerint tehát ha az autós nem tudja bizonyítani, hogy nem parkolt ott, a bíróság elfogadja az adatlapokat akár fotók nélkül is.
Az esetek digitális fényképezőgéppel való rögzítése egyébként 2004-től bevett gyakorlat. A parkolóőrök fényképezőgépei nem hitelesítettek, a fotótartalom már csekély hozzáértéssel is manipulálható elektronikai szakemberek szerint. A parkolóórák is pontatlanok – túl azon, hogy hol a százasunkat, hol egyéb törvényes magyar váltópénzünket nem szeretik „megenni” – egymáshoz képest is gyakorta 5-6 perces késésben-sietésben vannak, azt nem tudni, hogy hány percesben a parkolóőr műszeréhez képest. Így könnyedén, Proust után szabadon, az „eltűnt idő nyomában” fúrhatunk… Az más kérdés, hogy egy ötperces türelmi idő végre a „tűrt” kategóriába tartozik, azaz ha a kék vagy piros Mikulás-cédula a szélvédőnkön lifeg, az azon rögzített perchez képest még öt percen belül – pénzváltás, gyaloglás a messzi órához, főleg ha a közeli nem működik – fizethetünk; a hivatalban igazolhatjuk jogszerű várakozásunkat, s töröltethetjük a büntetést. Ennyit előre. Meg azt, hogy ügyvédek szerint „céges autóval állítólag könnyebb pert nyerni”, mert bíróságfüggő, hogy miként ítélnek. A cégügyekben eljáró gazdasági bíróságoknál gyakrabban ítélnek az alperesek javára, mint a magánszemély alperesekkel szemben a „sima” bíróságok, ahol a parkolási társaságoknak lesz igaza azért a leggyakrabban…
Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának az elnöke, a Magyar Ügyvédi kamara elnökhelyettese – aki hathatós segítséget nyújtott Takács Albertnek, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa volt általános helyettesének is e téma vizsgálatához – nem lát lényeges változást a kollégium vezetőhelyettesi nyilatkozat és gyakorlat közt. Úgy véli, a kérdés az, hogy az állampolgár bíróság előtti előadásának vagy bizonyítéknak tekinthető-e az adatlap. Mivel a fél előadása is bizonyítéknak számít, így jogilag nincs különbség. Azt mi sem vitattuk – így az ügyvéd –, hogy az adatlap is lehet bizonyíték, de nem mindent elsöprő! Egyébként hivatalosan öt fotót is kell mellékelniük a parkolócégeknek: elölről-hátulról, rendszámostól, a környezetet is magában foglalóan, fénytöréses a kép nem lehet stb. Látszódnia kell annak is, hogy nem ülünk benne – ugyanis, ha az autót nem hagyjuk el, az megállás a KRESZ szerint, s nem várakozás. Még akkor sem, ha – mondjuk – a sofőr a kocsijában ülve akár az egész napi sajtót végigolvassa… Kovács szerint bizonyítéknak bizonyítékkal kell szemben állnia, elsősorban a parkolótársaságnak kell bizonyítania sárosságunkat. De ha az én naptáramban benne van, hogy például Debrecenben jártam aznap autóval, s ez a cég nyilvántartásában is szerepel, akkor tényleg nem tudott az autó a VII. kerületi Rottenbiller utcában ácsorogni. Egyébként az ügyvéd internetes honlapján fent van Takács Albert 2006-os jelentése is, amely az akkori tonnaszámra kiküldött büntetések miatti panaszok nyomán készült, s a napokban felteszi a www.kovacskazmer.hu-ra a bírósági döntéseket is. Mint Kovács elmondta: volt olyan eset, amelyben 100(!) ügyet ró valakinek a terhére a parkolócég, miközben az illetőnek ott a lakása – tehát ez éppúgy szól mellette, mint ellene…
Kolláth György alkotmányjogász, ügyvéd szerint nem véletlen, hogy megváltozott az elévülési idő: míg korábban öt évig követelhettek rajtunk díjat, pótdíjat a cégek, ma erre csupán fél év lehetőségük van – így elemi érdekük bizonyítani, hogy mi voltunk tilosban. Az adatlap önmagában semmi Kolláth szerint –, csupán egy a sok bizonyításból. Minden azon múlik, hogy milyen hitelt érdemlő más bizonyítékkal tudok előállni, ami az kioltja: tanúval, okirattal, bármi igazolható ténnyel. Ő is úgy látja: a polgári kollégiumi elnökhelyettes által mondottakat lehet szakmai tekintélyre alapozott véleménynek, silabusznak venni, ám az Alkotmánybíróság ’90-es határozata szerint a jogmagyarázatnak kötelező hatálya nincsen. Ezért a parkolási perekben továbbra is a felperesnek kell állítani és bizonyítani – de a tárgyaláson az érdemi védekezést és ellenkérelmet is elő kell tudni adni.
Tavaly nyár óta már olyan is történt egyébként, hogy a T. Bíróság szerint
azért nem perelhetnek az elmaradt parkolási díjak és pótdíjak miatt a különféle behajtó cégek, mert magának a parkolórendszer kft.-nek – amelytől megvették a behajtatlan követeléseket – sem volt joga parkolási díjat szedni. A bíróság ezt a megállapítását arra alapozta, hogy a parkolási helyek az önkormányzati törzsvagyon részei, és ezt annak idején nem a megfelelő eljárásban értékesítették; ezért hiányzik a jogalap a parkolási díjszedéshez.

Gündisch Mónika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!