Lázadnak a reáltárgyakat oktató pedagógusok, mert a minisztérium a
fizika- a kémia- és a biológiaórák számának csökkentését javasolja az
iskoláknak. A tervezetet Hiller István miniszter annak ellenére
támogatja, hogy az nincs összhangban az unió lisszaboni programjának
oktatási elemeivel, amelyek az európai közösség versenyképességének
növelését célozzák, és ellentmond a kormány oktatásfejlesztési
célkitűzéseinek is.
A felsőoktatási intézményekben tanítók már most is naponta tapasztalják, hogy az első éves hallgatóknak igen hiányos a természettudományos előképzettségük. Az oktatók úgy gondolják, az alapműveltség megrendülése hozzájárulhat az áltudományok népszerűségének növekedéséhez, amely által befolyásolhatóbbá válhatnak az emberek.
Nemrég látott napvilágot két 2006-os nemzetközi vizsgálat eredménye. A PIRLS nevű, a 10 évesek szövegértését vizsgáló kutatás azt mutatta, hogy ezen jól szerepeltek a magyar diákok. A világ fejlett országait tömörítő OECD égisze alatt elvégzett, 57 országot magában foglaló PISA-felmérésen pedig hagyományosan rosszul. Az ismeretek alkalmazását mérő vizsgálat adatai azt mutatják, hogy a 15 évesek olvasási és matematikai készségei elmaradnak a részt vevő államokban mértek átlagától, és egyedül a természettudományos műveltség, problémafelismerés és -megoldás területén sikerült lépést tartani a középmezőnnyel. Most ennek a pozícióját veszélyezteti az oktatási tárca javaslata.
Amíg az óvodára és az általános iskola alsó tagozatára az OECD-átlagnak megfelelő költségvetési pénzt költünk, addig a jóval költségigényesebb felső tagozatra csak a felét. Ennek is köszönhetjük, hogy rendre rosszul szerepelünk a nemzetközi PISA-felmérésen.
A természettudományos és mérnöki diplomások aránya Magyarországon kirívóan alacsony és erre bizony kevés hatással van a felsőoktatási felvételi keretszámok mindenki által üdvözölt, de mindössze 2-3 százalékos, az említett területeket preferáló megváltoztatása, mivel csak néhány száz fővel fognak tovább tanulni ezeken a szakokon. Az óraszámváltozás még ezt a csekély fejlődést is megakaszthatja. Emiatt pedig nehezebbé válhat a szakember-utánpótlás a műszaki és természettudományi területen. Ez olyan jelentős ágazatok jövőjét veszélyezteti, mint a gyógyszer- vagy a vegyipar. Már az érintett szakokra jelentkezők száma is csökkenhet. Így a módosítás nemcsak a versenyképesség növelését kitűző lisszaboni folyamattal az unió Oktatás és képzés 2010 programjának pontjaival, de a Nemzeti Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás programjával is szembemegy. Szakemberekre és iparra szükség van, ahogy azt a műszaki területen évek óta egyre élesedő a szakemberhiány is mutatja.
A kormányzat a természettudományos tantárgyak óraszámának tervezett csökkentésével a hazai oktatás azon területét veszélyezteti, amely nemzetközi viszonylatban is – a bekövetkezett rombolások ellenére – képes megállni a helyét. Pedig éppen erre az ágra építkezve biztosítható az a kitörési pont, amely képes az oktatásra jellemző negatív folyamatot megállítani.
A tervezet szakmaiatlan, átgondolatlan és felelőtlen, mivel nem veszi figyelembe az oktatás jelenlegi állapotát és kitörési lehetőségeit. Csak remélni tudjuk, hogy a javaslat megvalósításától az illetékes szervek elállnak, mert az a mostani formájában elfogadhatatlan.
Harangi Fülöp,
Budapest
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!