Tervezzünk nyelvet?
Mohai Gábor debreceni olvasónk szerint nem könnyű megtanulni az angolt, mert jelentős a különbség a szavak írása és ejtése között. Levélírónk ötvenöt éves, tanul angolul, de csak arra lát esélyt, hogy pár év múlva majd elolvassa a New York Times cikkeit, arra nem, hogy lánya londoni férjével folyamatosan kommunikáljon. A szavak furcsa ejtése nem megy neki.
Nincs egyedül ezzel kedves olvasónk, annak idején Arany János már Shakespeare-t fordított, amikor angolul beszélni még nem tudott. A megoldás a megfelelő nyelvi környezet. Ha ideje engedi, látogassa meg lányáé-kat, és meglátja, egy hónap alatt többet fog tanulni, mintha itthon egy évig magolna. Még könnyebb a nyelvet elsajátítani az Egyesült Államokban, ahol egyszerűbben, világosabban beszélnek az átlagemberek.
Mohai Gábor szerint a megoldást az jelenthetné, ha új, egyszerű nyelvet terveznének a tudósok, amelyben az írás és az ejtés egyezik. Nem hiszem. Egyrészt az angolul beszélők, főleg a tengerentúliak aligha fognak más nyelvet megtanulni, amikor az egész világ amúgy is megérti őket, másrészt az eddigi próbálkozások is azt mutatják, hogy mesterséges nyelvet alkotni még csak-csak lehet, de elterjeszteni, népszerűsíteni nagyon nehéz. Mintegy ezer nyelvet terveztek eddig nyelvészek, természettudósok, lelkes amatőrök, katonai vezetők. Ezek közül itt van például az Európában meglehetősen népszerű eszperantó, melyet nagyjából százezren beszélnek. A teljes népességhez viszonyítva azonban ez igen kevés. Kétmillióra becsülik azoknak a számát, akik értenek pár dolgot eszperantóul, de ez se nagy szám. Szintén tervezett nyelv az ido és az interlingua. Az ido az eszperantó rendszerén alapul, néhány, latin nyelveknek kedvező módosítással. Az interlingua alapja az angol, az olasz, a francia, a spanyol és a portugál. Ha egy szó ezek közül a nyelvek közül legalább háromban megtalálható, akkor az bekerült az interlingua szókészletébe is, lényegében ezek az egyezések adják a műnyelv alapját. Az idót és az interlinguát pár százan beszélik, bár az utóbbit nagyon sokan megértik, az egyező szavak miatt. De összességében beláthatjuk, hogy az angol dominanciájára hatással lévő tervezett nyelv nincs, és nem is látom új teremtésének létjogosultságát. Bár Ady annak idején még úgy látta, hogy a magyarság elszigetelődésének egyik megoldása az eszperantó elterjedése lehet, azóta sokat változott a világ.
Továbbra is várom üzeneteiket a szerkesztőségbe, vagy az editor@mediacom.hu címre. A levelekre lehetőleg írják rá: „Nyelvelő”.
Kiss Róbert Richard
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!