Tízen vesztették életüket a tibeti Lhászában kitört előző napi zavargásokban – jelentette az Új Kína állami hírügynökség, más források a halottak számát legalább százra tették. A Tibet kínai kormányzóságát idéző hírügynökség szerint az áldozatok valamennyien civilek, többségük kereskedő. Külföldiek nincsenek az áldozatok között – jelentette az Új Kína.
Egy Amerikában működő rádióállomás előzőleg legkevesebb két halottról adott hírt, egy tibeti emigráns szervezet szemtanúk beszámolója alapján hetvenről.
Utazási ügynökségek arról számoltak be egy külföldi hírügynökségnek, hogy Tibetet péntek óta lezárták a külföldiek elől. Szemtanúk szerint szombaton tankok és katonai gépkocsik járőröztek Lhásza utcáin.
Előző nap a kínai fennhatóság ellen tüntetők több rendőrségi és tűzoltó járművet felborítottak és felgyújtottak, összevertek több rendőrt és tűzoltót is. Szemtanúk elmondása szerint a helyi han nemzetiségű kínai civilek és tibeti szerzetesek is egymásra támadtak.
Az indiai Dharamszalából a dalai láma arra szólította fel a kínai hatóságokat, hogy ne alkalmazzanak erőt Tibetben. A száműzetésben élő, Nobel-békedíjas vallási vezető nyilatkozatában kifejezésre juttatta: nagyon aggasztja a kialakult helyzet azt követően, hogy a nyugat-kínai tartomány több részén, így Lhászában is békés tüntetések zajlottak le az elmúlt napokban. A dalai láma szerint a megmozdulások kifejezik a tibetiek ellenszenvét a jelenlegi kínai rezsimmel szemben. A láma arra kérte Pekinget, hogy kezdjen párbeszédet a tibeti néppel.
Válaszul a kínai kormányzat azzal vádolta meg a dalai lámát, hogy ő szította fel a kedélyeket, és őt terheli a felelősség amiatt, hogy a tartományban elfajultak az események. A hivatalos Új Kína hírügynökség jelentése szerint a Tibeti Autonóm Terület kormányzatának elegendő bizonyítéka van arra, hogy az elmúlt napok szabotázsakcióit a háttérből a dalai láma szervezte meg. Az olyan erőszakos cselekmények, mint a verekedések, a fosztogatások és a gyújtogatások megbontották a közrendet, emberek életét és tulajdonát veszélyeztették – vélte egy kormányzati illetékes.
Önmérsékletre szólították Kínát az Európai Unió tagországainak vezetői és Clark Randt, a Pekingben akkreditált amerikai nagykövet is. Az EU egy nyilatkozatban sürgeti azok elengedését is, akiket a független Tibetért indított tüntetésen tartóztattak le. A washingtoni Fehér Ház előzőleg sajnálatát fejezte ki a tibeti események kapcsán, és arra kérte Pekinget, hogy tartsa tiszteletben a tibetiek kultúráját. Gordon Johndroe szóvivő emlékeztetett arra: George Bush elnök többször is azt kérte a kínai vezetéstől, hogy kezdjen tárgyalást a dalai lámával.
Azonnali ENSZ-vizsgálatot követelt szombaton a tibeti emigráns kormány a lhászai erőszakos cselekmények ügyében. Az indiai Dharamszalában működő kormány az „emberi jogok súlyos megsértésének” nevezte a kínai hatóságok pénteki erőszakos fellépését a tibeti tüntetők ellen, amelynek hivatalos kínai közlés szerint legalább 10 halálos áldozata és számos sebesültje volt. Ezek voltak a legvéresebb tibeti Kína-ellenes megmozdulások 1989 óta. Szamdhong Rinpocse, a száműzött tibetiek miniszterelnöke reményét fejezte ki, hogy a kínai vezetés „könyörületesen és bölcsen” rendezi a tibeti helyzetet. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Peking miként vetett véget 19 évvel ezelőtt a Tienanmen téri demokratikus mozgalomnak.
Közben szombaton több tucat tüntető indult ismét útnak Tibetbe az indiai Dehrából, hogy így tiltakozzanak a pekingi nyári olimpiai játékok ellen. Csütörtökön egy hasonló menet több mintegy 130 tagját vette őrizetbe az indiai rendőrség, akik nem vettek tudomást a hatóságok tilalmáról. A letartóztatottakat két- heti elzárásra ítélték.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!