Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulóján rendezett ünnepségsorozat hagyományosan a Kossuth téri zászlófelvonással kezdődött. Ezt követte a Múzeumkertben rendezett ünnepi műsor, amelyen néhány ezren voltak jelen. Délután a Parlamentben adták át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, ugyancsak délután, az Erzsébet híd közelében Orbán Viktor mondott beszédet, este a Művészetek Palotájában díszelőadást rendeztek, amelyen mások mellett megjelent Sólyom László elnök és Gyurcsány Ferenc kormányfő, aki beszédében a nemzeti egység megteremtése mellett érvelt.

A március 15-i ünnepségsorozat az elmúlt évekhez képest nem hozott fordulatot, a pártok és mozgalmak külön-külön emlékeztek  Petőfire, Kossuthra, Széchenyire és a többiekre. Immáron Miskolcon is ez történt, noha az észak-magyarországi nagyvárosban eleddig mindig közösen ünnepeltek. A nagygyűlések helyszíneit a rendőrség nagy erőkkel biztosította, a megelőzésre helyezve a hangsúlyt, kora estéig 15 embert vettek őrizetbe, de a nagyobb összecsapásokat lapzártánkig  sikerült elkerülni.

A szombat esti díszelőadáson Gyurcsány Ferenc kormányfő úgy fogalmazott, a nemzeti egységet meg kell teremteni, de nem a restség és a bezárkózás alapján, hanem a nemzeti progresszió és a polgárosodás értékeivel. 1848 mai üzenete – mondta a díszelőadáson a kormányfő – nem a szabadság kivívása, hiszen az már megtörtént, hanem az igazi polgárosodás megvalósítása.
A szombati esemény sorozat a hagyományokhoz híven kezdődött: délelőtt felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. Az ünnepi eseményen jelen volt Sólyom László, Gyurcsány Ferenc, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság, valamint Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A rendezvényen részt vettek a kormány tagjai, állami vezetők, a pártok egy részének képviselői, a diplomácia testület tagjai. A zászlófelvonás után a közjogi méltóságok koszorút helyeztek el Kossuth Lajos szobránál.
A Fidesz elnökének kabinetfőnöke, Deutsch-Für Tamás korábban közölte: a párt, ahogyan korábban, most sem vesz részt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel közösen az állami lobogó ünnepélyes felvonásán. A Parlament előtti Kossuth tér legnagyobb részét kordonnal zárta el a rendőrség, a térre két beléptető kapun keresztül juthattak be az ünneplők. 


Mintegy kétszáz ember nem akart áthaladni a fémdetektoros vizsgálókapun, ők a külső kordonnál sorakoztak fel és folyamatos bekiabálással, fütyüléssel, pfujolással igyekeztek megzavarni a rendezvényt.
– Akik fütyüléssel vagy kiabálással akarták megzavarni szombaton kora délelőtt az állami ünnepséget a budapesti Kossuth Lajos téren, azok nem is akartak bemenni a rendezvény kordonnal elzárt területére – mondta Juhász Gábor államtitkár, a már-cius 15-i nemzeti ünnepre felállított operatív törzs irányítója az MTI-nek. Az államtitkár szerint a szervezők által kihirdetett általános részvételi szabályok ellen nem volt kifogása az embereknek. Mint mondta, a zászlófelvonásra és a Múzeumkertbe is két ellenőrző ponton keresztül lehetett bejutni, de nem automatikusan vizsgáltak át mindenkit, hanem csak akkor, ha arra volt valamilyen indok. Személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedésre itt nem került sor.
Ételmaradékok
a menetelőkre
Mintegy félezer Ápád-sávos és nemzetiszínű, illetve jobbikos zászlót lobogtató ember vonult a fővárosi Szabadság téri Hazatérés temploma elől a Múzeum körútra a Nemzeti Múzeum közelébe, ahol az állami ünnepséget rendezték – jelentették az MTI helyszínen tartózkodó tudósítói. A kormányellenes jelszavakat kiabáló tömeget ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész vezette, a tömeg előtt haladó rendőrautó mögött a Magyar Gárda egyenruháját viselők vonultak katonai alakzatban. Az Október 6. utcában több ház ablakából ételmaradékkal dobálták meg a menetelőket, edényekből folyadékot, egy vödör vizet is öntöttek rájuk.  Több mint ötszáz ember gyűlt össze szombaton késő délelőtt a fővárosi Fővám téren, a Magyar Rendszerváltók Országos Szövetségének rendezvényére – jelentették a helyszínről az MTI tudósítói. Az Árpád-sávos és nemzetiszínű zászlót lobogtató tömeg nagyobbik része a Hazatérés templomától ifjabb Hegedűs Lóránt vezetésével érkezett a Kálvin téren keresztül. A tömeg vonulása közben többen azt kiabálták, hogy „fegyverbe”, „Gyurcsány, Kóka, készül a bitófa”. A Fővám térre motoros rendőrök és rohamrendőrök érkeztek. Az MTI tudósítói beszámoltak arról is, hogy több, fekete bomberdzsekit viselő fiatal fényképekkel a kézben kezdte kérdezgetni az újságírókat, hogy melyik laptól vannak. Az Országos Rendszerváltó Szövetség és a Szent Korona Szolgálat Fővám téri közös rendezvényén a szónokok párhuzamot vontak 1848 és a mai köztársaság között, azt hangoztatva, hogy míg 160 évvel ezelőtt az emberek a monarchia ellen folytattak háborút (közjogilag a monarchia az 1867-es osztrák–magyar kiegyezéssel alakult meg – a szerk.), addig ma a diktatúra ellen kell küzdeni. Azt hangoztatták, hogy a jelenlegi hatalom uralkodik a magyar állampolgárok fölött, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy „rabszolgaként” pusztán adófizető állampolgárként kezeljék a népet. A tüntetők a Fideszt okolják a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetért, mondván, a múlt vasárnapi népszavazás eredményeként az igen szavazatok többsége jogosítványt ad arra, „hogy még a mai nap elkergessék a kormányt”. A város különböző pontjain vonulgató csoportok között egyre több volt a kopaszra nyírt, fekete bakancsot és bomberdzsekit viselő fiatal, és mind többen fogyasztottak az utcán dobozokból és üvegekből alkoholt. Az utcákon főleg egyenruhás rendőröket lehetett látni, védőfelszerelést, így golyóálló mellényt csak a Fővám téri rendezvény biztosításában részt vett rendőrök viseltek.
Ünnep a Múzeumkertben

A 160. évforduló alkalmából ünnepi műsort rendeztek a Nemzeti Múzeum előtti Múzeumkertben, ahol néhány ezernyi érdeklődő gyűlt össze. Az ünnepi műsor kétszáz zászlós bevonulásával indult, piros-fehér-zöld lobogóikkal kokárdát és nemzeti lobogót formáztak.
Az előadásban a Győri Balett kétszáz táncosa Kiss János koreográfiájában 1848. márciusát idéző és tavaszt köszöntő élőképeket mutattak be. Az ünnepség főszereplője Jordán Tamás színművész volt, közreműködtek a Vörösmarty Gimnázium színjátszói, a vám- és pénzügyőrség, valamint a rendőrség fúvószenekara. A műsorban részletek hangzottak el Erkel Ferenc Bánk bánjából és Nagy László, Petőfi Sándor, József Attila, Kosztolányi Dezső verseiből. A Nemzeti Múzeumhoz vezető utcákat és utakat kordonokkal zárta el a rendőrség, a Múzeumkerthez csak az Astoria és a Kálvin tér felől, a felállított két-két beléptető kapun keresztül lehetett bejutni.
Néhány száz rendbontó rövid időre megjelent a Kálvin téren. Kísérletet tettek a kordon áttörésére, de a rendőrök megjelenésére elálltak szándékuktól.
Délig négy embert állítottak elő a március 15-i fővárosi rendezvények közeléből – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Két főnél gázspray-t találtak, őket a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés miatt állították elő. További két személyt pedig igazolás miatt állítottak elő – volt olvasható a rendőrség internetes honlapján.


Demszky: nem kell új rendszerváltás


Az Erzsébet híd alatt több embert kiemeltek a rendőrök a tömegből, mivel köveket dobáltak a fővárosi önkormányzat március 15-ei ünnepségének ideje alatt – jelentette a helyszínről az MTI tudósítója. A kődobálók kiemelésekor néhányan rátámadtak a rendőrökre, de végül nem lett incidens a dologból, rövid idő alatt lecsillapodtak az indulatok.
– Nem kell új rendszerváltás, nincs szükség „a Szent Korona-alkotmányra”, aki ilyeneket mond, az a szabadság ellensége – jelentette ki Demszky Gábor főpolgármester szombaton a fővárosi önkormányzat ünnepségén. „Különösen 2006 ősze óta hallom sokfelől, hogy le kellene váltani a rendszert, ezzel én egyáltalán nem értek egyet, éppen azért, mert régen is, most is szabadságpárti magyar vagyok” – mondta az SZDSZ-es politikus az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulója tiszteletére rendezett megemlékezésen, a belvárosi Petőfi-szobornál. Szerinte nem kell új rendszerváltás, hiszen ma Magyarországon a szabadság rendszere uralkodik. Ez a rendszer ugyan nem tökéletes, sokszor igazságtalan és fejlesztésre szorul, de legalább élni lehet a szabadságjogokkal, a többségnek tetsző kormányt és önkormányzatokat lehet választani – fogalmazott.
Demszky Gábor, akinek szavait többször pfujolás és fütty követte, aki felé egy-két tojást is dobtak, hangsúlyozta: nincs szükség a Szent Korona alkotmányára, nincs szükség igazi rendszerváltásra, aki ma ilyeneket mond, az a szabadság ellensége. Hozzátette: aki ma az ősi magyar törvényekre, vagy az Aranybullára hivatkozik, az tűzhet magára akár „levesestányérnyi hatalmas kokárdát”, mégsem értett meg semmit abból, amit 1848 tanított, aki a 1848-as nemzeti lobogót Ápád-sávos zászlóra cseréli, „az semmit sem tud a mi történelmünkről”.
A liberális politikus a Fideszre és a népszavazásra utalva vont párhuzamot az akkor történtek és a mai politikai helyzet között, amikor azt mondta: ma is vannak konzervatívok, akik szerint a magyarok önbecsülésének győzelmét jelenti, hogy továbbra is minden terhet négymillió adó- és járulékfizetőre hárítunk rá. Hozzátette: ezért látja riasztónak, hogy 1848 után 160 évvel „a nem adózunk, azaz, hogy nem fizetünk, hanem fütyülünk gondolatával és gyakorlatával még mindig sikert lehet elérni Magyarországon”. Demszky Gábor emlékeztetett arra, hogy 20-30 évvel ezelőtt március 15-e nem volt piros betűs ünnep, így akkor azért mentek Petőfi-szoborhoz, mert meg akarták mutatni, hogy szabad magyarok akarnak lenni. „A mi kiállásunk akkor lázadásnak minősült” – fogalmazott Demszky Gábor, hozzátéve, hogy ő maga, a 80-as években, titkosrendőrök által felügyelt ünnepekből tanulta a legtöbbet a szabadságról és a nemzeti összetartozásról. „Ezért nem félek, nem félünk senkitől ma sem a magyar szabadság ünnepén” – jelentette ki a politikus, akinek beszédét folyamatosan zavarták a tüntetők.

Együtt a Jobbik és a Magyar Gárda


Mintegy ezer ember gyűlt össze szombaton kora délután Budapesten, a belvárosi Erzsébet téren, ahová a Jobbik Magyarországért Mozgalom és az általa patronált Magyar Gárda szervezett utcai rendezvényt a nemzeti ünnep alkalmából. A tömeg felett Ápád-sávos zászlók rengetege volt látható. A távirati iroda helyszínen lévő tudósítói azt jelentették, hogy két autóbusszal, legalább tíz kisbusszal és tizenöt járőrautóval érkeztek teljes felszerelésbe öltözött rohamrendőrök az Erzsébet térre. A Jobbik és a Magyar Gárda egy órával azelőttre szervezte rendezvényét, hogy a Fidesz az onnan gyalog néhány perc alatt elérhető helyszínen, az Erzsébet híd pesti oldalán megkezdte nagygyűlését. A „bolti bűnözésre” válaszul fogyasztóvédelmi kommandót hív életre a Jobbik – jelentette be a párt elnöke a megemlékezésen. Vona Gábor szerint „a zöld válaszra” azért van szükség egyebek mellett, mert lejárt minőségű élelmiszereket árusítanak multinacionális cégek az embereknek. Közölte azt is: szeptembertől elindítják az ingyenesen működő Attila király népfőiskolát, amelynek Kiszely István antropológus professzor lesz a vezetője. Vona Gábor egy nyelvmentő bizottság életre hívását is bejelentette, azzal a céllal, hogy a magyar nyelv a világörökség része legyen – a bizottság elnökeként Kiss Dénes írót, költőt nevezte meg. Vona Gábor az ellenzéket bírálva azt hangoztatta, a parlamenten kívül is van élet. Mint mondta: nem ülhetnek tétlenül a kormányváltásig, addig is építeni kell a nemzeti felemelkedés bástyáit. A megemlékezés mintegy kétezer résztvevőjének első soraiban a Magyar Gárda tagjai álltak. Az ünnepség végén arra hívták fel az embereket, hogy vegyenek részt a Magyar Önvédelmi Mozgalom későbbi rendezvényén. A résztvevők egy része átvonult a Fidesz nagygyűlésére.

Csurka: menjen a kormány


Csurka István szerint a múlt vasárnapi referendum eredményei miatt a kormány attól függetlenül nem maradhat a helyén, hogy mennyi van még hátra hivatalosan mandátumából; a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elnöke erről a Hősök terén, néhány ezres hallgatóság előtt beszélt szombaton.
„Ez a kifáradt nép csak egyszer tud dönteni egy emberöltőben: most megtette” – fogalmazott, hozzátéve, ha elmarad vagy késik „a népítélet végrehajtása”, az annál is nagyobb tragédia, mintha nem az igenek nyernek a voksoláson; „ha megint nem történik semmi, a magyarság elveszett”. Csurka István szavai szerint a hatalmon lévő csoport – amely „nem kormány, hanem bűn, internacionálé” – elkezdte a teljes csőddel való fenyegetőzést, hogy így terelje el az emberek figyelmét, csakhogy „a magyar nép fütyül a csődre, megszokta: 1945 óta él a teljes csőd állapotában”.


Radikálisok a Blaha Lujza téren


Mintegy kétezer ember gyűlt össze szombaton délután a fővárosi Blaha Lujza téren, ahová a Magyar Önvédelmi Mozgalom és más radikális szervezetek jelentettek be rendezvényt március 15-én délutánra.
A rendezők a Corvin bevásárlóközpont mellett állítottak fel egy színpadot, amelyen egymást váltották a szónokok. A tér környékén rendkívül erős volt a rendőri jelenlét. A távirati iroda helyszínen lévő tudósítói szerint legalább ezer rendőrt vontak össze, a közeli mellékutcákban négy vízágyú, többtucatnyi rendőrségi jármű várakozott. Lapzártakor még tartott a rendezvény, eddig egyetlen atrocitás történt: néhányan italos palackokat dobáltak a Klauzál utca sarkán a rendőrök felé.


„Ostromlott város”?

Ostromlott városhoz hasonlította a magyar fővárost Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke szombaton.
„A nemzeti ünnepen egy ostromlott városhoz hasonlít Budapest. Rendőröket látunk, több ezret, meg békés polgárokat. Nem értjük, hogy miért van szükség ilyesfajta félelemkeltő fellépésre” – állította a fideszes politikus azon a sajtóértekezleten, amelyet külföldi megfigyelőkkel közösen tartott az országházi kordon előtt. A Civil Jogász Bizottság meghívására érkezett megfigyelőcsoport francia vezetője, Hevré Lavenir de Buffon a sajtóértekezleten kiemelte: nem szeretnének beleavatkozni a magyar belpolitikába.


Miskolcon is külön

Először ünnepeltek külön március 15-én a politikai pártok Miskolcon. A miskolci városi ünnepségen, amelyet az Erzsébet téren, Kossuth Lajosnak az országban elsőként felállított, egész alakos szobránál tartottak, Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora mondott beszédet. Ezután a Petőfi térre vonult az ünneplő közönség, ott már több mint ezren gyűltek össze. Az ünnepség békésen és méltósággal zajlott. A rendszerváltás óta most először nem vett részt a város március 15-i ünnepségén a Fidesz és a KDNP. Szinay Attila, a Fidesz városi elnöke az MTI-nek annyit mondott, hogy bár korábban minden évben közösen ünnepeltek a nemzeti évfordulókon, már tavaly október 23-án sem vettek részt a városi megemlékezésen.


Kaposvárott koszorúztak a gárdisták


Az MSZP Kaposvári Szervezete, Lamperth Mónika és Kolber István, Kaposvár országgyűlési képviselői tegnap sajtóközleményt adtak ki tiltakozva az ellen, hogy Kaposvár város hivatalos ünnepségén a Magyar Gárda – megelőzve sok civil szervezetet – koszorúzott.
Mint írták, megtörténhetett ez annak ellenére, hogy Szita Károly polgármestert felszólították, akadályozza meg ezt, a – meggyőződésük szerint sok kaposvári polgárt felháborító – cselekedetet. „A polgármester azzal védekezett, nem áll módjában intézkedéseket tenni. Ez nem igaz, mert tudomásunk van arról, hogy az ő döntése volt a koszorúzás teljes menete, így például az is, hogy a megyei önkormányzat nem koszorúzhatott külön, jóllehet volt ilyen kezdeményezés részünkről. Tiltakozásunk jeléül a kormány nevében koszorúzó Lamperth Mónika miniszter és Kolber István államtitkár, Kaposvár országgyűlési képviselői a Magyar Gárda koszorúzása előtt elhagyták a kaposvári megemlékezés utolsó helyszínét, a Kossuth teret” – zárul a közlemény.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!