Kaja, pia, csajok
Egyre többet hallani a kaja, kajál szavakat igényesnek mondott televíziós műsorvezetők szájából is, a hétköznapi nyelvben pedig már állandósult a használata. Hetényi János elborzadva hallja ezt, és a szavak eredete iránt érdeklődik. Debreceni Zoltán szegedi olvasónk a csaj szó történetére kíváncsi.
Kaja, kajál, pia, piál, csaj, csajozik – mindegyik cigány eredetű. A kaja már a XVII. századból adatolható, tehát nem új keletű jövevény. Alapja a xal cigány szó, amely azt jelenti, hogy eszik. A pia az apel (iszik), a csaj pedig a shej (lány) szóból származik. Eleinte a diákok és a katonák használták ezeket a kifejezéseket, majd fokozatosan elterjedtek. A XX. század második felében már a népesség teljes körében ismerték a szavakat. Az alkalmazásukat illetően hullámokat figyelhetünk meg, a hetvenes évek végén és napjainkban is egyre szélesebb körben használták-használják, de stílusértékét tekintve egyik szó sem lett az igényes, választékos nyelvhasználat része, az irodalmi nyelv eleme.
Érdekes, hogy a csávó szó cigány fiút jelent, a srác ugyanakkor a jiddisből ered. Ismertebb cigány eredetű szó még a hóhányó (hazudós) és az uzsgyi (gyerünk, futás). A purdé ugyanakkor eredetileg kovácsoláskor használt vezényszó volt, azt jelentette, hogy fújd. Mivel a cigány kovácsok mindig ezt mondták gyermeküknek, aki a munkában segédkezett, sokan azt hitték, hogy magát a gyereket hívják így. Ezért lett a magyarban a purdé a cigánygyerek neve. A komál (kedvel) eredetije az oláhcigány kamel (szeret, kedvel).
Cigány nyelvnek az európai cigányság eredeti, valószínűleg Indiából származó nyelvét nevezik, melyet azonban nem minden csoport használ. Magyarországon a cigány anyanyelvűek főleg a lovári nyelvjárást beszélik, a beások pedig a románból eredeztethető beás nyelvet.
Továbbra is várom üzeneteiket a szerkesztőségbe, vagy az editor@mediacom.hu címre. A levelekre lehetőleg írják rá: „Nyelvelő”.
Kiss Róbert Richard
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!