Peking tart a szeparatizmustól

Tibet Autonóm Terület kormányának legutóbbi hivatalos adatai szerint a tibeti fővárosban, Lhászában kitört zavargásokban 19-en veszítették életüket (18 civil és egy rendőr), és több mint 600-an megsebesültek (köztük 241 rendőr). A száműzetésben élő tibetiek szerint legkevesebb 100 halottjuk van a lhászai és más, tibetiek lakta kínai körzetekben történt összetűzéseknek. A kínai hivatalos média az eseményekért „egy maroknyi bitangot” tesz felelőssé. Eszerint a zavarkeltők arra bujtogattak, kényszerítettek, sőt béreltek fel egyszerű és gyanútlan állampolgárokat, hogy részt vegyenek a tüntetéseken.
Közben teljes gőzzel beindult a kínai propagandagépezet. A hivatalos kínai sajtóorgánumok szombaton kíméletlen harcra szólítottak fel a tibeti függetlenségpárti erőkkel szemben. A Zsenmin Zsipao a „dalai klikk” megsemmisítésért sürgette, figyelmen kívül hagyva a dalai lámával folytatandó párbeszédre sürgető nemzetközi hangokat. „Kínának elszántan le kell vernie a szabotőrök összeesküvését, és szét kell zúznia a tibeti függetlenségi erőket” – írta a kommunista párt szócsövének számító újság. „Az 1,3 milliárd kínai, köztük a tibetiek, nem engedhetik meg senkinek, semmilyen hatalomnak, hogy a régió stabilitását aláássa” – olvasható a lapban.
Peking azzal vádolja a dalai lámát, a tibeti nép száműzetésben élő szellemi vezetőjét, hogy ő bujtogat erőszakos tiltakozásokra azzal a gonosz szándékkal, hogy megzavarja az olimpiai játékokat és Tibetet elszakítsa az anyaországtól. A dalai láma visszautasítja a vádakat. „A tiltakozásokat senki sem koordinálta, és senki sem ellenőrzi” – szögezte le a vallási főméltóság szóvivője. „Sajnáljuk, hogy a tiltakozások erőszakba torkolltak. A dalai láma mindig az erőszak ellen volt”.
Az észak-indiai Dharamszalában, ahol a tibeti emigráns kormány működik, szombaton több százan vonultak fel, köztük sok indiai kereskedő, hogy kifejezzék támogatásukat a dalai láma mellett, és hangot adjanak nemtetszésüknek a tibeti tüntetőkkel szembeni kínai leszámolás felett. Dharamszalában sok tibeti tulajdonú üzlet zárva tart március 10., a tibeti felkelés 49. évfordulója és a lhászai tüntetések kirobbanása óta.
A hivatalos kínai média a kínaiak elleni állítólagos brutális tibeti támadások részleteiről közöl beszámolókat. Eszerint késsel májon szúrtak egy  vándormunkást, aki elvérzett. Egy kínai asszonyt összevertek, egyik fülét levágták. Egy kínai orvost támadás ért, amikor megpróbált megmenteni egy nyolcéves fiút, akin a tömeg átgázolt, és aki megfulladt. Péntekig a lhászai zavargások 183 résztvevője jelentkezett önként a kínai hatóságoknál. A rendőrség a közkedvelt internetes portálokon közzétette a leginkább keresett 21 fő gyanúsított fényképét.
Kínai ellenzékiek egy csoportja szombaton arra szólította fel a pekingi kormányt, hogy kezdjen párbeszédet a dalai lámával, és engedje be Tibetbe az ENSZ képviselőit vizsgálat céljából. Harminc író, egyetemi professzor és emberi jogvédő nyílt levelében azt követelte a kormányzó kínai kommunista párttól, hogy változtasson eddigi magatartásán, és kezdjen közvetlen tárgyalásokat a tibeti buddhisták szellemi vezetőjével.
A Zsenmin Zsipao és más állami médiumok kommentárjaikban hangsúlyozzák: akár Tibet, Hszincsiang vagy Tajvan függetlenségéről van szó, a cél ugyanaz – káoszt előidézni, és az anyaországtól elszakadni. A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Tartományban ujgurok és más muzulmán vallású türk népek élnek, amelyek a kínaiak betelepítésével már kisebbségbe szorultak. A Pakisztánnal, Afganisztánnal, Tádzsikisztánnal és Kazahsztánnal határos régióban, ahol kínai atomlétesítmények és rakétaindító-bázisok vannak, mint a kínai kommunista hatóságok nyíltan elismerik, több mint másfél évtizede egyre erősödnek a pániszlám és irredenta áramlatok. A kínai pártorgánumok bírálják a „vallással való visszaélést a pániszlám és pántürk eszmék hirdetése céljából”, és sejtetik, hogy még a helyi pártkáderek sem mentesek ezektől az eszméktől.
Pekingi állítások szerint az ujgur szeparatisták kapcsolatban állnak az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal. Emberi jogi szervezetek szerint viszont a kínai vezetés arra használja az Egyesült Államok által meghirdetett nemzetközi terrorellenes küzdelmet, hogy fokozza harcát a rendszerbírálókkal és a kisebbségekkel szemben. Az ujgurok mellett kazahok, kirgizek és tádzsikok is élnek Hszincsiang-Ujgurban. A szakadár törekvéseket erősítette az a fejlemény, hogy a korábbi közép-ázsiai szovjetköztársaságokban élő nemzettársak függetlenné váltak. Peking 1996-ban különleges egységeket vezényelt a tartományba, és nagyszabású szeparatizmusellenes hadjáratba kezdett. A kínai vezetés közelebbről meg nem nevezett „ellenséges külföldi szervezeteket” vádol szeparatizmus szításával. A Kína-ellenes érzelmek mindig akkor válnak különösen gyúlékonnyá a kínai peremterületeken, amikor az önrendelkezés iránti vágy összekapcsolódik a vallással.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!