Víz, egészség, élet – ez volt a mottója világszerte a tegnapi Víz Világnapjának. A Fővárosi Állat- és Növénykertbe hívták tegnap a csemetéket és szüleiket, méghozzá csupa „vizes” – s a gyerekeknek ingyenes – rendezvényre. A vendéglátó az idén 140(!) éves Fővárosi Vízművek volt, s a „főszereplő” a víz, természetesen.

Vizes játékokkal, tojásfestéssel, mesejátékkal, koncerttel és tudáspróbával várták a vendégeket. Az eső – ugye az is víz – sem vehette el a jókedvet: a Barlangteremben tartották a színpadi programmokat, a „bütyköldét” és játékokat a sátrak nyújtotta védelemben. Így e rendezvények kapcsán már gyerekkorban kialakulhat a környezet iránti felelősség érzése, az egészséges ivóvíz megbecsülése és tisztelete.
A vízhez való viszonyunkat sokszor a pazarlás jellemzi: a magyar háztartások átlagos vízfelhasználása 110 liter/fő naponta (Afrikában kevesebb, mint 20 l), azonban ha összeadjuk saját vízfogyasztásunkat, látjuk, hogy ennél jóval nagyobb mennyiséget használhatunk el akár egyetlen fürdés alkalmával. A klímaváltozás hatására a 21. században a víz veheti át az olaj szerepét:  ha fogyásnak indul, egyenlőtlenül oszlik meg, vagy elszennyeződik komoly konfliktusok kirobbantója lehet. Fodor kiemelte, hogy már akkor is sokat tehetünk a vízkészlet védelméért, ha háztartásunkban tudatosan figyelünk a vízfelhasználásra. Ha víztakarékos háztartási gépeket használunk, megszereltetjük a csöpögő csapokat, fogmosás és mosogatás közben nem folyatjuk feleslegesen a vizet és a fürdés helyett a zuhanyozást választjuk, éves szinten több tízezer liter ivóvizet takaríthatunk meg, ezzel kímélve a környezetet és pénztárcánkat is. De felhívta a figyelmet a természet egységére is: a víz és a víz körforgását biztosító növényzet –  erdők, ligetek, fasorok jelenléte – kiemelkedően fontos a klíma szabályozásában, az árvizek és aszályok megelőzésében és a beérkező vizek hasznosításában is.
A Védegylet is kiállt a vizekért, hiszen az elmúlt két évszázadban hazánkban a szántóföldi termelés érdekében a vizes élőhelyek döntő részét kiszárították, a természetes rendszereket felszámolták vagy végletesen átalakították;  alacsonyabb lett a talajvíz szintje, özönvízszerű esők jelentek meg és egyre pusztítóbbak mind az áradások, mind a száraz periódusok – a vizes körforgások rendszere velünk együtt vesztésre áll. Csak a természetes, eredeti árterek és erdők vízellátásának helyreállításával nyílik lehetőség a fenntartható, környezetbarát tájgazdálkodásra, amely az Európai Unió új agrárpolitikájának is egyik legfontosabb célkitűzése. Ezért kérik az országgyűlést és a kormányt, hogy a vízgazdálkodás és az árvízvédelem jogszabályi környezetét úgy alakítsák át, hogy vegyék figyelembe a Budapesti Műszaki Egyetem kutatási eredményeit a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése kapcsán.G. M.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!