Újabb álküldött ügyében nyomoznak

Az ügyben okirat-hamisítás gyanúja is felmerült, ezért Jüttner Csaba bejelentést tett a rendőrségen. Eközben Gulyás József, a párt országos tanácsának elnöke lapunknak adott nyilatkozatában sürgette a tisztújítást, de nem tart pártszakadástól s így koalíciós válságtól sem. Az MTI érdeklődésére, nem összeférhetetlen-e, hogy a helyi pártszervezet vizsgálja a saját megyében történt szabálytalanságot, Jüttner Csaba hangsúlyozta, az esetleges összeférhetetlenséget azzal zárta ki, hogy megtette a rendőrségi bejelentést. A politikus hozzátette, várhatóan a következő héten összehívja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei SZDSZ-elnökséget, ez a testület jelöli ki azokat az embereket, akik lefolytatják a megyén belüli belső vizsgálatot. A politikus hangsúlyozta, hogy ő maga nem vesz részt ebben a vizsgálatban. Úgy fogalmazott: ebben a helyzetben ez a döntési lehetősége van.
Az SZDSZ ügyvivői testülete február 12-én kérte fel Jüttner Csabát, az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökét, vizsgálja ki, mi történt az 2007-es elnökválasztáson. A vizsgálat lezárását követően, pénteken Fodor Gábor, valamint Béki Gabriella, John Emese és Szent-Iványi István közölte, felfüggesztik tagságukat az SZDSZ ügyvivő testületében (üt), mert szerintük a tavalyi elnökválasztáskor történt visszaélések és a Jüttner-jelentés kapcsán az üt nem hozta meg a szükséges politikai döntést, vagyis nem határozott a tisztújító küldöttgyűlésről.
Fodor, Béki, John és Szent-Iványi üt-tagságának felfüggesztésével nyolctagú lett az SZDSZ ügyvivői testülete, amelynek munkájában jelenleg Demszky Gábor, Eörsi Mátyás, Gusztos Péter, Horn Gábor, Magyar Bálint, Világosi Gábor, Wittinghoff Tamás és Weinek Leonárd vesz részt. A vizsgálat következményeiről az ügyvivői testület határozata és a párt alapszabálya alapján az országos tanács a következő, április 5-ei ülésén dönt majd.
– Azt gondolom, hogy nem kell az SZDSZ széteséséről vagy kettészakadásáról beszélni, mert ez most egyáltalán nem indokolt – mondta lapunknak Gulyás József, a SZDSZ országos tanácsának elnöke. – Remélem, a párt minden vezetőjében van elég bölcsesség, hogy kellő higgadtsággal elemezze és kezelje a helyzetet. Viszont kétségtelen: a Jüttner-jelentés nyilvánosságra kerülése után kialakult egyfajta vita az értelmezés körül, s ennek a vitának a másik eleme aggasztóbb. Nevezetesen az, hogy másfél hónappal a botrány kirobbanása után az SZDSZ első számú vezető testülete, amelyik operatív döntéseket hoz, képtelen kétszer hatórányi vita után is határozni arról, hogy a jelentés ismeretében mi is a helyes politikai lépés. A vizsgálat egyértelműen kimondja, hogy a tisztújítás kimenetelét – több tisztségviselő megválasztását is – befolyásolhatta mindaz, ami történt a tavalyi küldöttgyűlésen. Ebből az én normáim szerint egyfajta következtetés adódik, és úgy vélem, az SZDSZ-nek az az érdeke, hogy a botrányt és mindazt, amivel járt, a lehető leggyorsabban lezárja, nézzen szembe a következményekkel és döntsön a tisztújítás szükségességéről. Ez azonban az elmúlt hetekben elmaradt. Hogy ez hat-e valamiképpen a koalícióra? Azzal – ismétlem – nem szeretnék számolni, hogy a párt kettéhasad és ennek a koalíciót érintő esetleges hatásaival sem. A március 9-i népszavazás után bizonyos tekintetben új helyzet van: a koalíciós pártoknak, amelyek az ország kormányázásáért felelősek, ebből a felelősségből kiindulva kell egymással egyetértésre jutniuk a folytatást, a teendőket illetően.
Kiszelly Zoltán politológus tegnap lapunknak azt mondta: nyilván hatalmi harc zajlik most az SZDSZ-ben. – Ez három módon dőlhet el: a status quo, a jelenlegi erőviszonyok fenntartásával, rendes tisztújítással vagy rendkívülivel. A legvalószínűbb a status quo fenntartása, akkor legfeljebb 2009 márciusában, a következő tisztújításon mérettetnének meg még egyszer a felek, Kóka és Fodor. Erre utal az is, hogy az utóbbi és még három másik ügyvivő is elő kívánja segíteni az ügy objektív tisztázását azzal: visszalépett ügyvivői testületi tagságától. Amennyiben rendes tisztújításra kerülne sor, az hosszabb folyamat lenne, mert az alapszervektől kezdve kellene az összes tisztségviselőt megválasztani, s akkor értelmeszerűen a 2010-es önkormányzati választásokig szólhatna az új pártelnök megbízatása. Talán ez lenne az optimális az SZDSZ számára, és nem a rendkívüli tisztújítás, mert az ismét csak 2009-ig szólna, s csak annyi előnye lenne, hogy hamar tisztázódnának a hatalmi viszonyok. A párt szétszakadása sem valószínű, hisz’ annak nem sok értelme lenne; csupán annyi történne, hogy akik kilépnek az SZDSZ-ből, azok marginalizálódnak, elveszítik a politikai szerepüket. Ugyanis ahhoz, hogy a kormánytöbbség meglegyen és tovább működhessen a kabinet, elég 6-7 SZDSZ-es vagy volt SZDSZ-es képviselő szavazata a szocialistáké mellett. S ennyien még akkor is biztosan tovább támogatnák a kormányt a hatalom miatt, és a programjuk megvalósítása miatt, ha a többiek kilépnének a koalícióból. A pártszakadás ezért felettébb valószínűtlen.

MTI–vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!