Tessék választani!

Az Egészségügyi Minisztérium tavaly év végén indított programot annak érdekében, hogy a fekvőbeteg-intézményekben az étkeztetés minősége – annak kalória-, vitamin- és rosttartalma – érzékelhetően javuljon. Újdonság, hogy december elejétől a betegek kétféle – A és B – menü közül választhatnak és a kórházaknak kötelező naponta friss gyümölcsöt vagy zöldséget is adniuk. A program költségét a bevezetett vizitdíjból és kórházi napidíjból származó megtakarítások fedezték.
Korábban a kórházakba kerülő betegek 30-50 százaléka korábban nem kapott megfelelő táplálékot, s az Országos Élelmezéstudományi Intézet által egy 2003-ban, 16 kórházban végzett felmérés szerint a kórházakban a szív- és érrendszeri betegek negyven százaléka kapott zsíros(!) ételt, ami a betegségüket figyelembe véve nem mondható túl egészségesnek, hisz’ meglehetősen koleszterindús volt… Tavaly a szaktárca táplálkozástudománnyal foglalkozó szakértők segítségével ezért meghatározta azt, hogy a betegnek naponta minimálisan mit kell kapnia. Horváth Ágnes miniszter akkor arra biztatta a betegeket,  hogy kérjék is számon, ha nem megfelelő a koszt. Egészségügyi miniszteri rendeletben szabályozták a kórházi étkezés alapkövetelményeit. Ez előírja a napi háromszori főétkezést 24 óránál hosszabb folyamatos gyógykezelés esetén, az egyes étkezések egymáshoz viszonyított kalóriamegoszlását. A tárca előírta a napközbeni „kisétkeztetést”, ami lehet gyümölcs, joghurt vagy müzliszelet. Decembertől élelmezési munkacsoportot kellett létrehozni minden kórházban, amelyben egy dietetikus koordinátor és egy ápolásban vagy gyógyításban dolgozó szakember személyre szabott táplálkozási követelményeket állapít meg. Az Egészségbiztosítási Alap 2007 utolsó hónapjaiban 2 milliárd forintot fordított a kórházi étkezés minőségének javítására, s további 1 milliárd forintot szánt az étkezés körülményeinek jobbá tételére – az egyéni tálcás meleg ételes tálalást, illetve a kulturált kórházi étkeztetést célzó eszközöket vásároltak, így tálalókat, tálcaszállító konténereket, teafőzőket, kenyérpirítókat vagy éppen mikrohullámú sütőket. Az Egészségbiztosítási Alap egyébként tavaly először nem volt veszteséges, sőt 25 milliárd forint körüli többlettel zárja az évet.
Az első három hónap tapasztalatairól az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) készített nemrég felmérést. Az ellenőrzés alapját egy 36 kérdésből álló egységes szempontrendszer szerinti kérdőív szolgálta. A 208 egészségügyi intézmény re kiterjedő ellenőrzés alapján megállapítható, hogy ötven százalékkal nőtt azon intézmények aránya, ahol a betegeket írásban tájékoztatják étrendjükre vonatkozóan. Osztályos felvételnél 22-vel nőtt azon intézmények száma, ahol a dietetikus táplálkozási anamnézist vesznek fel. Az igény szerinti folyadékfogyasztás lehetősége harmadával nőtt, teát, tejet, gyümölcslevet is kaphattak a betegek. Az intézmények közül még a rendelet előtt 40 esetben, a rendeletet követően 156 esetben működik élelmezési munkacsoport. Míg korábban a kórházak naponta átlagosan nettó 393 forintot költöttek egy-egy beteg étkeztetésére, s akadt korábban nem egy olyan intézmény, ahol 200 forintnál alig jutott több a kosztra. Ez a summa ma már 550 forint. A napi egyszeri kisétkezést – a rendelet előírásának megfele-lően – minden vizsgált intézmény biztosította. gm

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!