Az elmúlt tizenkét évben az egészségügyre a legkevesebbet 2000-ben az Orbán-kormány idején költöttek GDP-arányosan, több mint 1,2 százalékkal kevesebbet, mint amennyit 2006-ban az MSZP–SZDSZ-kormány.
Anyagi károk
A vizitdíj és a napidíj eltörlése miatti károk részben anyagiak. A háziorvosok jelentős, de a szakrendelők és a kórházak is érdemi bevételtől esnek el. A megoldást a társadalombiztosítás keretei között kell megtalálni. A reform egyik fontos eredménye, hogy valódi társadalombiztosítást hoztunk létre, felelős gazdálkodással. Ez azt jelenti, hogy a társadalombiztosítás azt tudja elkölteni, ami járulékokból és a jogosultak utáni állami fejkvótából befolyik. Nincs más forrás. Ezért azt várjuk a tárgyalópartnerektől, különösen a Magyar Orvosi Kamarától (MOK), hogy az egyeztetésre konkrét javaslatokkal érkezzenek: ha kiadásnövelést javasolnak például az alapellátásban, akkor pontosan jelöljék meg annak fedezetét a társadalombiztosítás költségvetésében. Ez a minimális feltétele az egyeztetés komolyságának, s ha ez megtörténik, akkor a tárca nyitott az átcsoportosítási javaslatok megtárgyalására. Ez azért is fontos, mert Éger István, a MOK elnöke január 30-án még a következő kijelentést tette: „A Magyar Orvosi Kamara szerint a vizitdíj és kórházi napidíj nem hozott jelentős bevételt sem az alapellátásban, sem a kórházaknál.” Minap viszont ugyanaz a kamarai elnök már azt mondta: „A háziorvosok finanszírozását a kétszeresére kell emelni, a vizitdíj-bevétel kieső része nélkül ugyanis a praxisok jelentős része csődbe megy.” A kamara vezetése folyamatosan a vizitdíj eltörlését támogatta, hozzájárulva ahhoz, hogy a háziorvosok és az intézmények bevételtől estek el. A szaktárca vezetése szerint elvárható az a felelősség, hogy a kialakult helyzetben nem csak „a több pénzre”, hanem a „honnanra” is születik javaslat.
Szakmai károk
A vizitdíj és a napidíj eltörlése miatt nem csak anyagi, hanem szakmai kár is érte az egészségügyet. Az egyeztetéseken javaslatot vár a tárca ezek kezelésére is. Az év végéig ugyanis biztosan újra növekedni fog a rendelők és az ügyeletek leterheltsége, hiszen a vizitdíj szabályozó hatása nélkül vissza fog állni az Európában kimagaslóan magas orvoshoz fordulási szám. Ahogy megoldást kell találni arra a problémára is, hogy a kórházakban ne növekedjen feleslegesen az ápolási napok száma. A napidíj miatt csökkent az egy esetre jutó ápolási napok száma, hiszen a betegek ellenérdekeltek voltak abban, hogy olyan napokat is elszámoljanak utánuk, amelyeket nem töltöttek kórházban.
„Orosz rulett”
A populista politikát folytatta a héten a szaktárca szerint a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, amikor beszélt a kompenzáció igényéről, de nem mondta meg, hogy ténylegesen mi legyen ennek a fedezete. A Fidesznek az a javaslata, miszerint a kompenzációt a Szerencsejáték Zrt. egyszer már elköltött bevétele fedezze, azt mutatja, hogy a népszavazást kezdeményező párt „orosz rulettet” játszott az egészségüggyel – talán nem véletlen, hogy a Fidesz a szerencsejátékról beszél, mert ezen a lutrin az egészségügy vesztett. Orbán Viktor arról sem beszélt, hogy a rendelők forgalmának növekedését milyen módon lehet csillapítani. Milyen módon lehet a hálapénzt csökkenteni, hiszen egy friss felmérés szerint a vizitdíj és a napidíj bevezetése óta a hálapénz 30 százalékkal csökkent. Csak követelőzött: bár nincs már vizitdíj, azért a vizitdíj-kompenzáció mindenhol maradjon meg! Szemben kijelentésével nem az Egészségügyi Minisztérium kurtítja meg az egészségügyet, hanem az a felelőtlen politika, amelyik egyrészt olyan kérdéseket vitt népszavazásra, amelyeket az emberek többsége természetesen nem utasít el, másrészt egyetlen szakmailag komolyan vehető javaslatot nem tesz a károk enyhítésére. Azt is kijelentette, hogy több pénzt kell fordítani az egészségügyre. Azonban az MSZP–SZDSZ-kormány egyetlen évében sem költöttünk az országban kevesebbet az egészségügyre, mint amennyit az Orbán-kormány akkor, amikor a legtöbbet költötte. Az elmúlt tizenkét évben az egészségügyre a legkevesebbet 2000-ben az Orbán-kormány idején költöttek GDP-arányosan, több mint 1,2 százalékkal kevesebbet, mint amennyit 2006-ban az MSZP–SZDSZ-kormány.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!