Belgrád és az EU párbeszéde

Jeremic szombaton reggel megérkezett Brdo Pri Kranjuba és a néhai jugoszláv elnök, Joszip Broz Tito egykori rezidenciáján munkareggelin vett részt európai kollégáival. A megbeszélés után a szerb külügyminiszter kijelentette: az EU-val való „minden nézeteltérés ellenére” Szerbia továbbra is elkötelezett az integrációs folyamat mellett. Ezt követően azonban azonnal visszatért Belgrádba, hogy ott legyen pártjának a május 11-i parlamenti választások kampánynyitó rendezvényén. Így nem találkozott Thacival, aki később érkezett meg, hogy a többi balkáni ország  külügyminisztereivel együtt tárgyaljon az európai uniós kollégákkal a térség  kilátásairól. Előzőleg azonban a szerb külügyminiszter, mint sajtótájékoztatóján elmondta, biztosítékokat kapott a szervezőktől, hogy Thaci nem részesül olyan protokolláris fogadtatásban, mint ami az állam- és kormányfőket megilleti.„Nagyon fontos, hogy a koszovói ideiglenes önkormányzati szervek az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244. számú határozatának megfelelő módon vegyenek részt egy nemzetközi találkozón” – hangsúlyozta Jeremic.
Az újságírói kérdésre, hogy csalódott-e a Jeremiccel való tárgyalás elmaradása miatt, Thaci válaszul kijelentette: „Koszovó jó kapcsolatokat akar valamennyi szomszédjával. Reméljük, hogy hamarosan jó kapcsolatunk lesz Szerbiával is”. Az unió szeretné meggyőzni Belgrádot, hogy folytassa a tárgyalásokat Szerbia európai integrációjáról. A megbeszéléseket ugyanis a Kostunica-kormány befagyasztotta azután, hogy az EU-tagállamok többsége elismerte Koszovó függetlenségét. Jeremic, Boris Tadic köztársasági elnökkel együtt a szerb vezetés leginkább Európa-párti politikusai közé tartozik.
A szerb kormány Koszovóban is megszervezi a május 11-re kitűzött parlamenti választásokat – jelentette be szombaton Slobodan Samardzic, a koszovói ügyekért felelős szerb miniszter. A politikus hangsúlyozta, hogy a választásoknak a területen való megszervezése megfelel Belgrád álláspontjának, amely fenntartja az ország alkotmányában foglaltakat: Koszovó Szerbia integráns része. Samardzic közölte továbbá, hogy ugyancsak megtartják Koszovóban a szintén május 11-re kitűzött helyhatósági és tartományi választásokat.
Az EU külügyminiszterei és Vuk Jeremic szerb külügyminiszter szombati munkareggelije jó alapot nyújtott arra, hogy folytatni lehessen a párbeszédet, még akkor is, ha több olyan alapvető kérdés van, amelyekben a felek véleménye különbözik egymástól – mondta el az MTI-nek a szlovéniai Brdo pri Kranjuból adott telefonos nyilatkozatában Göncz Kinga külügyminiszter. Mint hangsúlyozta, a találkozónak különleges jelentőséget kölcsönzött az a tény, hogy amióta Koszovó kinyilvánította függetlenségét – amelyet azóta már 18 EU-tagország elismert – nem volt találkozó ebben a körben Jeremiccsel. A beszélgetés egyik fő témája a szerbiai előre hozott parlamenti választások voltak, tekintettel arra, hogy szombaton indult meg a választási kampány. Mérlegelték a választások lehetséges kimenetelét, azt, hogy mennyire tudják a szerbiai Európa-párti erők a kampány középpontjában tartani az európai integráció kérdését, illetve, hogy mennyire befolyásosak azok az erők, amelyek Koszovó kérdését szeretnék a középpontba állítani. Szó esett arról – mondta Göncz Kinga –, hogy az EU hogyan tudna segíteni az Európa-barát erőknek. A nézetkülönbségek ellenére mégiscsak elindult egy párbeszéd, ami nagyon fontos – mondta Göncz Kinga, hangsúlyozva, hogy bár Szerbia alacsonyabb szintre szállította le diplomáciai kapcsolatait a Koszovót elismerő országokkal, de láthatóan elsődlegesen diplomáciai
eszközökkel küzd Koszovóért, és nem tett olyan lépéseket – például nem léptetett életbe embargót volt tartományával szemben –, amelyek túlléptek volna a diplomáciai kereteken.
Az EU külügyminiszterei ezt követően tanácskoztak a nyugat-balkáni országok képviselőivel is. Ezen az ülésen Jeremic már nem volt jelen, de Szerbia azért képviseltette magát, jelen volt továbbá Hasim Thaci koszovói miniszterelnök, illetve Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia, Albánia külügyminiszterei és az EU különleges képviselői, akiknek ezekben az országokban nagyon nagy szerepük van. Az ebéd a huszonhetek és a három tagjelölt ország – Horvátország, Törökország és Macedónia körében zajlott.
Született egy másik informális állásfoglalás is Geert Wilders holland populista politikus iszlámellenes filmjével kapcsolatban. Ebben a huszonhetek támogatásukról biztosították a holland kormány állásfoglalását, amelyben az síkra szállt a szólásszabadság mellett, de elhatárolódott attól, hogy ez a film azonosítja az iszlámot az erőszakkal – fejezte be nyilatkozatát Göncz Kinga.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!