Nyílt levél doktor Horváth Ágnes egészségügyi miniszternek

A megelőzés lehetőségét én csak saját betegségem, a vastagbéldaganatok esetében tudom értékelni, de feltételezem, hogy levelem alapján más betegségeknél is levonhatók hasznos tanulságok.
A vastagbélrák gyakoriságát és halálozását illetően Európában Magyarország vezeti a listát. Évente 8000 embernél állapítanak meg rákos daganatot, és ebből 5000 beteget nem lehet megmenteni. Leginkább veszélyeztetettek a 40-75 közötti férfiak, akiknél 40 százalék a betegség előfordulásának esélye.
Ezt erősítik meg saját tapasztalataim is. Harmincnyolc éves voltam, amikor a tünetek miatt javasolta orvosom a vastagbélműtétet. A hasonló okból műtött betegtársaim 40-60 év körüliek voltak. A műtétet megelőző műszeres vizsgálatok akkor, 1970-ben, még nagyon pontatlan eredményeket adtak.
Az orvosi technika azóta alapvetően megváltozott. A számítógéppel összekapcsolt colonoscopiás vizsgálatnál a teljes vastagbelet belülről át lehet nézni, a colonoscopiás készülékben a lámpa, a nagyító és az optika mellett lévő késsel az esetleges daganatot is ki lehet metszeni.
Négy évvel ezelőtt, második colonoscopiás vizsgálatomnál, két jóindulatú polipot eltávolítottak. Megkérdeztem a vizsgálatot végző orvost, miért nincs vastagbél-szűrővizsgálati rendszer. Azt válaszolta, ők javasolták, de nincs pénz.
Most sem fizeti a tb a rendszeres szűréseket, csak a műtétet megelőző és azt követő ellenőrző vizsgálatokat. Pedig a jóindulatú polipok elrákosodásának lehetősége 95 százalék.
Kérdéseim:
1. Van e pénz a szűrővizsgálatra?
Válaszom: igen. Információm szerint a teljes érintett lakossági csoport kétévenkénti országos vizsgálata kétmilliárd forintba kerülhet, viszont az elmaradt műtétek miatti megtakarítás tizenegymilliárd forint. Tehát az országos szűrés bevezetése esetén a tb-kassza nettó megtakarítása évente kilencmilliárd forint!
Lehetséges? Igen, mert egy szűrővizsgálat költsége 6400 forint, a műtété viszont – az utókezelések költsége nélkül – 500 ezer forint.  Egy műtét árából 78 vizsgálatra telik.
Négy év után most volt vastagbélvizsgálatom. Az előző vizsgálatnál történt kimetszés sikeres volt, most mindent rendben talált az orvos. Esetemben az elmaradt műtét miatti megtakarítás 500 ezer forint.
2. Van e technika a szűrővizsgálatokra?
Válaszom: igen. Az ötven kiemelt kórházban – információm szerint – van legalább két-két készülék, amellyel a kétévenkénti szűrővizsgálat elvégezhető a teljes lakosságra. Erre számításokat végeztem. A négyévenkénti vizsgálat viszont már 25 centrumban megoldható.
3. Van e személyzet a vizsgálatokra?
Válaszom: igen. A műtétek elmaradása miatt felszabaduló sebészorvosok bevonhatók a vizsgálatba, valamint azok a belgyógyász orvosok is, akik már most is végeznek ilyen vizsgálatokat.
4. Érdekeltté tehetők a körzeti orvosok, hogy a biztosítottat elküldjék a vizsgálatokra?
Válaszom: igen. Még a vizitdíj eltörlése előtt gondolkodtam arról, hogyan lehet a körzeti orvost és a beteget is érdekeltté tenni abban, hogy megtörténjen kétévenként a vizsgálat. Akkor úgy véltem, hogy azt a beteget, aki részt vesz a vizsgálatban, minden vizitdíj- fizetés alól fel kell menteni, és az orvosnak az emiatt kieső vizitdíjat meg kell téríteni. A vizitdíjat eltörölték, így most azt javaslom, hogy a vizsgálatban részt vevő betegek után kapjanak háziorvosok a tb-től kiemelt fejkvótát. Erre fedezetet nyújt az említett kilencmilliárdos megtakarítás. Így a mostani vizitdíjkiesés mindegy 40-50 százaléka kompenzálható, mert az érintett lakosság a vizitdíjat fizető 18 éven felüli népesség mintegy felét teszi ki.
A vizitdíjrendszernek ugyanis az volt a fő hibája, hogy kontraproduktív volt, mert a megelőzéssel törődő orvoshoz – mivel jól ismerte betegeit – kevesebben jártak, mint a betegeit vizsgálatokkal rendszeresen nem ellenőrző másik orvoshoz.
5. Van e sikeres minta a vastagbél-szűrővizsgálatok eredményességére?
Válaszom: igen. Az ajkai Magyar Imre kórházban 2003 májustól egy évig tartottak eredményes vastagbél-szűrővizsgálatot az érintett 50-70 év közötti lakosságcsoportnál. A szűrés költségét nem a tb, hanem az ajkai önkormányzat, és különböző szponzorok fedezték. A szűrés lakossági előkészítését és eredményeit „Vastagbélszűrés – ajkai modell” című honlapon ismertem meg. Nem tudom, mennyi volt a szűrés teljes költsége, csak azt jegyeztem meg, hogy 67 olyan polipot távolítottak el, amely 95 százalékos valószínűséggel elrákosodott volna, 33 millió forint műtéti költséget okozva a biztosítónak.
A vastagbélszűrés ajkai modellje lett a népegészségügyi programban a tervezett országos vastagbélszűrés mintája.
Javaslataim:
a)  A teljes érintett lakosságcsoportnak lehetővé kell tenni, hogy háziorvosa javaslatára vastagbélszűrésen vegyen  részt, és ennek költségét a tb fedezze. Ez már idén is jelentősen csökkentheti a rákos műtétek számát, a tb ilyen jellegű kiadásait.
b) Az ajkai kórházat fel kell kérni, hogy a teljes körű és rendszeres vastagbélszűrés országos referencia-központja legyen. Ennek érdekében engedélyezni javaslom, hogy a 2003 májusában megkezdett egyéves vastagbélszűrés általa ráfordított kiadásai mértékéig állami forrásokból fizethesse a kórház a referenciaközponti feladattal összefüggő és szerződésben rögzített többletköltségeit.
c) A szakmai és civil szervezetekkel egyeztetve, javaslom előkészíteni a háziorvosi fejkvóta-szűrővizsgálatok szervezését honoráló emelését.
d) Pályázat útján egy vidéki és egy budapesti központi kórházat javaslok kijelölni az adott térség teljes körű szűrővizsgálatának megoldására. Az itt szerzett tapasztalatok alapján tartom lehetségesnek az országos – 25, vagy 50 kórházra kialakított – szűrés megszervezését.
Az előzőkben a vastagbéldaganatok teljes körű és rendszeres szűrésének szükségességéről kialakított véleményemet mondtam el.
A népbetegségnek számító más bajok (cukor- és vesebetegségek, egyéb rákbetegségek stb.) vonatkozásában sem megoldott a rendszeres megelőzés. A betegségállapot-felmérés csak időszakos vizsgálati akciókra korlátozódik, illetve a biztosított háziorvosának a megelőzésről kialakított felfogásától függ.
A mai feltételek mellett a rendszeres, kétévenkénti ellenőrzés, az egyszerű vér- és vizeletvizsgálat is nagyon sok könnyen rendezhető betegségforrást tárhat fel. A vizsgálatok adatszolgáltatásában szereplő minimum és maximum értékek magyarázata pedig sokat segíthet a megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakításában.
Véleményem szerint a rendszeres megelőzés a biztosítónak – akár állami vagy magán – és a betegnek is fontos, mert a leghatékonyabb és egyben a legolcsóbb eszköz a gyógyításban.
Feledi László, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!