A barátaimmal éppen kedvenc kávéházunkban csacsogtunk a világ
dolgairól. Hirtelen megszakadt a csevely, amikor a húszon-,
harmincévesekből álló szomszéd asztaltársaság a szüleik házaséletét
kezdte kitárgyalni. Egyikük azon élcelődött, hogy vajon az ősök
folytatnak-e szerelmi életet, s ha igen, akkor hetente, havonta
hányszor szeretkeznek, egyáltalán túl az ötvenen, hatvanon
megkívánhatja-e egymást két ember. Pontosabban a szülei…
A többiek – ahogy a hozzászólásaikból kiderült, maguk is családosok, illetve éppen gyereket várók – felháborodtak a társukon. „Megvagy te őrülve? Hogy lehetsz ilyen gusztustalan? Még a magunkét sem illik másokkal megosztani, az két emberre tartozik, de anyáink, apáink ágyjelenete tabu! A szülők hálószobatitka kizárólag az övék, undorító, hogy a szexualitásuk a gyerekük témája legyen. Ők a mi nemzőink, a teremtőink, a nevelőink, a gondoskodóink, nem pedig valamely szexuális elemzés alanyai. Vannak titkok, amiket morális kötelesség betartani!” – hangzott a többiek felháborodása.
Szülőként elmeditáltunk a szomszédok eszmefuttatásán. Gyors számvetés, vajon mi gondoltunk-e valaha anyáinkra, apáinkra, mint szexuális aktus résztvevőire? Tudtuk, hogy nem a gólya hozott bennünket, de a létezésünket tényként fogadtuk el, gondolatban ennél nem mentünk tovább… és ma sem teszünk mást.
Az tudható, rendkívül fontos, hogy mit jelent a szülőnek a szexualitás, hogyan éli azt meg. Tabukkal terhelten, vagy szabadon…, mert például az a szülő, aki gyermekei jelenlétében képtelen megcsókolni a házastársát, aki továbbkapcsol a televízióban, ha ott ágyjelenet látható stb., az azt közvetíti, hogy a szexualitás rejtett, szégyellni való. Az effajta nevelés nyomán a gyerek felnőtté válásakor is gátlásokkal, megválaszolatlan kérdésekkel teli ember válik. A lányból frigid szerető, a fiúból nem élvező, hanem csak magömlő férfi lesz. Bárhogy alakuljon is, kell lennie egy falnak, amit a gyerek semmilyen életkorban nem döngethet, mert nem rá tartozik, hogy a szülei hogyan, miként szerelmeskednek.
Felmentem az internetre, ahol a HVG megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a magyar szeretkezési szokásaival kapcsolatos tavaly júliusában 1000 megkérdezettel folytatott kutatására leltem. Álljon itt alább ebből néhány, a szexszel foglalkozó, de a szülők házaséletét mellőző megállapítás…
A magyarok szexuális élete változatosabb, csapongóbb, de ritkább, mint 11 évvel ezelőtt – áll a tanulmányban. A változások hátterében kiemelkedő szerep jut egyebek között a fokozódó stressznek és a korábbinál szorosabb időbeosztásnak. Egy évtizede a megkérdezettek azt válaszolták, hogy havonta átlagosan nyolcszor szeretkeznek, mára ez hatra csökkent, illetve minden 6. ember szex nélkül él. A nők negyede, a férfiak 7 százaléka az utóbbi egy évben nem szeretkezett! A szexuális élet gyakoriságában a legintenzívebbek a 15-39 esztendősek, a 40 felettiek ritkábban keresik a testi örömöket, a 60 évesnél idősebbeknek több mint fele pedig már soha nem él nemi életet! A pornónézés viszont „stimulálja” a szexet, minél gyakoribb, a néző annál aktívabb, annál jobban élvezi a testi örömöket.
A szex az emberek túlnyomó többségének változatlanul élvezetet okoz, bár ezen a téren a nők határozottan kisebb lelkesedést mutatnak, mint a férfiak, körükben háromszor annyian közömbösek iránta. A férfiak jobban igyekeznek megfelelni a „legyet is röptében” elvárásnak, mint a hölgytársak. Az orgazmusok száma és a szex élvezete ugyancsak szoros összefüggést mutat: annál jobban élvezi valaki a szexet, minél gyakoribb az orgazmusa. A válaszadók 57 százaléka minden szexuális együttlét alkalmával orgazmust él át, 2 százaléka többször is elélvez, 41 százalék nem, közülük 2 százalék soha. Ez a férfiak 20, a nők 65 százalékára igaz! Vagyis, túlzott igény lehet, hogy a partnerek együtt jussanak a csúcsra, amit a megkérdezettek 81 százaléka a jó szexuális együttlét feltételének tart, 51 százalék által elvárás, hogy a partner az együttlét során többször kielégüljön.
A szexuális együttlét átlagosan 35 percig tart, első fele az előjáték, a másik a közösülés, igaz az ifjak és a szexet élvezők mindkettőre több időt szánnak. A közösülés mindenkinek elfogadott, a „kézimunka” minden 10., az orális szex minden 4. válaszadó szerint elutasítandó. Ugyanakkor 11 éve az előbbit csupán a kétharmaduk tartotta „teljesen normálisnak”, mára háromnegyedük vélekedik így, az önkielégítés 1996-ban fele-fele arányban osztotta meg a válaszadókat, tavaly kétharmaduk feltétel nélkülinek tartja, korábban elszigeteltnek számító segédeszköz-használat és anális közösülés napjainkra minden 5. embernek „teljesen normális” szexuális játék. A szado-mazo egyelőre a többség szemében szokatlan, sőt „abnormális”.
A kutatók 11 tevékenység megítélése alapján öt attitűdcsoportot különítettünk el. Négy százalék a kizárólag a közösülést elfogadók, a többiek ennél nyitottabbak, igaz még mindig kevés, egyötöd a kéz használatát tudomásul vevők aránya, viszont nagyon sok az önkielégítéstől idegenkedő. A többiekben ugyan közös, hogy elfogadják az orális szexet, ám a kör három jól elkülöníthető csoportra tagolható. A válaszadók negyede ennél merészebb dolgokkal szemben kifejezetten elutasító, harmada nyitott erre, 16 százalék a segédeszközök használatát és az anális közösülést teljesen elfogadja. A férfiak csaknem másfélszer többen nyitottak az orális szexnél merészebb tevékenységekre, mint a hölgyek.
A szexuális együttlétek leggyakoribb velejárója a „hagyományos” közösülés mellett a nemi szervek kézzel, szájjal izgatása. A korábbi kutatáshoz képest leginkább a szexuális segédeszközök használata és az anális közösülések száma növekedett meg, a két módszer és a csoportos szex a 18-29 évesek „repertoárjában” az átlagosnál jóval nagyobb mértékben szerepel. Az anális közösülés és a segédeszköz használata a férfiak körében sokkal gyakoribb, mint a nőknél, az ezt próbáló nők csupán 43 százaléka élvezett el így, míg a férfiak héttizede. Egyébként mindkét nemnek ez a legkevésbé „kielégítő” módszer.
A férfiak 7, a nők 3 százaléka használ valamilyen serkentőszert. Az utóbbiaknál elsősorban nem potenciaprobléma, ha nem jutnak orgazmushoz a közösüléssel. A vaginálisan ki nem elégülő 5 százaléknyi nő többsége más módszerrel sikeres volt. A nők 31, a férfiak 15 százaléka semmilyen módon nem elégült ki partnerrel, ami jobbára a szexuális partner hiányával magyarázható. A társsal rendelkező nőknek 8, a férfiaknak 3 százaléka nem jutott a csúcsra az elmúlt 12 hónapban. Ugyanakkor nem jellemző, hogy a partnerhiánnyal küszködők maszturbálással pótolnák a társas kielégülés hiányát, sőt, míg egy másik fél által az elmúlt egy évben legalább egyszer csúcsra juttatottak közel fele nyúlt magához, addig a partner által ki nem elégítettek mindössze háromtizede maszturbált. Mindenesetre életében a válaszadók több mint hattizede elégítette már ki magát, 12 százaléka hetente legalább egyszer, 8 százaléka havonta többször, 22 százaléka ritkábban nyúlt magához, ötöde nem maszturbált.
Míg 1996-ban a szexuális kapcsolatot tartók 7 százaléka vallotta be, hogy megcsalta a partnerét, ma ez az arány 19 százalék! A férfiak majdnem háromszor gyakrabban csalnak, mint a nők. Akik elégedetlenek a szexuális életükkel kétszer olyan gyakran lépnek félre, mint elégedett társaik! A válaszadók szerint 10 tartós kapcsolatban, házasságban élő férfi közül hatnak, a nők közül ötnek van azon kívüli szexuális kapcsolata. Az iskolázottabbak és a férfiak számolnak be több kapcsolatról. A legnagyobb „gyűjtők” a 30-39 évesek, a legidősebbek viszont alig-alig tudnak alkalmi partnerrel dicsekedni. Huzamosabb ideig a válaszadók negyede sokkal iskolázottabbal, 18 százaléka sokkal alacsonyabb iskolai végzettségűvel tartott kapcsolatot. Elsősorban a férfiak mernek más faji, etnikai csoportból tartós szexuális partnert választani, a legalább 15 évvel fiatalabb partner is inkább a férfiaknál fordul elő. A válaszadók 5 százalékának volt azonos nemű partnere. A férfiak 12 százaléka volt prostituálttal.
Életkortól függetlenül minél rövidebb ideje tart egy kapcsolat, abban kielégítőbb a szex, minél gyakrabban szeretkezik valaki, annál elégedettebb vele. A szexuális partnerrel rendelkező nők és azok, akik szabadabban beszélhettek otthon a testi dolgokról, inkább elégedettek. A fiatalok hajlamosabbak a szenvedélyes szerelemre, mint az idősebbek, a hetente többszöri szexuális élet is átlagon felüli szerelemhez vezet. Nőtt azok aránya, akik nem fogadják el, hogy egy kapcsolatban a nő sokkal idősebb, mint a férfi, továbbá azoké, akik szerint valamelyik félnek jobban kell alkalmazkodnia a másik igényeihez. Az igazi az, ha mindkét felet boldoggá teszi a másik ölelése…
Krasznai Éva
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!