Nem csekélység: 12 ezer tonna acél, 120 ezer tonna beton, 61,9 milliárd forint + áfa. Ennyiből és a szerződés szerint ennyiért készül el az M0-s autópálya leglátványosabb beruházása, az Északi híd. Két éve – 2006 márciusa óta – naponta átlagosan 300 ember dolgozott, dolgozik rajta. A határidő: ez év augusztusa.
De szó van egy másik, jóval kisebb hídról is: bár ennek a tervezési és kivitelezési tárgyalásai vontatottan haladnak, Szigetmonostor polgármestere mégis bízik abban, hogy három éven belül megépül a Szentendrét és a szigetet összekötő „kishíd”, ám a részletekről augusztusig, vagyis a nagy híd tervezett megnyitásáig, egyezséget akar a minisztériummal.
– Az M0-s északi hídja az egész fővárosi körgyűrű legnagyobb létesítménye, s igazán különleges. Az északi sztrádaszakasz 3,2 kilométeréből 1860 méter tisztán maga híd, ami az átadáskor valószínűleg a „Megyeri” nevet kapja majd. S ez nem is egy, hanem tulajdonképpen öt híd – fejtegeti Rapkay Kálmán, a Hídépítő Zrt. hídépítési igazgatója. – A budakalászi oldalon egy vasbeton híd ível az ártér fölött, azután a Szentendrei Duna-ág fölött acélhíddal folytatódik, utána Szentendrei- sziget fölött megint vasbeton híd következik. A Nagy-Duna-ág fölött ez acélhídban folyatódik, s a 2-es útig ismét vasbeton híd vezet. A három szárazföldi vasbeton hídról tudni kell: mindegyik tulajdonképpen két híd egymás mellett, az autópálya jobb, illetve bal oldala alatt, a kettő között pedig légrés található. Ennek a forgalom szempontjából nincs jelentősége, hisz' a két menetirány között úgyis elválasztó sáv van, ám a szerkezetet így egyszerűbb és olcsóbb is elkészíteni. Ez a három híd vasbeton technológiával, a hídfőnél létesített gyártópadon készült; 22 méter hosszú elemeit folyamatosan toltuk előre és feszítettük össze. Az elmúlt évben ehhez a kétszer három hídhoz 1832 méter hídelemet készítettünk és dolgoztuk egybe. Ez már önmagában is több, mint a nagyrákosi völgyhíd volt, mert oda „csak” 1460 méternyi kellett… E hidak utolsó eleme idén februárban került a helyére, így az ütemterv szerinti határidőre a szerkezetük már kész; most épp a szegélyépítésen, a szigetelésen, a dilatációk és a tartósaruk elhelyezésén dolgozunk, azután kezdődhet az aszfaltozás, a korlátok építése.
A Szentendrei Duna-ág hídja háromnyílású, és hasonlóan a vasbeton hidakhoz, külön jobb és külön bal pályából, azaz két fél hídból áll; gyakorlatilag ez is kész, ott is a befejező munkáknál tartunk. A leglátványosabb a Nagy-Duna-ág 591 méteres hídja lesz, amelyet két A-betűhöz hasonló, száz méter magas pilon tart majd. Összesen 88 kábel rögzíti a pilonokhoz a pályaelemeket. Csak a kábelek súlya 460 tonna, a legrövidebb 56, a leghosszabb 163 méter hosszú. A két pilon betonozásával már végeztünk, s közben ősz óta már szereljük az acél hídelemeket is. A kábelekből eddig 64-et egybeépítettünk a helyükre emelt – egyenként átlag 130 tonnás – ezen a szakaszon légrés nélküli, azaz teljes szélességű – hídelemekkel. Így a pálya 51 acél elemének a háromnegyede már a helyén van. Az utolsót május végén, június elején emeljük be, azután ünnepelhetünk: végigguríthatjuk a hordót a kész szerkezetű hídon, amelyen akkor már száraz lábbal át lehet kelni. A műszaki átadás-átvétel augusztus elején elkezdődhet, a forgalombahelyezés így augusztus végén megtörténhet – vélekedik most derűlátóan az igazgató.
– Az első elképzelés az volt, hogy az M0-s északi hídjáról lejáró vezet majd a Szentendrei-szigetre, ám hamar kiderült: nem épülhet ilyen, mert a Fővárosi Vízművek területén, Magyarország legnagyobb védett ivóvízbázisán nem mehet keresztül semmiféle út. Így eldőlt: az M0-s Megyeri hídjának csak a pillérei állnak a szigeten. S a környezetvédelmi engedélyek szerint az átadás feltétele, hogy Szentendre és Szigetmonostor között épüljön a kétszer egy sávos kis – a vízműterület felett is elhaladó, ezért körülbelül 500 méter hosszú – közúti híd, eleveníti fel a történetet Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere. – Ennek indokoltsága vitán felüli; életvitelszerűen, naponta 20 ezernyi ember – Pócsmegyer, Surány, Szigetmonostor és Horány lakói, s Tahitótfalu szigeti felén és a Kisorosziban élők egy része, meg azok is, akik a váci révig, illetve a révtől ezen az úton közlekednek – használná a hidat. A nyári turizmussal ez a szám elérheti a napi 40 ezret. Ami a „kishíd” beruházását illeti, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium feltétele az volt, hogy az építéséről mielőbb egyezzen meg a szentendrei és a szigetmonostori önkormányzat. Ez a megállapodás 2007 februárjában megszületett, s a Fővárosi Vízművek is jóváhagyta. Mi elhárítottunk minden akadályt e híd építése elől, kijelöltük az út és a híd nyomvonalát, ám különös kettősség jellemzi a fejleményeket: a minisztérium nyilatkozatai szerint minden szükséges követelmény teljesült, de a konkrét tervezési és kivitelezési tárgyalások szerintünk vontatottan haladnak. A GKM megbízta a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t, hogy készítse el a terveket, de a szentendrei oldalon még vannak problémák. A város azt kéri, hogy a hídtól az út azonnal forduljon délre a 11-es út felé. Ám így az út egy iparterületen vezetne át, amelynek a tulajdonosai még nem adták a hozzájárulásukat, s kompenzációt is kérnek. Legutóbb három hete konzultáltunk a szentendreiekkel és a hidat tervező UNITEF mérnökeivel. A tavalyi aláíráskor úgy volt, hogy „ha minden megy a maga útján”, akkor 2011 végére épülhet fel a híd. Még most is bízom benne, hogy a határidő tartható. Ez viszont elvben azt jelentené, hogy addig az új M0-s
hidat nem lehet használatba venni. Nem szeretném, ha Szigetmonostor rákényszerülne, hogy így meggátolja az M0-s híd használatba adását, ezért most arra várunk: augusztusig szülessen meg az egyezség a minisztériummal arról: milyen változások lesznek a településünk közlekedésében akkor, amikor már megnyitják az M0-s hidat, és amikor még nem kész a szentendrei „kishíd”. Az utóbbinak az átadási határidejét szeretnénk rögzíteni. Ha ez megtörténik, hozzájárulunk az autópályahíd megnyitásához.
Berényi János, a Közlekedéstudományi Intézet közlekedésszervezési és hálózatfejlesztési tagozatvezetője azzal kezdi: a fővárosi átmenő forgalomban naponta 100-120 ezer, legalább 3,5 tonnás teherautó halad át. Ha elkészül az M0-s Északi hídja, és összezárul a körgyűrűnek a 4-es úttól az M3-asig még épülő másik szakasza is, akkor gyakorlatilag az M1-es úttól a 11-es útig el lehet jutni az M0-son. Így a fővárost az átmenő teherforgalom túlnyomó része már elkerülheti. A körgyűrű budai szakasza, amely a 11-es úttól a 10-es érintésével az M1-esig tartana, viszont nagyon fog hiányozni. Hogyan változik az M0-s híd átadása után a forgalom? Az biztosra vehető, hogy a most Dél-Pest felől a Hungária körútra terelődő óriási tranzit teherforgalom áttevődik majd egy körúttal kijjebb, tehát az M0-sra. Ez személyautó-egységben számolva (amelyben egy teherautó vagy egy kamion 2-3 személyautónyi terhelést jelent. A szerk.) napi 100-150 ezer egységnyi csökkenést hoz majd. Ez pedig elvben azt jelentené, hogy a Hungária körút és az Árpád híd fellélegzik; legalább 20-30 százalékkal csökken ott a kamionok száma, rövidülnek a csúcsok és ritkábban lesz a torlódás.
Nemkívánatos mellékhatásként viszont várhatóan megnő majd a belső forgalom Észak-Budán és Észak-Pesten az Árpád híd vonaláig, aminek a fő oka az, hogy, az új Északi hídnak a város belseje felé irányuló teher- és személyforgalmát a Szentendrei út illetve a Váci út vezeti el. S számolni kell egy másik „mellékhatással” is. Ugyanis a Margit híd rekonstrukciója már nem halogatható tovább, amint elkészül az M0-s hídja, emiatt le kell zárni a Margit hidat. A rekonstrukciója körülbelül másfél évet vesz majd igénybe, s ezalatt szinte mindenki, aki ma a Margit hídon hajt át, az Árpád híd felé fog kerülni. Az igazi változást akkor érezzük majd, ha elkészül a Margit híd, mert akkor tényleg csökken mindkét irányban az Árpád hídon a zsúfoltság.
(vasvári)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!