A szombati orosz lapok szerint Moszkva elégedetlen a bukaresti NATO-csúcs eredményével: ezt a Vlagyimir Putyin Bukarestben mondott beszédében és sajtóértekezletén elhangzottak, valamint Szergej Rjabkov magas rangú külügyi tisztségviselő orosz újságíróknak tartott tájékoztatója alapján állapították meg – jelentette az MTI tudósítója.

A Kommerszant című lap utalt arra, hogy a NATO-Oroszország tanácsban a beszédek zárt ajtók mögött hangzottak el, így a küldöttség tolmácsolta Vlagyimir Putyin elnök beszédét az orosz újságíróknak. Eszerint az elnök hangsúlyozta, hogy nincs szükség a helyzet dramatizálására, a NATO és Oroszország kapcsolatai érettebbekké váltak, az együttműködés Moszkva részéről tudatos választás és stratégiai döntés. Ugyanakkor úgy vélte, hogy vihar előtti a csend. „Valamiért azt ajánlják Oroszországnak, hogy tétlenül szemlélje a NATO keleti terjeszkedését, noha a további bővítés fenyegetést jelent Oroszország számára”, amely így rákényszerül, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket saját biztonsága védelmére. 
A Komszomolszkaja Pravda című lap Dmitrij Rogozint, Oroszország NATO-nagykövetét idézve azt írta: a közleményben Ukrajna és Grúzia felvételéről szóló mondatot úgy írták le, hogy nem várták meg az ukrajnai népszavazást, s azt sem, hogy kiderüljön, Grúzia hogy csatlakozik Abbházia és Dél-Oszétia nélkül. „Meggyőződésem, hogy ez a döntés nem születik meg decemberben” – mondta. Emellett hangsúlyozta: a nyugat-európai vezetők a rakétapajzs ügyében engedtek Amerikának, és ezzel hibát követtek el, ugyanis bármit mond Washington propagandájában, Moszkva változatlanul ellenzi a telepítést.     
A Kommerszant Dmitrij Rjabkov, az orosz külügyminisztérium európai együttműködési osztálya igazgatójának péntek reggeli megszólalását „háborút megelőző beszédnek” minősítette, azzal, hogy ilyenhez hasonlóval kezdődhetett például a karibi válság. Rjabkov ugyanis kijelentette: csütörtök este (a NATO-csúcs közleményével) megváltozott az Oroszoszág–NATO tanácskozás kontextusa. A magas rangú orosz diplomata úgy vélte, hogy az Ukrajna és Grúzia bevonásáról szóló, és az erről való döntést az idén decemberben tanácskozó külügyminiszterekre ruházó dokumentum lábbal tiporja a demokrácia alapjait, mivel Ukrajna népének véleményét figyelmen kívül hagyva megállapítja, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. „Ezek után már nem lehet szó a szokásos üzletmenetről (business as usual). Ez nem jön össze. Ezek olyan vágások, amelyek nem gyógyulnak be. Ezek után értelmét vesztette a rakétapajzs-telepítésben való együttműködés. Oroszország nem üldögélhet a pótszéken azt nézve, hogyan hagyják jóvá az európai államok vezetői az idegen döntéseket” – idézte a lap Rjabkovot. A diplomata arról is beszélt: az a javaslat, hogy Oroszország vegyen részt a globális rakétapajzs kiépítésében, csupán egy réges-régi orosz indítvány felmelegített változata.
Végül a moszkvai újságok megírták: meglepetést keltett, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter meghirdetett sajtóértekezletén Vlagyimir Putyin jelent meg a színpadon, s az egybegyűltek előtt még egyszer ismertette az orosz álláspontot, nem utolsó sorban azért, mert másképpen Bukarestben nem tudott a nyilvánosság elé lépni.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!