Újra felfedezzük a csokievés kultúráját

Megannyi karcsú, elegáns hölgy és úr meg a tévés édességreklámokból viszont éppen azt sugallja, hogy miért KELL! S bár a fogorvosok sem ajánlják a túlzott édességfogyasztást, azért csak álljon itt juszt is a jó bor, pezsgő – mint szintúgy élvezeti cikk – példája: a „kultúrált ivás”. A csokoládéevésnek is meg kell teremteni „módjával” a kultúráját!

Sánta Sándor agrármérnök, szakközgazdász és logisztikai szakmérnök, az Édességgyártók Szövetségének elnöke – a magyar Bonbonetti édesipari csoport, azaz a néhai Stollwerck vezérigazgatója – szerint hazánkban már kezdjük megtalálni a csokievés kultúráját. Vagyis újra felfedezzük azt. Neki speciel „hivatalból” is kötelező penzum az édességfogyasztás, így évente feltehetően húsz(!) kilónyinál többet is megeszik a mindenféle földi jóból. Ám hetente kétszer teniszezik is, s a két kislánya után is nyargallnia kell… Az élvezeti kalóriákat tehát igenis ki lehet, ki kell egyensúlyozni mozgással, megfelelő mennyiségű zöldség-gyümölcs, fehérjefogyasztással! A Vasárnapi Híreknek elmondta, hogy míg az olyan édességnagyhatalmaknál, mint a lila tehenekről híres Svájc, vagy a finom pralinéiról nevezetes Belgium, netán a Mozart golyóiról ismert Ausztria egy szájra évi tízkilónyi csoki jut, addig az európai uniós átlag hét kiló. Mi, magyarok a kontinens hátsó harmadából igyekszünk magunkat mostanában feltornászni: édességfogyasztásunk ugyanis 3,5-4 kilónyira tehető. Az igazi csokoládét egyébként a dél-amerikai kakaófa, a Theobroma cacao magjából, a kakaóbabból készítik.
Az aztékok már Kolumbusz előtt is itták a csokoládét: a theobroma jelentése – istenek eledele. Aligha véletlenül… A forró csokoládé a XVII. században vált divatos itallá  Európában, de különösen Angliában. Az „ehető”, darabos csokoládét 1842-ben kezdte árulni a mindmáig világhírű Cadbury cég; a csokiszeletet pedig 1847-ben találták fel. A svájci Nestlé fivérek – ez a név is patinásan hangzik az édesiparban – 1876-ban gyártottak először tejcsokoládé szeletet.
A húsvét talán az egyik leggazdagabb és legsokrétűbb szimbólumrendszerrel rendelkező ünnepünk. Amihez immár régóta édességajándékozás is társul. Nos, a mögöttünk lévő ünnepi időszak 2-3 hete alatt cirka 900 tonnányit vásároltunk a szezonális figurális, úgynevezett üreges édességből – nyuszikból, csokitojásokból, kiscsibékből, bárányokból stb. – amelyekre összesen 2,2 milliárd forintot költöttünk. Sánta Sándor szerint örvendetes tény, hogy már a tavalyi húsvéti szezon új trendet állított fel az édességkedvelők – szakzsargonban fogalmazva – minőségpreferenciájában, hiszen a mérleg a magasabb kakaótartalmú, minőségi termékek irányába billent. Így volt ez most is. S ha az előző telet, a szintén nagy hagyományú Mikulást, Télapót vesszük – nemkülönben. Már az egykori mérai jótevő püspököt a gyerekek elé idéző Mikulás-figurák, de még a ritkábban látható csokikrampuszok is akkor voltak piacképesebbek, ha nem az úgy nevezett kakaós tejbevonóból állíttattak elő. A téli hideghez – s a jó meleg, fenyő- és kakaóillatú szobához – hozzátartozik a szaloncukor is. Ami bizony a szakember szerint igazi hungarikum! Ahogy a lengyeleknél minden a madártejes íz, a csokoládéban is, addig mifelénk a szaloncukor dívik – immár rengeteg változatban. E speciálisan magyar édesipari termékből – megannyi ízléses, színes csomagolásban – karácsony előtt 5-6 ezer tonnányi fogy, ugyanennyi milliárd forint értékben. A teljes évi hazai édességfogyasztásunk kereskedelmi forgalma pedig úgy 140-150 milliárdra tehető.  Bár a hazai édesipar egy része külföldi tulajdonba került, s igen csak megfogyatkozott – az elnök szerint egyértelmű, hogy a még mindig több ezer embert foglalkoztató iparágat is a magas bérterhek, adók sújtják –, még így is jelentős mennyiségű minőségi terméket állít elő, sőt exportálja is egy részét. A magas alapkamat sem tesz jót az iparágnak, s a beruházásoknak. A magyar márkák egy részét így a gyártók már a szomszédos országokban  állíttatják elő – lásd az egyik nagy kedvencet, a pilótakekszet… A hagyományos Bocit is kivitte a Nestlé északi szomszédunkhoz, s a Sportszelet sem itthon készül: az amerikai Kraft Foods márkája már – de ők vették meg a Danone-tól a győri kekszgyárat, s így a Balaton-szeletet, mint márkát el kell adniuk a brüsszeli versenyhivatal döntése szerint. De vajon ki veszi meg egyik nagy kedvencünket? Ma még nyitott kérdés. Szerencsére az 1939 óta létező, s egyre jobb egészségnek örvendő Tibi – tibi – még itthon, a Bonbonetti gyártósorain készül. A Sweet Point ellenben felszámolás alatt van, a Fundyt a holland tulaj már régen elvitte, virul viszont a Cerbona Székesfehérvárott, a Chio Győrött, s a jónevű kézműves-édességgyártó, a Szamos Marcipán. Azért így is komoly, legalább tíz milliárd forintnyi a édességexportunk, melyből az egyik zászlóshajótermék a konyakmeggy.
A hazai termelőknél egyébként elsőrangú a minőségbiztosítás, a technológiai fegyelem, az élelmiszer-biztonság, ugyanúgy, mint a „példa” Svájcban… Egy kis piaci protekcionizmus, a magyar termék iránti elkötelezettség itthon, s a piacra jutás segítése kint, jót tenne a magyar édesiparnak. Szüksége is lenne rá, hiszen egy-egy  régi márka visszahozatala – mint a mogyorókrémes Melódiáé –, vagy egy új toptermék innovációja, s komoly piacrész szerzése, több százmilliójába is kerülhet a védjegytulajdonosoknak. Az elnök szerint a szaktárca, az FVM, kezdi felismerni a magyar élelmiszer- és édesipar fontosságát, s remélhetőleg, egyre többet is tud érte tenni, hiszen ez közös érdekünk.
Vincze Éva dietetikus, táplálkozástudományi szakember szerint a kellő pillanatban és kellő mennyiségben – de még inkább minőségben – elfogyasztott csokoládé, kakaóporból, kakaóporral készült ital, étel beiktatása az étrendbe növeli a szervezetben a betegségeket – így a rákot is megelőző –  antioxidánsok bevitelét. Így az egészséget megvédő táplálék. De a csoki örömszerző is, boldogsághormonokat, endorfinokat szabadít fel. Persze a táplálkozásnál az ördög a mennyiségekben lakozik: a túlságosan kevés ugyanolyan hátrányos az emberi szervezetre, mint a túl sok. Megszokásból, hobbiból, bánatból „kényszerenni” egészségtelen – hizlal… A csokoládé könnyen és gyorsan felszívódó értékes tápanyagokat, számottevő energiát tartalmaz. Az étrend változatossága, kiegyensúlyozottsága mellett – más antioxidáns források, így gyümölcs, zöldség, magvak evése mellett igenis belefér akár a napi adagunkba is egy kis csoki. A szakember szerint – aki hosszú-hosszú éveken át atletizált – a sportolóknak is jót tesz a csokoládé, hiszen tíz dekájának energiatartalma 2500 kJ, azaz 600 kalória körüli mozog, energiasűrűsége nagy. Ezért a felhasznált energia azonnali pótlására, a fizikai teljesítőképesség aktuális erősítésére előnyösen alkalmazható; emészthető, tápanyagai gyorsan  felszívódnak. A csokoládé íze utánozhatatlan: vagy 300 vegyület összhatásaként áll elénk… Táplálkozástudományi szempontból az az értékes, amiben több a valódi kakaóbabból készült kakaóvaj, a fehérje, a sokféle ásványi anyag, a természetes cukor, keményítő, a szerves savak, az élénkítő theobromin, koffein és további olyan vegyületek, amelyek biológiai jelentőségét a közelmúltban ismerték fel, s amelyek kutatása az édesiparban is új eredményeket hoz. Az igazi csokoládé zsírban oldódó vitaminokat is tartalmaz.
Novák Erika 12 éve vette meg a Hemingway-cégtől a budapesti, angyalföldi Váci út 54.-ben, a Lehel téri piacnál lévő édességboltot. A magyar származású amerikai nagyvállalkozó mára szerinte, talán ha három-négy nagy forgalmú belvárosi üzletet tartott meg, a hálózat nagy részét kiárusította. Erika – aki korábban is élelmiszer-eladó volt – úgy látja, nekik, a kicsiny szakboltnak is ugyanaz a bajuk, mint minden „nem multi és nem diszkont” üzletnek: a bevásárlóközpontok közelsége. Mert ha valóban csak a városon kívül lennének, akkor több vevő menne be hozzájuk is. Így mindenből csak kevés fogy, alig-alig mozdul meg a készlet, vigyáznia kell a rendeléssel. Amúgy nem édesszájú, mint mondja:” egy jó ropogós kenyér serclijétől jövök lázba!”. Fia egyáltalán nem eszik édességet, a párja annál inkább – ő pedig jó háziasszonyként minden hétvégén előáll valamilyen házi süteménnyel. Akár csokoládéssal is. Fele cukorral, s jó sötét étcsokoládéval…

Gündisch Mónika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!