Fehér paripák
A lipicai lovak feketén születnek. Később, ahogy felcseperednek, szép lassan kifehérednek. Aztán irány a bécsi lovasiskola, vagy a brunei szultán istállója.
Lipica nem Ausztriában van. A Monarchia egykori híres lóneveldéje ma Szlovéniához tartozik. A ménes maga turistalátványosság. Meg lehet nézni, a pacik miként fürdenek, vagy hogyan napoznak a lószoláriumban. Aztán következik a műsor, cilinderes urakkal, díszes négylábúakkal.
Szlovénia büszkesége még a postojnai cseppkőbarlang. Az aggtelekinél jóval nagyobb, a barlangrendszer egy szakaszán kisvasút szállítja a vendégeket. Oly sok a csillogó cseppkő, hogy az ember úgy érzi, mintha a mesék világába csöppent volna. A barlangi vizek lakója a proteus, egy furcsa, emberbőr színű élőlény. Lehet úgy két arasznyi, de a helyiek igen büszkék a védett állatkára.
Postojnától nem messze találjuk a nemrég felújított predjamai várat. Egy sziklába építették, sokáig bevehetetlennek tartották. Ráadásul az élelem pótlásával sem volt gond, mert hosszú, titkos alagút vezet az egyik teremből a hegy túloldalára.
A szlovén tengerpart picinyke, a legismertebb település Portorozs. Itt már színvonalas hoteleket, diszkókat, bárokat és remek éttermeket is találnak a turisták. Érdemes még megnézni a Bledi-tavat. A főváros, Ljubljana városházája és főtere érdekes, a folyópart kávézóiban pedig finom kapucsínót kortyolgathatunk. A másik nagyváros, Maribor inkább iparváros, de a helyi galériákban mindig számíthatnak meglepetésekre a művészet kedvelői.
Kiss Róbert Richard
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!