Szőröstől-bőröstől bemutatta a Magyar Természettudományi Múzeum a
Jégkorszak című nagyszabású interaktív kiállítás sztárját, Gyimát, a 40
000 éves mamutborjú-múmiát. A páratlan leletet Fodor Gábor
környezetvédelmi és vízügyi miniszter és Matskási István, a múzeum
főigazgatója segítségével helyezték el egy különleges vitrinben, ahol
június 8-ig tekintheti meg a nagyközönség.



 



A kiállítás sztárja Gyima, a 40 000
éves mamutborjú-múmia, amelynek különlegessége abban rejlik, hogy szőröstől-bőröstől megőrződött.
A leletet 1977-ben találták Szibériában. Konzerválása után a Szentpétervári Zoológiai Intézetbe került tudományos vizsgálatra.
A kis mamutbébi feltehetőleg véletlenül csúszott bele egy mély, folyós iszappal teli árokba és megfulladt. A fagyos iszap tartósította a testet, amire később vastag homokrétegek rakódtak. Ez a fedőréteg és az újra hidegre forduló időjárás teljesen konzerválta és megőrizte a tetemet, egészen addig, mígnem 1977-ben egy szibériai aranyásó kotrógépe feltárta.
A mamutbébi hosszúsága 1,38 méter, a magassága egy méter, fülei 17 cm hosszúak. Lábnyomának mérete: 14x15 cm. Tömege 95 kg lehetett, de a múmia csak 49,6 kg-ot nyom. Végtagjain világosbarna szőrzet volt. A tejfogagyarának hossza 6 cm. A méretét tekintve kora 6-7 hónaposra becsülhető. A borjú gyomrában kevés füvet és mohát találtak, de alapvetően még anyatejjel táplálkozhatott.
 A kiállításban szigorú körülmények között és állandó felügyelet mellett őrzik majd Gyimát egy speciális vitrinben, amelynek hőmérséklete nem lehet magasabb 24 Celsius-foknál, a bejutó fény erőssége nem lehet több 50 luxnál (ez azt jelenti, hogy a környezetében sem lehet 150 luxnál erősebb fény) és a benti páratartalmat folyamatosan 50-60%-on kell tartani, nehogy a kiszáradás következtében megrepedjen a múmia. A világon megtalált mamutmúmia-leletek rendkívül fontosak a tudósok számára. Rajtuk olyan részletekbe menő vizsgálatok is elvégezhetők (pl. DNS-vizsgálatok, abszolút kormeghatározás), melyek pontos képet adnak az akkori élővilágról, a klíma változásairól. Ezek az eredmények a ma zajló globális klímaváltozások megértésében is segítenek.
A mamut a klímaváltozás (felmelegedés) és az emberi tevékenység első áldozatai közé tartozik. Kihalásában nagy szerepet játszott a vadászata.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!