Kínai-tajvani majdnem csúcs

Mindketten egy ázsiai regionális fórum tanácskozásán vesznek részt a dél-kínai trópusi szigeten, Hajnanon. A rövid találkozó azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a kínai–tajvani kapcsolatok nyolc évi feszült viszony után ismét enyhülnek – mondták megfigyelők.
A tárgyalás középpontjában a kétoldalú gazdasági kapcsolatok javítása állt, amelynek ígéretével győzött Ma Jing-csou, az ellenzéki Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang) jelöltje a tajvani elnökválasztáson. „A tajvani gazdasági ügyek veteránja vagyok, remélem, hogy meg tudjuk erősíteni gazdasági együttműködésünket” – jelentette ki Siew, aki az új elnökkel együtt május 20-án lép hivatalba. Egy olyan újságíró idézte őt, aki kollégái képviseletében részt vehetett Hu és Siew, illetve kísérőik találkozóján. „A Tajvani-szoros két partja közötti gazdasági együttműködés javítása mindkét fél részéről erőfeszítéseket igényel” – mondta a maga részéről a kínai elnök. Tajvanon az eddig kormányzó Demokratikus Haladó Párthoz (DPP) kötődő leköszönő elnök, Csen Suj-pien hol hangosabban, hol halkabban, de következetesen hirdette elnöksége alatt, hogy Tajvannak nem lehet célja a Kínával való újraegyesülés, és hogy a szigetnek törekednie kell arra, hogy de facto önállóságát előbb-utóbb nemzetközi jogilag elismert függetlenségre váltsa. Noha a Kuomintang a Kínai Kommunista Párt történelmi ellensége, vele mégis sokkal jobb kapcsolatokat ápol most Peking, mint a DPP-vel. Ennek egyrészt az az alapja, hogy a Kuomintang, akárcsak Peking, az „egy Kína elvét vallja”, másrészt az, hogy a kilencvenes években a Kuomintang kormányzása alatt épültek ki Tajvan és a szárazföldi Kína rendkívül gyümölcsöző és kiterjedt gazdasági kapcsolatai, amelyek révén sok milliárd dollárnyi tajvani tőke érkezett a Kínai Népköztársaságba.
A tibeti probléma nem emberi jogi kérdés, hanem a nemzeti szuverenitással kapcsolatos – jelentette ki szombaton Hu Csin-tao kínai elnök. Ez volt az első alkalom, hogy Hu nyilvánosan megszólalt a tibeti válsággal kapcsolatban, és ez azon kevés nyilatkozatok egyike a kínai vezetők részéről, amelyben egyértelműen azt állítják, hogy a tibeti zavargások létében veszélyeztetik az országot. „Arról van szó, hogy vagy megőrizzük nemzeti szuverenitásunkat, vagy hagyjuk szétesni hazánkat” – mondta a kínai elnök az állami televízió és az Új Kína hírügynökség jelentése szerint.
Hu erről Kevin Rudd ausztrál kormányfővel tartott találkozóján beszélt a dél-kínai Hajnan szigetén. Rudd kínai látogatásának első napján, szerdán, egyetemisták előtt mondott beszédében kijelentette: jelentős gondok vannak az emberi jogokkal Tibetben. Hu az alkalmat kihasználva reagált Rudd e megjegyzésére is, amely szerinte tükrözi a jellemző nyugati álláspontot, különösen Washingtonét és Párizsét: „Mindig nyitottak vagyunk a párbeszédre a dalai lámával. Jelenleg nem mi akadályozzuk azt. Ha a dalai láma valóban akar megállapodást, akkor azt cselekedeteivel kell alátámasztania. Ha felhagy szakadár tevékenységével, erőszakot szító vagy a pekingi olimpia szabotálását célzó összeesküvő tevékenységével, akkor mi... készek vagyunk vele párbeszédet kezdeni” – jelentette ki.
Tibet száműzetésben élő vallási vezetője, a dalai láma pénteken az egyesült államokbeli Seattle-ben ismét közölte, hogy nem támogatja a pekingi olimpia bojkottját.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!