Gyurcsány Ferenc szerint Magyarország el akarja kerülni a konfliktust
Brüsszellel a Mol védelmét is szolgáló, készülő törvény ügyében. A
magyar miniszterelnök a szombati Financial Timesnak azt mondta:
nyilvánvaló, hogy a szabályozásnak összhangban kell lennie az Európai
Unió szabványaival.

„Remélem, teljesíteni fogjuk ezt a követelményt, és ha nem, meg kell változtatnunk (a tervezetet)” – idézte a londoni üzleti napilap a kormányfőt.
A Financial Times szerint Gyurcsány Ferenc arra a figyelmeztetésre reagált, amelyet az EU-bizottság intézett Budapest címére, jogi eljárást helyezve kilátásba arra az esetre, ha a tervezett törvény nem felel meg az EU-szabályoknak. A londoni gazdasági újság éppen előző nap idézett Charlie McCreevy belső piaci EU-biztos Kóka János gazdasági miniszternek küldött leveléből. Ebben a brüsszeli tisztviselő a magyar hatóságok által jelenleg tervezett lépések hatását elemezte. Ha a magyar hatóságok által jelenleg tervezett lépések vagy jogszabályok akadályokat gördítenek a Mol iránt érdeklődő más tagországbeli „gazdasági tényezők” elé, akkor „arra kényszerülök, hogy a most folyó bírósági eljárás végkifejletig történő folytatását javasoljam a bizottságnak”, írta a brüsszeli tisztviselő.
A szombati Financial Times szerint a törvénytervezetet az energiaiparban „széles körben olyan kísérletnek tartják”, amely az osztrák OMV átvételi próbálkozásának megakadályozását szolgálja. A „Lex Mol” néven is emlegetett jogszabály nem kifejezetten a külföldi befektetőjelöltek ellen irányul, de a „stratégiai” fontosságú vállalatok védelmének jogával ruházza fel a hatóságokat – áll a lap ismertetésében. Gyurcsány Ferenc az újságnak azt mondta: ő nem ellenzi a külföldi cégek által végrehajtott felvásárlásokat, de az állami ellenőrzésű cégekkel és szuverén befektetési alapokkal kapcsolatban aggályai vannak. Jóllehet a miniszterelnök nem nevezte meg az OMV-t ebben az összefüggésben, a cég legnagyobb részvényese az osztrák állam – írta a Financial Times. „A Molt azért privatizáltuk, mert úgy gondoljuk, hogy a Molnak magánkézben kell lennie” – idézte Gyurcsányt a brit napilap.
A cikk szerint a kormányfő védelmébe vette Magyarország jogát néhány szektor – köztük az energiaipar – stratégiaiként történő meghatározásához. „Magyarország egyike a térség legnyitottabb gazdaságainak. Nagyon piaci irányultságú politikát folytatunk, de ostobának vagy bolondnak nem szabad lennünk” – mondta a miniszterelnök a Financial Times idézete szerint. Gyurcsány szerint jóllehet a Mol magáncég, ugyanakkor fontos magyar vállalat abban az értelemben, hogy a magyar vállalati kultúrát képviseli, és „nagyon érzékeny Magyarország érdekeire” – írta a londoni napilap. A Financial Times szerint a kormányfő óvatosan próbál manőverezni az EU-szabályok és a Mol védelmét célzó „népi követelések” között. Magyarországon csaknem mindenki azt akarja, hogy a Mol magyar tulajdonban maradjon, és a magyarokat „különösen bosszantja” az ellenséges átvételi kísérlet „Bécs, az egykori birodalmi hatalom részéről” – áll a londoni napilap szombati cikkében.
Hosszú cikkben foglalkozik a Neue Zürcher Zeitung szombati számának gazdasági rovatában az OMV–Mol ügy legújabb fejleményeivel, címében kiemelve: „Falak a magyar »straté-giai« cégek körül”. A tekintélyes svájci lap véleménye szerint a magyar–osztrák viszony mindig is nehéznek számított: ezért amikor egy osztrák cég megkörnyékez egy magyar vállalatot, a k. u. k. birodalom egykori két felében messze nem csak száraz gazdasági ügyként kezelik azt. „A nemzeti büszkeség és a szuverenitás a tét, s ez hatványozottan igaz az energiaágazathoz tartozó cégek esetén, amelyeknek mindkét ország kormánya különleges fontosságot tulajdonít” – írta a Neue Zürcher Zeitung, hozzáfűzve: nem csoda, hogy az OMV osztrák olaj- és gázipari cég versengése a Mol megszerzéséért hónapok óta heves érzelmeket vált ki. Az újság úgy látja, hogy az OMV múlt héten nyilvánosságra hozott, számos feltételhez kötött vételi ajánlata vajmi kevéssé járult hozzá a kedélyek lecsillapításához. Nincs még egy téma, amely ilyen mértékben egyesíti a magyar politikusokat, mint az állítólagos osztrák fenyegetés – jegyzi meg az írás.
Részletesen ismertetve a parlament elé került Lex Mol-javaslat legfontosabb elemeit, a lap arra a következtetésre jut, hogy a törvény magas falakat emel a magyar „stratégiai” vállalatok köré, gyakorlatilag lehetetlenné téve, hogy egy külföldi befektető ellenséges módon megszerezzen egy, a „közellátás biztonsága szempontjából” nagy jelentőséggel bíró vállalatot.
A svájci lap nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy az Európai Bizottság előbb vagy utóbb a nemzeti védőkorlátok leépítésére fogja felszólítani Budapestet. „Brüsszelben azonban tudvalevően lassan őrölnek a malomkerekek, és mire sor kerülhet az EU közbelépésére, az OMV talán már régen el is fordult a Moltól” – írta.
Ugyancsak a Lex Mol rendelkezéseit, illetve várható következményeit elemzi szombati írásában a Die Presse. Az osztrák konzervatív napilap aláhúzza, hogy a magyar kormány az illetékes EU-bizottság figyelmeztetésére ellenére is keresztül kívánja vinni a törvénytervezetet a parlamenten. „Budapest láthatóan időre játszik. Elvégre az EU-eljárások rendszerint évekig elhúzódnak” – véli az újság.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!