A vízipipa károsabb a dohányzásnál

A pécsi Vadvirág Egyesület utcai jelmezes demonstrációt szervezett a dohányzás és a csikkek eldobása ellen – azt szeretnék, ha a csikkeldobást 50 ezer forinttal lehetne büntetni, és e bevétel az önkormányzatoknál maradhatna a dohányzásellenes és a tisztaságért folytatott, bizony sziszifuszi küzdelemre.

Hű, de régen is született meg – s mégis mennyit kellett rá várni! Mármint az 1999. évi XLII. törvényre, amely a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól – magyarán szigorításáról szól. Azóta már többször módosították is, hiszen a nagyvilág, s benne az Európai Unió – nagy „dohány” a dohányüzlet ide vagy oda – egyre kevésbé nézi jó szemmel a füstölést. A törvénymódosítás – további szigorítás – már a láthatáron hazánkban is.
Április elsejétől egyébként nőtt a cigaretta jövedéki adója: a korábbi 13 965 forint helyett 14 460 forint a minimuma ezer szálanként. Ezer szál testvérek közt ötven karton füstölnivaló – ám a dohánygyárak egy pakli tartalmát, ki tudja, milyen megfontolásból – aligha az egészségünk védelmében leszállították 19 szálra. Az adó fix összegből és százalékos adóból tevődik össze: a fix 7600-ról 7800 forintra nőtt, a százalékos adó pedig 28-ról 28,2 százalékra. Ezt a gyártók persze áthárítják a fogyasztókra. Akik – szenvedélybetegségük mértékétől függően – egyetlen esztendőben akár félmillió forintjukat is elküldik a levegőbe...
Újabban új divathobbi is lábra kelt: a vízipipa. Különösen a fiatalok körében, akik azt hiszik, hogy ez a dohányzás egy kevésbe veszélyes változata. De tévednek. A vízipipa legalább annyira egészségkárosító, mint a cigaretta. Nemrégiben az egyik bulvárlap dobta fel, hogy Győzike kisebbik lánya már vízipipázik olykor otthon, szűk családi körben. Szakemberek szerint a vízipipa még ártalmasabb is lehet a „sima” dohányzásnál, mert akár ötvenszer több szén-monoxid is a tüdőbe juthat általa – a laboratóriu-mi vizsgálatok kimutatták. Vargha Judit belgyógyász, tüdőgyógyász szerint vízipipadohány égetésére faszenet vagy szenet használnak, itt a felszabaduló kátránytartalom is sokszorosa a cigizéskor letüdőzöttnek-lenyeltnek. A sisadohányt – így hívják a vízipipa „nyersanyagát” – aromákkal illatosítják, „szelídítik”, és persze a füstöt a víz lehűti, mielőtt az a tüdőbe jut. Ez azonban nem jelenti azt – ahogy sokan hiszik – , hogy a víz kiszűri a káros anyagokat. Sőt! A hosszan tartó, alacsony hőmérsékleten folytatott dohányzás közben nehézfémek szabadulnak fel, amelyek még inkább rákkeltőek, mint maga a nikotin és égéstermékei… Az orvos úgy látja, többet kellene „nyomni” a „ciki a cigi” reklámokat, amelyek között volt egy igencsak kedvére való: ebben a lány dohányszagát a disznóóléval vetette össze a klip… Amúgy a „veszélytelen” dohányfüst egy amerikai tudóscsoport szerint – mint az orvosnő felidézte –, elhomályosítja az ember döntési képességét: egy tanulmány szerint a dohányosok képtelenek döntéseiket az előrelátható következmények alapján meghozni –  mintha a cigi „lefüggönyözné” a füsttel a választási kritériumokat… Erős dohányzókat és nemdohányzókat kértek fel egy beruházási játéksorozatra: kiderült, a nemdohányzók az újabb és újabb választásokba beépítették az előző menetek tapasztalatait, ugyanakkor a dohányosok ugyanúgy választottak, mint korábban. Neurológusok a játék alatt mágneses rezonanciá-val vizsgálták az önkéntesek agyi működését: ebből kiderült, hogy a dohányosok is tudták, döntésük milyen következményekkel jár, ám agyuk mégsem tudta hasznosítani a kapott infomációt.
Mindezt jó lenne, ha tudnák azok a tinik, akik a suli mellékhelyiségeiben gyújtanak rá nagy titokban még mindig, vagy éppen a tanítás után az utcán, az iskola kapujában veszik elő a staubot – mert ettől már minden olyan felnőttes , mert a cigarettázás „sikk”… Tény: tízből hét kisdiák már kipróbálta a dohányzást, sőt ötödük ezt már tízéves kora előtt megtette az Országos Egészségfejlesztési Intézet dohányzásmegelőzési adatai szerint. Az adatok szerint a rendszeres dohányzás kialakulásában fontos szerepe van annak, hogy az első cigaretta elszívásakor ki hány esztendős. Kutatások szerint aki tízévesen vagy korábban slukkolt először bele a cigijébe, átlagosan jóval többet szív felnőttként is, mint aki később kezdte. A boltok ugyan csak 18 éven felülieknek adhatnak el dohányárut, a gyakorlatban azonban szinte gond nélkül vásárolhatnak a gyerekek is cigit. A becslések szerint hazánkban ma 300 ezer gyermekkorú bagós van! Egyébként mindig azt mondják a dohányzók a nikotinnal nem élőkre, hogy agresszívak: ám a passzív dohányosok, a füstöt tűrni kénytelenek mindmáig nehezebb helyzetben vannak, mint az „aktívak”. Az utóbbiak olykor talán ki vannak űzve cigarettázásra a munkahelyekről – pedig ugye „ők is emberek” –, ám otthon vagy szórakozóhelyeken  még nem ez a gyakorlat. S még az is elképzelhető, hogy egy erős dohányos kevesebbet időt tölt el munkaidejében tényleges munkával, mint nemdohányzó társa…
Félix Péter állattenyésztő szakmérnök a legradikálisabb – mondhatnánk: legmilitánsabb – nikotinellenes civil szerveződés, a  Füstirtók Alapítvány elnöke, antidohány-lobbista. Szerinte teljesen igazuk van azoknak az országoknak, ahol valóban keményen tiltanak. A legkeményebben amúgy Írországban, ám a svéd fővárosban – s nem egy más uniós világvárosban – a repülőtereken egy minden oldalról zárt füstszínű üvegkamrába kell elzárkózniuk a bagósoknak a várakozás idejére. Amúgy kiskapu mindig van: az íreknél például akad egy ősrégi törvény, miszerint a színi- előadások alatt lehet dohányozni. Így aztán sok pubban úgy hágják át a szabályt, hogy mindenki „szerepel”. S szívja a cigijét, szivarját, pipáját. Őket nem lehet kiküldeni a ház elé… Félix Péter nem naiv: szerinte az Államok, s maga az unió is kellőképpen korrupt – persze nem fű alatt, hanem teljesen hivatalosan. Azaz – bármekkorák az állampolgárokat, benne a felnövekvő nemzedéket érő károk, az egészségügyet érintő veszteségek – azért csak „lefekszenek” a dohánycégeknek a profit, az adó érdekében. Ezért nincs teljes tiltás nálunk például 2009-ig a vendéglátásban. Pedig – állítólag – Európa jobb felén – nem lett kevesebb a kocsmába, kávézóba, étterembe járó azáltal, hogy odabent tiltva a rágyújtás… A Forma–1-es autóversenyeken is a közösségi szabályok megerőszakolásával maradt egyelőre a dohányreklám a 2003. évi direktívák ellenében… A dohánycégek sajnáltatják magukat: szerintük manapság minden harmadik szál már csempészésből származik. Csakhogy ez esetben a hazánkban elszívott évi hat-hét milliárd szálhoz 62 ezer(!) dealer kellene, aki az édes pihenést nyújtó hétvégét kivéve minden nap két karton cigit adna el! Félix állítja – büntetőjogi felelősségének tudatában –, hogy a szaktárca sok-sok éve hasraütésszerű adatokat közöl a WHO-val, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetével, mert a kis mintán alapuló felmérések alkalmatlannak a valóság tükrözésére. Azért az feltehetően csak igaz lehet, hogy a hírek szerint a férfiak 42, a nők 33 százaléka nyúl cigarettához… De ebben a gyerekek nincsenek benne! Félix szerint a költségvetés 2,5 százaléka, évi 320 milliárd forint  – több mint a honvédelmi tárca büdzséje – származik dohányterméki jövedelmi adóból. Ekképpen mi, nemdohányzók, nyugodtan füstölöghetünk…
Gündisch Mónika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!