A svájci mérnök és számi (lapp) bába Texasban
született leánya csak azért vett fel egy dráma kurzust
az egyetemen, mert szüksége volt a kreditre.
Ám innen legszívesebben meg sem állt volna Hollywoodig. Aztán mégis Houstonban maradt,
pincérkedett, és felbukkant a Ben Stiller által forgatott
Nyakunkon az élet című vígjátékban.
Ezután költözött
Hollywoodba, ahol már olyan nagyágyúkkal játszott
együtt, mint Tom Cruise (Jerry Maguire) és Morgan
Freeman (Betty nővér). Legnépszerűbb alakítása a
„hibbant aggszűz” Bridget Jones, de Arany Glóbuszt
is nyert és Oscarra jelölték a Chicagóból Roxie Hart
szerepéért. Bár Renée ritkán szingli, a férfiak
küzdenek érte, akárcsak Hugh Grant és Colin Firth a
szökőútban. Nemrég Paul McCartneyval randizgatott,
jelenleg a budapesti születésű hotelmágnás, André
Balázs a szőke szépség párja. Legújabb filmjében,
a Leatherheadsben Renée szívdöglesztő és szellemes
sportriporternőt alakít, kinek kegyeiért a jóvágású
amerikaifocista (John Krasinski) és a sármos
csapatkapitány (George Clooney) is verseng.
Renée Zellweger, akit mindkét filmbéli partnerével hírbe hoztak, a pletykákról
a MoviesOnline.com filmes portálnak mesélt.
l Szép a ruhája! Ki tervezte?
– Ó, nagyon köszönöm! Igazából születésnapi ajándékot kerestem egy barátomnak a Louis Vuittonban, ahol megláttam ezt, és arra gondoltam, ez a ruha épp beférne a táskámba, anélkül, hogy összegyűrődne, és mivel semmit nem kell rajta igazítani, még a jövő héten is fel tudom venni.
l A hajszíne is megváltozott?
– Igen, de csak az Oscar-gála miatt. Arra gondoltunk, hogy az ezüstszínű ruhához nem passzol a piszkosszőke haj, ha érti, mire gondolok. Ehhez a csillogó ruhához egy amolyan igazi klassszikus hollywoodi platinaszőke dukál. Most már azt hiszem, kezd visszatérni a piszkosszőkéhez, aminek örülök.
– Tudja, hogy mielőtt Hollywoodba jött, nem úgy nézett ki, mint a kortársai?
l Először is hadd mondjam el, nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy olyan emberekkel dolgozhatok együtt, mint George Clooney. Senki nem tudja úgy megmelengetni az ember szívét, mint ő. Nagyon vicces fazon, emellett rendkívül intelligens. Ő az én hősöm! Szeretném ellesni tőle, miként lehet ilyen méltósággal dolgozni ebben a szakmában. Fiatalon nem gondolkoztam sokat azon, hogy nézek ki. Egyáltalán. Soha. Sokkal később tanítottak meg arra, hogy erre oda kell figyelni. Ezért nem gondolok arra, miként néztem ki akkoriban, mert az nem számít. Abban az időben azzal voltam leginkább elfoglalva, hogy éljem az életem. Akkor sem foglalkoztam vele, hogyan nézek ki, amikor Hollywoodba kerültem. Finoman szólva, nem úgy festettem, mint egy filmcsillag. Tudom, hogy nem ez az erősségem. [nevet] De nem sokat rágódtam rajta az idő tájt sem, hiszen úgy véltem, ez nem segítene abban, hogy elérjem, amit szeretnék.
l Nem csak a megjelenése időtlen, hanem a játéka is.
– Élvezem, amit csinálok. Egyébként sokkal nagyobb biztonságban is érzem magam, amikor fűzőben kell játszanom, vagy amikor a húszas évek ejtett derekú ruháiban kell egy monológot előadnom, mint amikor a jelenben játszódó történetben, egy hozzám igencsak hasonló lány bőrébe kell bújnom, aki talán pont olyan ruhákat visel, mint én. Az ilyen szerepekben nem érzem jól magam. Egyszerűen nem érzem magam biztonságban, amikor olyasvalakit kell megszemélyesítenem, aki pont olyan, mint én. Olyankor nem tudok elrejtőzni a szerep mögé.
l Milyen volt ennyi férfi közt egyedüli nőként forgatni?
– Szörnyű volt, de valakinek ezt is fel kellett vállalnia! [nevet] Egyébként imádtam velük lenni. Ezek a srácok egyszerűen fantasztikusak. És bizony, ez tényleg egy igazi férfiklub volt. Máskülönben pedig vicces, hogy ezt felhozta. Ezek a fiúk már hosszú évek óta együtt dolgoznak, és mindannyian George barátai, már vagy húsz éve. Nagyon megtisztelő volt ennek a hatalmas családnak a részévé válni.
l Kivel volt nehezebb együtt dolgozni, George Clooneyval, a rendezővel, vagy George Clooneyval, a színésszel?
– Egyformán lehetetlen volt mindkettő. Az egész forgatás rémálom volt! Rettentő nehéz dolgunk volt. De George rendkívül jó munkát végzett, mert nagyon összeszedett, és érti, amit csinál. Felkészült, tudja, hogy mit szeretne elérni, és ezért nem nagyon pocsékolja senki idejét. Nem bizonytalan a munkájában, így nem is kellett minden jelenetet kismillió-szor felvennünk, azért, mert esetleg elfelejtett valamit. Persze azt nehéz elképzelnem, hogy George Clooneyt, a rendezőt és a színészt teljesen elválasszam egymástól.
l Tudott önnek meglepetést okozni akármelyik szerepében?
– Azt kell, hogy mondjam, nem. Nagyon jó színész, és csodálatos előadó. És azt is tudom, hogy nagyszerű filmeket készít. Az esetleg meglepett, hogy egy nálánál jóval tapasztaltabb filmrendező képességeivel rendelkezik.
l A vígjáték jobban fekszik önnek? Otthonosabban érzi magát ebben a műfajban?
– Nem úgy tekintek erre a műfajra, mint ami nehezebb vagy könnyebb a többinél. A komédiákat úgy kell előadnia a színésznek, hogy közben nem kezdi el értelmezni a szöveget, és nem figyel az előadásmódjára. Ez igazi kihívás volt, mikor például
a Farrelly testvérekkel dolgozhattam. Vagy amikor a Pokolba a szerelemmel című filmet forgattam, egyszerűen az volt a feladatom, hogy megértsem a szöveget annyira, hogy ne rontsam el forgatás közben. De nem kellett értelmezi, vagy magyarázni, életre kelteni. Csak hitelesnek lenni. Ezért is nem gondolkozom rajta soha. Ha az ember túl sokat gondolkodik, elvész a humor.
l Milyen volt a motoros jelenet forgatása? Nem történt baleset?
– Még mit nem! Gyakoroltuk a motorozást a parkolóban előtte, egyszerűen fantasztikus volt. Imádtam. Egyébként lehet, hogy a kaszkadőrök megsérültek, de én biztos nem! [nevet]
l Nehéz volt a szöveg? Hogyan készült fel a szerepre?
– Igen, elég nehéz volt, mert egy gyors és magabiztos nőt kellett alakítanom, aki emellett rendkívül szellemes és vicces is. Nehéz egy szerepet megformálni úgy, hogy közben folyton azon jár az eszed, biztos te fogod elrontani a barátod szuper filmjét. [nevet] Mert van az emberen egy plusznyomás, hogy semmiképp sem szeretne csalódást okozni egy barátnak, aki annyira hisz benne. Ez nehezítette meg igazán a dolgunkat. És volt egy csomó házi feladatom is. A házit pedig mindig meg kell csinálni!
l Annyira normálisnak tűnik, továbbra is két lábbal a földön áll. Ez a mai napig megmaradt nyugodtság, kiegyensúlyozottság segítette a karrierjét?
– Ez a legnehezebb része a munkámnak. Azok a legnehezebb napjaim, amikor olyan emberekkel kell beszélgetnem, akik nem ismernek és még nem voltunk kapcsolatban soha, mégis előzetesen már véleményt alkottak rólam. Nekem ez igen komoly nehézséget okoz, és mindennap azon dolgozom, hogy ezt az állapotot megszüntessen, vagy legalábbis elérjem, hogy azt az embert lássák, aki előttük áll.
l Nehezebb az élet, ha az ember híres?
– Azt hiszem igen. Mivel egyre öregebb vagyok, azokat a dolgokat, amelyeket igazán szeretnék, egyre több munkával tudom csak elérni. Egy színésznő abból él, hogy elraktározza a különböző emberi kapcsolatait. Én pedig nem tudom előhúzni a húsz évvel ezelőtti emlékeimet, holott nekem akkor volt részem utoljára őszinte emberi kapcsolatban. Tudja, igazi beszélgetésekre vágyom. Azt szeretném, ha légy lehetnék a falon. Szeretném, ha lehetősegem lenne arra, hogy embereket megfigyeljek, különféle társasági eseményekben legyen részem, amelyek egyre ritkábbak manapság. Tudom, hogy őrülten hangzik, de imádom, ha valaki egyszerűen undok velem, mert vacak napja volt, és eszébe sem jut, hogy én esetleg ismerem Tom Cruise-t.
Mert ha erre ráeszmélnek, azonnal megváltozik a magatartásuk.
Fordította: Kántor Zsána
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!