A kezeletlen betegek harmada öt éven belül meghal

– A projekt első, régiónkénti vizsgálati eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a perifériás érbetegség – ismertebb nevén érszűkület – a súlyos szívinfarktus, illetve szélütés előrejelzője, továbbá a tünetmentes érszűkület és a halálozás között igazolható az összefüggés – mondta dr. Kiss István, a társaság alelnöke.  – A perifériás érbetegség során az érszűkület leginkább az alsó végtag verőereiben jelentkezik. Felismerését azonban nagyban nehezíti, hogy sokáig nem okoz tüneteket. A hazánkban mintegy 400 ezer embert érintő betegség az általános érelmeszesedés egyik jele és sajnos a hosszú tünetmentes időszak miatt előfordulása 50 éves kor felett jelentősen megnő. 
Noha a kór önmagában is veszélyes, hiszen a láb vérellátásának romlása a beteg mindennapi tevékenységét akadályozhatja és a késői felismerés akár a végtag amputációhoz vezethet (!) –, az érszűkületesnek mégsem az alsóvégtag sorsa jelenti a legnagyobb problémát. A nemzetközi statisztikák szerint normál, tünetmentes társaikhoz hasonlítva e betegeknek kétszer nagyobb esélye van a szívinfarktusra, vagy a szélütésre, továbbá bizonyított, hogy felismerés és kezelés nélkül csaknem harmaduk fél évtizeden belül meghal – hangsúlyozta. Dr. Farkas Katalin főorvos.
Mivel a perifériás érbetegség egyszerű és olcsó műszeres vizsgálattal, a boka/kar indexméréssel megállapítható, az egyik fő cél a felderítés és a kezelés, ami által a magyarországi szív- és érrendszeri halálozás hatékonyan csökkenthető lesz. Mint ahogy az is célkitűzés, hogy a program 5 éve alatt az érszűkületes betegek megfelelő gondozásáról, az azzal járó előnyökről információkat gyűjtsenek.
A fél évtizedesre tervezett ÉRV program első lépéseként tavaly májusban országos szűrőprogram indult 50 hipertóniacentrumban. Az első szakaszban az 50-75 esztendős férfiakat és nőket vizsgálták. A mérések mellett a kezelőorvos általános szív-, érrendszeri kockázatot is rögzített, majd az eredmények alapján 4 csoportba sorolták a betegeket. Valamennyien tanácsot kaptak a kezelőorvostól, valamint „kötelező” kontrollvizsgálatokat is előírtak számukra.
A felmérésbe 61,8 esztendős átlag életkorral eddig több mint 13 ezer beteget vontak be, a vizsgálatokat követően tart az adatok feldolgozása, így több tanulságos eredményről is beszámoltak a szervezők. Egyebek között arról, hogy az eddig feldolgozott 13 239 tünetmentes páciens 15 százalékánál diagnosztizálható volt az érszűkület valamilyen formája! A betegség gyakorisága a korral nő, továbbá a férfiak érintettebbek, mint a hölgyek. A kutatásban részt vevő szakembereknek is váratlan és megdöbbentő volt, hogy az 50 esztendősnél fiatalabbak között inkább a nők az érintettek, körükben majdnem minden 10. megvizsgált magas vérnyomásban szenvedett.
Az ÉRV programban vizsgáltak 57 százaléka kis-, illetve közepes rizikócsoportba tartozott. „Érdekesség”, hogy a szív-, érrendszeri kockázatokat az úgynevezett SCORE kockázatbecslés – egy táblázat, ami az ilyen fatális események 10 éven belüli előfordulásának kockázatát határozza meg – szerint hasonló volt a betegség gyakorisága. Vagyis, a nemzetközi irodalomban leírtaknak megfelelően a perifériás érbetegség egyértelmű, és eddig kellően még ki nem használt előrejelzője a gyakran egyidejűleg már meglévő, de még tünetmentes koszorúsér-, agyérbetegségnek – emelte ki Kiss doktor. (2007 őszén a III. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus kongresszus a perifériás érbetegséget önmagában is nagy szív-, érrendszeri kockázatot jelentő kórképnek tartotta, éppen úgy, mint például a cukor-, a koszorúér-betegséget és a veseelégtelenséget. A kóros boka/kar index a kardiovaszkuláris tünetektől mentes, nagy kockázatú állapotot jelzi.)
A több mint 13 ezer feldolgozott adatlap alapján a kórkép előfordulását Magyarországon először területi eloszlás szerint is vizsgálták. Kiderült, a betegség gyakorisága területileg egyenetlen, az észak- és a közép-magyarországi régió a leginkább érintett, a legkisebb előfordulást pedig a nyugat-dunántúli, illetve a dél-alföldi régióban tapasztalták. A különbség elképesztően markáns, hiszen a regionálisan legmagasabb előfordulási arány csaknem kétszerese a legalacsonyabbénak!  Mégis talán a leglényegesebb, hogy a tünetmentes perifériás érbetegség gyakorisága a magas korai és időskori halálozású régiókban a legnagyobb. Magyarországon is igaz a nemzetközi irodalomban leírt összefüggés, miszerint, a kezeletlen betegek életkilátásai drasztikusan csökkennek, ugyanis harmaduk 5 éven belül meghal!
Végezetül érdemes szót ejteni a kockázati tényezők között tapasztalt összefüggésekről is. Az eddig feldolgozott 5177 beteg adataiból is igazolható, hogy a tünetmentes perifériás érbetegség kialakulása során a dohányzás, a cukorbetegség, a magas testtömegindex és -vérnyomás, a már lezajlott szívinfarktus a kiemelendő rizikófaktorok. A dohányzás csaknem megháromszorozza, a már lezajlott szívinfarktus pedig megduplázza, de a magas vérnyomás (>140/90 Hgmm) és cukorbetegség is a betegség kialakulásának esélyét legalább másfélszeresére növeli!
Az ÉRV program idénre tervezett munkájában hangsúlyt helyez a szakemberek – orvosok, szakdolgozók – képzésérem motiválására. Tavaly például országszerte ezer nővér és asszisztens szerezte meg az érszűkület elleni eredményes küzdelemhez szükséges tudást, 2008-ban pedig „jöhet” a gyakorlás. Természetesen a lakosság felvilágosítása sem mellőzhető. A programmal kapcsolatos tudnivalókat egyebek között a  www.ervprogram.hu címen elérhető honlapon, valamint az országban bárhonnan helyi tarifával hívható (06) 40/918-020 számú információs vonalon szerezhetik be.
A boka/kar index mérésről tudni kell, hogy az érelmeszesedés megállapítása általában beavatkozással járó diagnosztikus eljárásokon alapul, amiből a végtagartériák mérése általában kimarad, pedig  ott még tünetmentes állapotban is megállapítható a betegség, vagyis az efféle vizsgálatnak a szív- és érrendszeri események megelőzésében óriási szerepe lenne. A diagnózis alapja az úgynevezett „boka/kar index mérés”, az egyszerű, fájdalommentes, beavatkozással nem járó műszeres vizsgálat, ami során vérnyomásmérővel, meg ultrahangos Doppler-mérőfejjel –  ezen keresztül hallható a vér lüktetése – mérik a vérnyomást mindkét felkaron és boka magasságában a lábakon. A kapott adatokat elosztják egymással (boka/kar) így kapják meg az index pontos értékét. Amennyiben az alsó végtagon mért vérnyomás alacsonyabb, az érszűkület diagnosztizálható.
A fentebb citált vizsgálatban, ha az érték normális (index 1-1,3 között) akkor 5 év múlva hívják vissza kontrollvizsgálatra a beteget, ha 0,9 < index <1, akkor 1 év múlva következik az újabb vizsgálat, amennyiben az index értéke ≤0,9, évente végzendő kontrollt írnak elő, ha a kapott index érték <0,8, akkor angiológiai, illetve érsebészeti vizsgálatra is sort kerítenek.
Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!