„Én hittel dolgozom, és ha munkám eredményével a nagyközönség elé
állok, meggyőződésem szerint teljesítettem kötelességemet”– fogalmazott
Zala György (1858. ápr. 16.–1937. júl. 31.) szobrász, a századforduló
hivatalos művészetének, a neobarokk emlékszobrászatának legjelentősebb
mestere. Ez a mondat lett születésének 150. évfordulója alkalmából most
induló emlékév jelmondata.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter a határon túli és vidéki múzeumokkal közösen szervezett Zala György Emlékbizottsággal – amelynek fővédnöke –, valamint a Nemzeti és Kegyeleti Bizottsággal karöltve április 16-án, szerdán délelőtt fél 11-kor az emlékév nyitó eseményeként a budapesti Fiumiei úti sírkertben felavatja a művész felújított síremlékét. Ez a kései kolléga, Szabó Tamás szobrászművész munkája. A lendvai – ma Szlovénia – születésű Zala Györgyöt az Arany János Társaság 1925-ben, a Magyar Tudományos Akadémia 1930-ban választotta tiszteletbeli tagjává; a párizsi világkiállítás nagydíját 1900-ban nyerte el. Egyik legismertebb munkája a Huszár Adolf által megkezdett, de halála miatt félbehagyott aradi Szabadság-szobor elkészítése 1889-ben, majd a Millenniumi Emlékműé, Erzsébet királynéé, Sissié – amely a rendszerváltás óta újra a nevét viselő Duna-híd budai hídfőjénél áll. A Magyar Nemzeti Galéria harminc szobrát őrzi. (gm)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!