Tudom, képességeinél fogva nem szorul az én védelmemre, de ennek
ellenére, jó lenne, ha egy-két dolgot tisztábban látna a magyar
társadalom.


Egészen biztos vagyok benne, hogy a miniszterelnök úr érti a kiváló közgazdászok: Békesi László, Bokros Lajos, Simor András és Surányi György véleményét, amelynek értelmében a költségvetésből, annak is a szociálpolitikai részéből, ki kellene vonni 2-3 ezermilliárd forintot. De, jelen helyzetben, ez társadalompolitikailag kivitelezhetetlen.
Robert Kennedy, az amerikai elnök öccse, igazságügy-miniszter 1960-ban mondta: „Az újnak a változás a motorja. A változásnak pedig sok az ellensége, mert érdekeket sért.” 
Henry Kissinger az Amerikai Egyesült Államok volt külügyminisztere a Diplomácia című könyvében írja a következőket: „A vezetőnek az a szerepe, hogy embereit kimozdítsa és előrevigye. A közvélemény nem mindig érti pontosan, hogy merre halad a világ. Ezért a vezetőknek kell feltárniuk a jövő koncepcióját. Azok a vezetők, akik nem képesek a jövő felé vezető utat felvázolni, menthetetlenül kudarcot vallanak, még akkor is, ha az adott pillanatban népszerűségnek örvendenek.” „Az a vezető, aki zűrzavaros időkben kizárólag a népe tapasztalataira hagyatkozik, ideiglenesen népszerűséget vásárol, amelynek ára a figyelembe nem vett utókor szigorú ítélete.”
Ha azt akarjuk, hogy Magyarország jó irányban változzon, akkor a haladás mögé kell állni, úgy, ahogyan múlt pénteken tettük a Hollán Ernő utcában. Nem szabad eltűrni az újfasiszta csőcseléktől a „Gyurcsány takarodj”, és hasonló mondatokat, mert ezzel nemcsak a miniszterelnök urat, hanem mindannyiunkat aláznak meg, hiszen az általunk választott végrehajtó hatalom első emberéről van szó. Ez a csürhe (elnézést, de nincs rá jobb szó) nem akarja elfogadni, hogy az állam strukturált szervezet, amelyben minden szint szolgálja a felette lévő szint munkatársait. Ez nem alá- és fölérendeltséget, hanem munkamegosztást jelent az állam működtetése érdekében. Ami nem strukturált, az a csőcselék, amely sosem akart mást, csak rombolni.
Össze kell fognunk, hogy az ország haladását akadályozó csoportok és a lobbiérdekek képviselőinek működését semlegesíteni tudjuk. A lobbiérdekek miatt adott esetben nem lehet egy autópályát, egy körgyűrűt megépíteni, a fémtolvajokat visszaszorítani, a felesleges államapparátust leépíteni, a közigazgatást egyszerűsíteni, a pártfinaszírozást – amely jelenlegi formájában a korrupció melegágya – rendezni.
A vázolt problémák az egész társadalmat sújtják, a megélhetés szélére szorítva ezzel a társadalom egyes rétegeit. Ezt egyetlen kormány sem tudja társadalmi támogatottság nélkül megoldani. Fogjunk össze, álljunk a reformok mellé és kényszerítsük a pártokat egy, az ország érdekét szolgáló megegyezésre, amit csak mi, a választók tudjuk kikényszeríteni. Ez nem opció, nem szabadon választott tevékenység, hanem mindenki kötelessége, aki szereti ezt az országot, és felelősséget érez a sorsáért. 
Dr. Spáth Tivadar, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!