Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) 2005 februárjában alakult, s már abban az évben 500, egy évvel később 600, tavaly pedig 800 ügyet vizsgáltak ki. Az egyezséggel záruló esetek száma változó, idén eddig már három fejeződött be szankció helyett egyezséggel. Az eredményekről és a hatóság munkájáról dr. Demeter Juditot kérdeztük.
A törvény húsz védett tulajdonságot nevez meg. Ilyen a faji, a nemi, a vallási, a nemzetiségi, az etnikai, a bőrszín vagy az anyanyelv szerinti hovatartozás, a fogyatékosság, a politikai vélemény, a családi állapot, a szexuális irányultság, az életkor, a társadalmi származás, a vagyoni helyzet stb. Sérül az egyenlő bánásmód elve, ha valakit a felsorolt tulajdonságok miatt kedvezőtlenebb elbánásban részesítenek, mint másokat. Jogi értelemben vett diszkriminációról abban az esetben beszélhetünk, ha a sérelem összefüggésbe hozható a védett tulajdonságok valamelyikével. Hazánkban a faji és a nemi diszkrimináció, valamint a fogyatékosokat és a nőket érő hátrányos megkülönböztetés a leggyakoribb. Az esetek 56 százalékában foglalkoztatási diszkriminációról beszélhetünk, tehát amikor a munkahelyen vagy már a munkára való jelentkezéskor érvényesül. A munkaerő piacon leggyakrabban a nőket, a romákat, a fogyatékkal élőket és az idősebb munkavállalókat éri hátrányos megkülönböztetés. Sokszor már az állásinterjún megvalósul, például elutasításra okot adó kérdések feltételével: diszkriminatív kérdés például az, hogy a jelentkező mikor akar családot alapítani, szülni, tagja-e pártnak, szakszervezetnek.
– Az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárhat az állami szervekkel: önkormányzatokkal, gazdasági társaságokkal és a magánszektorral szemben is, ugyanis a munkajogviszony minden szakaszában tilos a diszkrimináció – mondja dr. Demeter Judit, majd így folytatja: –Magyarországon körülbelül hatszázezer fogyatékkal élő ember él, közülük nagyon sokan nem kapnak sem munkát, sem egyenlő esélyeket. Aki ilyen kirekesztéssel szembesül, keresse fel a hatóságot. Mi nem csak büntetünk, hosszú távon akkor jár jól mindenki, ha egyezség születik a felek között. Szerencsés kimenetelű ügyünk volt legutóbb a MÁV-val is: kerekes székes panaszos keresett meg bennünket, mert ahhoz, hogy vonaton utazhassék, egy héttel előre kell jeleznie szándékát a vasúttársaságnak. Az ügy kedvezően zárult: a cég elnézést kért és 24 órára csökkentette az utazási szándék bejelentésének idejét. Másik jó példa: egy kismama babakocsival nem tudott bejutni az egyik moziba. A szolgáltató belátta, hogy hibázott, elnézést kért és akadálymentesítette a bejáratot.
– Ha nem születik egyezség, kénytelenek vagyunk szankciót alkalmazni – magyarázza dr. Demeter Judit. – Pénzbírságot szabhatunk ki, és az eljárási költséget a jogsértő félre terheljük. (A kérelmező számára az eljárás illetékmentes.) Az eddigi legnagyobb pénzbüntetés elérte a 4,5 millió forintot. Több, romák sérelmére elkövetett esettel foglalkoztunk. Például amikor a telefonos jelentkezés után, a személyes találkozáskor vált nyilvánvalóvá a munkáltató számára a roma etnikumhoz tartozás, s ekkor hirtelen betelt az állás, vagy indoklás nélkül megtagadták még a felvételi eljárásban való részvételt is. Az ügy minden esetben felkerül a honlapunkra és más fórumokat is felhasználva nyilvánosságra hozzuk. Önkormányzat esetében saját honlapján is meg kell jelennie a hatóság határozatának. A nyilvánosságra hozatal eszközével mind gyakrabban élünk, hiszen új jogterületről van szó. Ezzel nemcsak bátorítást szeretnénk adni más sértetteknek a jogérvényesítéshez, de döntéseink megelőző hatásában is reménykedünk.
A hatóságnál összesen 15-en dolgoznak, a panaszok vizsgálatát – a vezetőket is beleértve – nyolcan látják el, mindannyian jogász végzettségűek. Úgy tűnik, májusban lesz mód a létszám bővítésére: Lamperth Mónika miniszter javaslatára a kormány négy fővel megerősíti a hatóság munkáját.
– Sok helyre járunk előadni, civil szervezetek is felkeresnek minket. Nemzetközi szervezetnek is tagjai vagyunk, ahol az európai antidiszkriminációs jog fejlődése szempontjából fontos kérdéseket tárgyalunk meg és konkrét ügyek elemzése útján megosztjuk egymással jogalkalmazási tapasztalatainkat – avat be munkájuk részleteibe dr. Demeter Judit. – Fontos feladatunk, hogy közreműködünk a kormány nemzetközi jelentéseinek előkészítésében, legutóbb az ENSZ-bizottság női esélyegyenlőségről készülő munkáját segítettük részanyagokkal, és foglalkoztunk a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény rendelkezéseinek hazai végrehajtásával is. A jogszabálytervezeteket – melyeket az egyes minisztériumok küldenek meg a hatósághoz – véleményezzük, megvizsgáljuk, hogy nem sértik-e a egyenlő bánásmód követelményeit. Ha igen, módosításokat javasolunk. Ugyanezt tesszük az elsősorban konkrét ügyek kapcsán tudomásunkra jutott hatályos jogszabályok tekintetében, vagyis jelezzük az illetékes tárcának, ha a tanácsadó testülettel egyetértésben megállapítjuk: a jogszabály sérti az egyenlő bánásmód követelményét. Legutóbb a fogyatékkal élők közlekedési támogatásáról jeleztünk módosítási igényt, most foglalkozunk a fogyatékkal élő sportolók elismerésének kérdéseivel.
A panaszokat a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény alapján vizsgálják, a beérkező kérelmeket tanulmányozzák, ha hiánypótlásra van szükség, bekérik a hiányzó adatokat, ahogyan a bizonyítékokat is, beszerzik a dokumentumokat, értesítik a feleket az eljárásról. Az esetek többségében tárgyalás következik, mégpedig általában nem a hatóságnál, hanem a panaszos lakhelyén, a polgármesteri hivatalban. A kérelem előterjesztéstől számított 75-105 napon belül meghozzák a határozatot. A hatóság döntését pedig csak a bíróságon lehet megtámadni.
– Hároméves működésünk során több mint 500 határozatot hoztunk, de bírósági felülvizsgálatra csak mintegy hatvan esetben került sor – tudjuk meg az elnök asszonytól. – Néhány kivételtől eltekintve a bíróság ezekben az ügyekben is helyben hagyta döntésünket, így mára számos precedensértékű döntés született. Egyik ügyünkben megállapítottuk, hogy sérült az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelve. Az elektromos cikkeket gyártó kft. 30 százalékkal kevesebb órabért fizetett az azonos értékű munkát végző női alkalmazottaknak, mint a férfiaknak, ezért hatóságunk egymillió forintra büntette a céget. Legutóbb egy bank életkor szerinti diszkriminációt alkalmazott: bizonyos típusú hitelt idősek nem vehettek igénybe. Ennél az esetnél a Bankszövetség, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a PSZÁF és az Egyenlő Bánásmód Hatóság közös nyilatkozatot adott ki, amely kimondja: egyéni szempontok mérlegelése nélkül, csak az életkor miatt nem lehet elutasítani hitelkérelmet.
A hivatal munkatársai nagy eredménynek tartják, hogy rengeteg embert sikerült meggyőznünk arról, nem kell elviselniük az emberi méltóságon esett sérelmeket. Szlogenjük is ezt hirdeti: „nincs egyedül”. Az elnök asszony szerint a hatóság léte az egyik biztosíték arra, hogy az emberi méltóság ne sérüljön. Ha mégis megtörténik, a sértettnek van segítsége. Tevékenységükkel szeretnének hozzájárulni az előítéletek oldásához és a hátrányos helyzetűeket kirekesztő, önkényes megnyilvánulások visszaszorításához. Mivel járatlan ösvényen haladnak, nagy a felelősségük abban is, hogy miként alakul hazánkban az antidiszkriminációs jogalkalmazás, amelynek alapjait a bíróságokkal közösen ezekben az években kell megteremteni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!