Gyurcsány Ferenc szerint a hatalom megszerzésének logikája nem írhatja felül azt a kötelezettséget, hogy minden demokratikus párt tartson távolságot a politikai szélsőségektől. Erről a kormányfő „A XX. századi magyar progreszszió” címmel a Parlamentben tartott konferencián beszélt szombaton Budapesten.
– Önmagában a hatalom megszerzésének a logikája nem szabad, hogy felülírja azt a kötelezettséget – amely minden progresszív demokratikus politikai pártnak a kötelezettsége –, hogy távolságot tartson ezektől a dolgoktól – fogalmazott a miniszterelnök, a politikai szélsőségekre utalva. Mint mondta, érti a jobboldal egy részének komoly nehézségét azzal kapcsolatban, hogy hogyan maradjon egyszerre a centrumban, és hogyan ne engedje meg, hogy tőle jobbra kialakuljon egy önálló politikai képződmény.
Közölte: politikusként és közszerepet vállaló értelmiségiként két feladatot lát. „Feladat politikai értelemben, hogy erősítsük a demokratikus centrumot, társadalmi értelemben pedig az, hogy mélyítsük a demokratikus meggyőződést, a demokratikus kultúra és viselkedési mintáknak a szerepét és elfogadottságát az országban” – fogalmazott.
A demokratikus közép erősítésével kapcsolatban azt mondta: erősíteni kell azoknak a politikai szereplőknek a kapcsolatát, akik azt mondják: lehetünk bal- vagy jobboldaliak, konzervatívok, szocialisták vagy liberálisok, a közöttünk lévő távolság kisebb, a közöttünk lévő együttműködés pedig fontosabb, mint a bal- vagy jobboldalon lévő radikális vagy szélsőséges áramlatokhoz fűződő kapcsolat.
A kormányfő úgy vélte, a magyar politikai élet színpadán lévő főszereplők alapvetően, kivétel nélkül döntően demokraták és a magyar progresszió örökösei. „Minden vitám ellenére ezt tudom mondani riválisaim túlnyomó többségéről is” – fogalmazott. Álláspontja szerint az igazi baj az, hogy a demokratizmus „kulturális mélysége, szerepkészletmélysége, attitűdmélysége” nem elegendő. Sokan vannak, akik számára a szabadság és demokratikus eszmények kevésbé fontosak, mint „rövid távú politikai, hatalmi, egzisztenciális ügyek”.
Ennél van nehezebb dolgunk is – jelentette ki a miniszterelnök –, mégpedig az, hogy a baloldal tisztázza viszonyát a nem demokratikus baloldali hagyományokhoz, tisztázza, mi a viszonya az 1948–1989-es időszakhoz, illetve 1919-hez. A kormányfő kijelentette: továbbra is azokat az alapvető baloldali értékeket kell továbbvinni, amelyek a baloldal eredettörténetét végigkísérik. Ez a társadalmi igazságosság, méltányosság, a közösségi szerepvállalás. A baloldal nagy tanulságának nevezte, hogy szabadság nélkül, az emberi méltóság megőrzése nélkül, az egyenlőség eszménye sokkal inkább rabságot fog okozni, mint felszabadulást. Úgy vélte, az európai baloldal legnagyobb tévedése, hogy megpróbált alá- és fölérendeltségi viszonyt teremteni az egyenlőség és a szabadságeszmény között.
MTI
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!