„Csak két típusú ember van a világon. Majmok és tigrisek. … A
beszédükrôl lehet felismerni ôket. A majmoknak sztorijaik, panaszaik és
aranyköpéseik vannak. A tigriseknek bolyongásaik, szenvedéseik és
megismeréseik.
De csak az egyik nyelven lehet beszélni vagy majomul, vagy tigrisül”. Popper Péter írta ezt a Saxum Könykiadó gondozásában napvilágot látott kötet borítójára, amelyben két interjúsor olvasható. Mihancsik Zsófia beszélgetett Popperrel 2001–2002-ben – ebbôl már megjelent az interjúkötet öt éve –, s 2007-ben folytatták, így ez a duplájára bôvített kiadás. Aki tisztességes recenziót próbál írni a könyvrôl, nagy gondban van. Választhat: vagy elintézi egyetlen mondattal – olvassák el az elejétôl a végéig, mert minden gondolata, kételye lényeges, és csak így, egyben, egészben „igazi”! – vagy szemezget a morzsákból. Miért kapott itthon tanszék helyett tansámlit Popper? Mitôl gyöngyözött Katona Tamás homloka Izraelben? Alkalmas-e buddhista szerzetesnek, aki utána el akarja mesélni a barátainak, milyen volt szerzetesnek lenni? Mire jó a pisztoly egy egyetemi tanárnak? Lehet-e vallása az arkangyalnak? Jobb lesz-e a lelke annak, aki lélektant tanul? És mire alkalmas a pszichológia, ha a lélekrôl semmit se tudunk? Miért több az ígéret a vallásban, mint a politikában? Hogyan segíti hatalomhoz a mítosz a diktátort? És mi van „végsô soron?… Nem folytatom, érjék be inkább azzal: Popper egy tigris, Mihancsik kiválóakat kérdez tôle, ô meg ôszintén és gondolkod(tat)va, valódi guruként válaszol. Egyébként pedig a kötetet olvassák el az elejétôl a végéig, mert minden gondolata, kételye lényeges, és csak így, egyben, egészben „igazi”… Mindössze 346 oldal, és nagyon sajnálják majd, ha a végére érnek.
vgp
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!