Keanu Reevest nyomasztják a véres jelenetek

Mialatt szakmailag csúcson volt, magánéletében egymást érték a csapások: kislánya halva született, barátnője életét vesztette egy autóbalesetben, egyetlen testvére leukémiás lett. Keanu csupán egyszer beszélt minderről a sajtóban, akkor azt mondta, nem hiszi, hogy a dolgok „okkal történnek”. Az utca királyai című film főhőse, Tom Ludlow (Reeves) is elvesztette a szeretteit, azóta csak rendőri munkájának él, vérbeli Los Angeles-i zsaruként könyékig gázol az utca mocskába. Úgy tűnik, tökéletesen kiégett, mikor kiderül, hogy kollégái közül sáros valaki, és újra feléled benne a zsaruösztön: el kell kapnia az árulót. Keanu Reeves a Moviehole ausztrál filmes portálnak azt is elmesélte, milyen volt Hugh Laurie-val (aliasz Dr. House) forgatni.

l Azért vállalta el ezt a szerepet, mert szereti a forgatókönyvíró, James Ellroy (Fekete dália, Dark Blue, Szigorúan bizalmas) munkáit?
– Igen. Először úgy négy évvel ezelőtt találkoztam a forgatókönyvvel. Már akkor is csak azért akartam elolvasni, mert Ellroy írta, és neki mindig van valami izgalmas a történeteiben.
l Sikerült azonosulnia a filmbeli karakterével, Tom Ludlow-val?
– Nem igazán, de érdekes kaland volt. Nagyszerű szerep, hosszú volt az út, amíg eljutottam a lényegéhez.
l Tegnap este egy ausztrál tévéshow-ban bemutatta, milyen jól bánik a fegyverekkel. Izgalmas volt a kiképzés?
– Ó, igen, nagyon élveztem! Igazán hasznos volt, hogy rengeteg tanácscsal elláttak minket. A rendező, David Ayer olyan helyzeteket talált ki, melyekben ténylegesen sokat tanulhattam fegyverekről, taktikáról. Emellett találkoztunk rendőrökkel is, akik nem csak arról meséltek, milyen rendőrként dolgozni, hanem arról, milyen zsarunak lenni, és csak a munkának élni, amit Tom Ludlow komolyan is vett. Kaptam kiképzést közelharcból is, hogy megszokjam, ha vernek. Vannak erőszakos jelenetek a filmben, tehát fontos volt, hogy azt a benyomást keltsem, mintha ehhez lennék szokva. Véleményem szerint ez sikerült.
l Ezért kész volt akár napi több órát is edzeni?
– Igen, mert nem csak a lelkemet akartam tökéletesen felkészíteni a szerepre, hanem a testemet is. Olyan fickót akartam megjeleníteni, akit akár egy deszkával is fejbe küldhetnek, szinte meg sem érzi. Szerettem volna igazi kemény fickónak látszani.
l A film fizikailag rendkívül megterhelőnek tűnik.
– Igen, az volt. Hosszúak voltak a forgatási napok, hiszen csak néhány hét állt rendelkezésre, hogy felvegyük a jeleneteket. De mindenki nagyon lelkes volt, szinte mindenre képes ezért a filmért. Szegény Terry Crews például napokig vérbe fagyva feküdt. Ő és Cedric The Entertainer. Na persze, nem igazi vérben! „Hozzák már a disznóvért!” [nevet]
l Elég undorítónak tűnik disznóvérben feküdni. Hogy lehet ezt megszokni?
– Terry azt mesélte, nagyon meglepődött, mennyire a hatása alá került. Egyik este, mikor hazafele vezetett, elkezdett zokogni. Azt hiszem, a saját halandóságára döbbenhetett rá, és az rázhatta meg ennyire. De tény, hogy igen nyomasztó, amikor megjelensz egy ilyen forgatási helyszínen, ahol minden csupa vér. Mikor egy ilyen embert próbáló jeleneten vagy túl, azon kapod magad, hogy valami nagyon morbid viccet mesélsz, vagy egyszerűen csak hallgatsz.
l Sok időt töltött a rendőrökkel?
– Igen, a rendezőnek volt egy rendőr ismerőse, akivel egy korábbi filmen már együtt dolgoztak. Egy volt Los Angeles-i rendőrtiszt, aki még a szövegkönyv megírásában is segédkezett. Tőle származik a rendőrzsargon és a szleng egy része. A film egyébként a jelenben játszódik, de nekem olyan érzésem volt végig, mintha valamikor a múltban, úgy 1992 környékén történne ez az egész.
l Érezhető a filmben némi film noir hangulat.
– Igen, ez a stílus Ellroy keze nyoma.
l Egy kritikában azt olvastam, „Reeves bármennyire is próbálja, nem tudja lerázni magáról a drogos imázst” Mit gondol erről?
– Nem tudom. Egyszerűen semmit nem tehetek ellene. Néhányan úgy vélik, nem végeztem jó munkát. Amikor ilyen kritikákat olvasok, néha arra gondolok, milyen idegesítő, ha az emberek nem az egész filmet nézik, hanem csak engem. Valakinek tetszik az alakításom, valakinek pedig nem. Nem sokat tudok tenni, hogy ez megváltozzon. Remélem, azért a többség szeretni fogja, vagy legalább is élvezi majd a mozit. Azt hiszem, jó munkát végeztünk, és meg fogja állni a helyét ez a film.
l Nekem az a véleményem, hogy a filmjei rendre megállják a helyüket. Például a Bill és Ted zseniális kalandja, vagy a Féktelenül. De most néztem meg újra a Holtpontot, még sokadszorra nézve is nagyszerű film.
– Igen, klassz kis B-kategóriás film. Tényleg jópofa. A Mátrix is lassan tízéves lesz! A Constantine – A démonvadász sem volt egészen nézhetetlen...
l Milyen volt Hugh Laurie-val, vagyis Dr. House-szal dolgozni? Jól kijöttek egymással?
– Igen, azt hiszem. Ő az a fajta színész, aki bejön, és teszi a dolgát. Elég jól tudtunk együtt dolgozni. És azok a szemek… A vesémbe látnak!
l Laurie angol színészként amerikai alakít a filmben. Váltogatta az akcentusokat a forgatáson?
– Gond nélkül váltott az akcentusok közt, de sokat dolgozott is ezért. Ha jól emlékszem, akkoriban is épp a sorozatát forgatta, de szeretett volna valami mást is kipróbálni, ezért vállalta el azt a szerepet. Azt hiszem, ő egy kicsit más minőséget képviselt a filmben.
l Van egy pár húzós jelenete Forest Whitakerrel is.
– Igen, néha szó szerint egymásnak estünk. Egyébként volt egy-két igazán ütős mondata is, például, hogy „a vér nem mossa le a vért!”
l Még sosem hallottam, hogy pisztolyt valaki „eldobhatósnak” hívja.
– Igen, „adj egy eldobhatóst!” – azért hívják így, mert mindig kell, hogy legyen nálad egy tartalék pisztoly is, amelyet az ellenség fejéhez szoríthatsz.

Fordította: Kántor Zsána

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!