Szűrésekkel a legpusztítóbb kór ellen

Hazánkban évente cirka hetvenezer új daganatos beteget regisztrálnak – sokszor későn… Még a charta sehol nem volt, amikor – gyerekkel „felszerelkezve” – a meghívóban rögzített időpontban ott voltam a budapesti Mamma Klinika emlőszűrésén… Amikor a kölyök, meghallva „szűrés” szót sírni kezdett, hogy „majd csak a bőr marad a mamából, mint a forralt tejből szűrés után”… A gyermeki képzelőerő, tudjuk ugye, elég vad tud lenni. Vasváry Artúrnénak, a Magyar Rákellenes Liga elnökének ezt akkor meséltem el, amikor elmondta: most adtak át a dél-alföldi régióban egy hatvanmillió forintos adományból beszerzett szűrőbuszt, amellyel a Békéscsaba–Szeged közti területet – a tanyákat, kistelepüléseket is – bejárják a hódmezővásárhelyi kórházzal közösen, vagyis valóban házhoz mennek. Elmondta: 20-20 millió forintnyi adományt e mobilszűrőhoz két nagy cégtől kaptak, a Janssentől, és a Johnson & Johnsontól – amúgy egyikük sem gyárt rákellenes gyógyszereket… A szervezett, ingyenes emlőszűrésen való országos – átlagos – részvétel jelenleg 43 százalékos, ami bizony még mindig nem elegendő. Az észak-dunántúli régióban is van buszuk: ott 60, sőt van ahol 80 százalékos az elértek és megjelentek aránya a mammográfiás vizsgálatokon. Az elnökasszony – ő maga is gyógyult rákbeteg – külön kiemelte a mellek rendszeres önvizsgálatának jelentőségét és persze a szűrést, hiszen a korai stádiumban felismert daganat ma már jó eséllyel gyógyítható. A emlő rosszindulatú daganatainak gyakorisága évről évre világszerte nő, Magyarországon a leggyakoribb női rák – minden tizenkettedikünknek esélye van rá. Évente 7500 új beteget fedeznek fel, de sajnos legalább 2500 nő halálát okozza, már egész ifjú korban, harminc év körül is megjelenhet – s igen, a férfiaknál is előfordulhat… Az Egészség hídja rendezvény – a séta a rózsaszínű Lánchídon –, amelyet tavaly késő ősszel már hatodszor tartottak meg Budapesten, a szűrésekre, a gyógyulási esélyre hívja fel újra és újra a figyelmet. Feyér Borbála, a Mamma Klinika irodavezetője szerint – nem csak a fővárosban, hanem Szekszárdon, Csornán, Szolnokon és Kecskeméten is szűrnek a Népegészségügyi Program keretében, kétevekénti meghívással – csak tavaly a 45-65 éves korosztályból húszezer főt vizsgáltak meg, közülük ötezret visszahívtak, akiket már korábban is kezeltek.
Méhnyakrákban évente hatszáz asszony hal meg – pedig ez a betegség, amelyben egyáltalán nem lenne szabad! Jelenleg hazánkban e daganatos betegségnek a gyakorisága az EU-s átlag háromszorosa! De hát rengetegen vannak, akik egy-két-több gyermeket a világra hoztak, aztán utána, a következő tíz-húsz évben soha nem látta őket orvos. A szűréseken megjelenők aránya a tíz százalékot sem éri el – pedig szervezett háromévenként szűrés létezik a 25-65 éves korosztály számára… A Liga az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat segítéségével azon dolgozik, hogy ezt az arányt feltornázza – például azzal, hogy asszisztenseket, körzeti védőnőket tanítsanak meg az egyszerű kenetlevételre, amit aztán központilag, laboratóriumban elemeznek. Ungár László szülész-nőgyógyász, onkológus szakorvos, a magyar Nőgyógyász és Onkológus Társaság elnöke, a Boldog Születésért Alapítvány egyik alapítója – maga is ötgyermekes édesapa, így amondó: egyetlen nőt, anyát sem szabad veszni hagyni! Mint fogalmazott: még vagy egy évtizede van a nyugdíjig, de ezt az időt többek közt arra akarja felhasználni, hogy bebizonyítsa: azokban az európai országokban, ahol hatékony és eredményes a méhnyakrákbetegségek kiszűrése, gyógyítása, ott ez nem a mérhetetlenül drága, nőorvos által elvégzett műszeres, kolkoszkopos vizsálattal történik, mint nálunk. Ezekben az országokban 90 százalék feletti az átszűrtség aránya, s e betegség következtében gyakorlatilag évente egy-két haláleset történik. Úgy látja: Magyarországon létezik olyan rákszűrési tradíció, amelynek vannak értékei – azaz, akik hozzájutnak ehhez, azok jól járnak vele. De olyan mérhetetlenül nagy eszköz- és szakemberigénye van, amelynek költségét egyetlen uniós ország sem engedi meg magának – mégis jobb az eredményességük! Ezért amondó: azt a rendszert kellene terjeszteni, amelyben a szűrés reálisan mindenkihez eljut a háziorvosi rendelőkben a családorvos vagy a nem orvosi végzettségű egészségügyi szakemberek segítségével, hiszen a legkisebb településre is helybe vihető az egyszerű vizsgálat, a kenetlevétel. Mindez közfinaszírozottan, minőségbiztosítással megszervezve. Egyébként kollégájával, Pálfalvi Lászlóval ők végezték el Magyarországon az első méhmegtartó Wertheim-műtéteket, illetve az első olyan operációkat, amikor a terhesség mellett észlelt petefészek-daganatot úgy operálták ki, hogy a magzat megmaradt – a kisbaba megszülethetett…
Ami azt illeti: bizonyos méhnyakrákok – amelyekért a humán papillomavírus (HPV) a felelős, márpedig e kórt nagy többségben ez okozza – a tudomány mai állása szerint meg is előzhetők, méghozzá védőoltás-sorozattal. Magyarországon az emlő- és tüdőtumor után a harmadik leggyakoribb daganatos betegség a méhnyakrák. Úgy tartják: minden harmadik partnerváltás után számíthatunk a HPV-fertőzés jelenlétére. A védettséget nyújtó  oltóanyag igen drága: kilencvenezer forint felett van. Budapesten két polgármester, a fideszes Rogán Antal és a szocialista Molnár Gyula az V., illetve a XI. kerületben még tavaly bejelentette, hogy a 18. életév alatti korosztálynál a helyhatóság magára vállalja az oltás teljes költségét, hiszen a hatékony védettséget igazából ilyenkor lehet megszerezni. Eddig már több mint ezer tini élt ezzel a lehetőséggel.
A Rákellenes Liga egyébként kampányt indított „szegény férfiaink” érdekében. Hiszen ők sokszor mint a strucc, homokba dugott fejjel állnak a betegségekkel szemben – el nem mennek orvoshoz. Számukra a tüdő- és a prosztataszűrés lenne a legfontosabb, hiszen ez a kettő a „leg” betegségük. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO szerint 2000-ben tízmillió daganatost regisztráltak világszerte 2020-ban már mintegy 15 millió új beteggel kell számolni – ennek 12-15 százaléka a tüdőtumoros. A prosztatarák ma hazánkban a negyedik rákhalálozási ok – pedig idejében ez is jól gyógyítható! Kardos Róbert urológus, sebész, onkológus a VH-nak elmondta, 45-50 éves életkor felett indokolt elmenni szűrésre – még ha „kellemetlen” is. Tudjuk: nem a pár csepp vérből elvégezhető PSA-vizsgálattól ódzkodnak az erősebb nem képviselői, hanem a végbélen át történő tapintásos vizsgálattól – pedig az időben elvégzett szűrés életet menthet…

G.M.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!