Magyarország újabb két nehéz éven van túl. 2006-ban a jövedelmeknek és az állami kiadásoknak a gazdaság lehetőségeit meghaladó növekedése az államháztartás tarthatatlanul magas hiányához vezetett. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében a kormány nem csupán kiigazító lépéseket tett, hanem hosszú évtizedek mulasztásait pótolva az állam egész működését érintő, az egyensúly hosszú távú, tartós megőrzését garantáló reformokat indított el.

A sok kudarc és nehézség mellett a számvetéskor érdemes megnézni azt is, hogy mit ért el két év alatt az ország. A múlt héten arról írtunk, miként alakult az államháztartás hiánya, a bérek, a nyugdíjak és a családi pótlék vásárlóértéke. Nőtt-e a foglalkoztatottság és fehéredik-e a gazdaság? Ezúttal annak jártunk utána,  hogy az utóbbi két évben miként alakult a családi pótlék, az egészségügy potyautasainak száma a támogatott gyógyszerek térítési díjai. Mit végzett a megalakult Egészségbiztosítási Felügyelet, hol épültek új és felújított mentőállomások. A korábbi hármas támogatási rendszer helyett 2006 óta – a családi pótlék mellett a legalacsonyabb jövedelműek segélyt és a magasabb jövedelműek adókedvezményt kaptak – az egységes családi pótlék vált a gyermeknevelés támogatásának fő eszközévé. Az adórendszerben nyújtott családtámogatás azoknak adott többet, akiknek magasabb a jövedelmük, míg a családi pótlék azonos összeggel támogat valamennyi gyermeket. Ebből fakadóan az így nyújtott támogatás arányában az alacsonyabb jövedelmű családoknak biztosít nagyobb hozzájárulást a gyermeknevelés költségeihez, jelentősen mérsékli a gyermekszegénységet.
A családi pótlék összegét a kormány a kiigazítás éveiben is emelte, méghozzá úgy, hogy a három és több gyermekes családoknál, illetve a gyermekeiket egyedül nevelőknél a növekedés tette lehetővé a támogatás reálértékének megőrzését.
A családok támogatására – családi pótlékra, gyesre, gyedre, gyetre – a kormány ma csökkenő gyermekszám mellett is több mint kétszer annyit költ, mint 2002-ben. Míg ezek a kiadások 2002-ben az ország összes jövedelmének 1,5%-át tették ki, mára a növekvő GDP 2%-ára emelkedtek
A pályakezdő fiatalok START kártyáját 2006-ban vezették be, ami a munkáltatók számára a kártyával rendelkező fiatal foglalkoztatása esetén jelentős járulékkedvezményt ad. Foglalkoztatásuk esetén a munkáltatók egy évig csupán 15%, a második évben pedig 25% járulékot kell, hogy fizessenek. Tavaly tovább bővült a járulékkedvezményben részesülők köre: a START-PLUSZ program keretében a munkáltatók egy évig csupán 15%, a második évben pedig 25% járulékot kell, hogy fizessenek, amennyiben gyesről, gyedről, gyetről, ápolási díjról munkába visszatérőt, vagy tartósan álláskeresőt (a megelőző 18 hónapból 12 hónapig nyilvántartott álláskeresőt) foglalkoztatnak. A START-EXTRA program az előzőnél is nagyobb kedvezményt ad azoknak a munkáltatóknak, akik a munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő álláskeresőket – 50 éven felüli tartós munkanélkülieket, illetve alacsony iskolázottságú, alapfokú végzettségűeket – foglalkoztatnak.
2006 óta a nyugdíjasok, a gyermekek, a szociális ellátásban részesülők, több mint 5,5 millió ember után az állam fizeti az egészségügyi hozzájárulást.
A 2007-ben megindult jogosultság-ellenőrzés kezdetén még mintegy 1 millió embernek tisztázatlan volt a jogviszonya. Mára többségük jogviszonya rendezetté vált, részben a nyilvántartások pontosításával, részben, mert mintegy 200 ezerrel nőtt a saját maguk után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők száma. Jelenleg már csak kevesebb, mint 300 ezer ember jogviszonya tisztázatlan. A szabályok szerint azonban ők is megkapják a szükséges egészségügyi ellátást, de utólag köteles bejelentkezni az APEH-hez egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre. (Akik ezt nem teszik meg, azokat az OEP jelentése alapján az APEH utólag ellenőrzi.)
2007. elején változtak a támogatási arányok, amely önmagában jelentősebb – közel 50 milliárd forintnyi – terhet hárított volna a betegekre. Az új gyógyszerfelírási szabályok – az orvos köteles az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül az olcsóbbat ajánlani a betegnek – mellett elsősorban a gyártók között kialakult árverseny jelentősen mérsékelte ennek hatását. Összességében mintegy 14 milliárd forinttal, 14%-kal nőttek, miközben 60 milliárd forinttal csökkent a gyógyszerkassza kiadása.
2008-ban várhatóan a betegeket terhelő gyógyszerárak már csökkenni fognak. (A KSH februári adatai a betegeket terhelő gyógyszerárak 0,3%-os csökkenését mutatják).
2007-ben közel 1000 termék ára csökkent 2500 alkalommal. Az érintett termékek ára átlagosan 23%-kal mérséklődött.
A legtöbb készítmény árának csökkentésére az alábbi terápiás területeken került sor:
Már 2007-ben számos területen nyílt lehetőség előrelépésre: az Egészségbiztosítási Alap többletéből 25 milliárd forint szolgálta a kórházi és járóbeteg-szakellátás fejlesztését, a struktúra átalakítással kapcsolatos költségeket és sor került a kórházak étkezési normatívájának jelentős emelésére.
7 új mentőállomás kialakítására és 6 felújítására került sor, 88 db új mentőkocsi és 2 újabb korszerű mentőhelikopter állt szolgálatba.
Új, korszerű járóbeteg-szakellátó központokat hozhatnak létre azok a hátrányos helyzetű kistérségek, ahol ma ilyen nem létezik, és az ott élőknek több mint 15 kilométert kell utazniuk, hogy szakorvoshoz jussanak. A 25 milliárd forintos pályázat lezárult, várhatóan több mint 20 nyertese lesz a jelentkező 25 településből.
Hasonlóan már az elbírálás szakaszában van az a pályázat, ahol összesen 6,4 milliárd forint támogatást kaphatnak azok az egészségügyi intézmények, ahol megszűnt az aktív ellátás, és ezt a járóbeteg szakellátás fejlesztésével kívánják pótolni. A pályázatra 9 város önkormányzata adta be a jelentkezését.
További mintegy 50 településen javítják majd a járóbeteg szakellátás és a háziorvosi szolgálatok szakmai színvonalát a hét régióban összesen közel 20 milliárd forint forrásra kiírt pályázatok.
2008 májusában záródik az a pályázat, amely 8,8 milliárd forintot biztosít a kórházak sürgősségi ellátása, ezen belül a gyermeksürgősségi ellátás fejlesztésére.
A kormány több egészségügyi kiemelt fejlesztés jóváhagyásáról döntött, melyek között: az Uzsoki utcai Kórház, mint Regionális Egészségügyi Központ rekonstrukciójának második ütemében mintegy 4,5 milliárd Ft összegű fejlesztés valósul meg. A Szent Imre Kórház, mint Regionális Egészségügyi Központ rekonstrukciójának második üteme pedig 3,3 milliárd forintos fejlesztést jelent.
Folytatódik a mentőszolgálat korszerűsítése, a mentés irányítás fejlesztésére 4,1 milliárd forint áll rendelkezésre.
75 milliárd forintnyi fejlesztési forrásra pályázhatnak a régiók egészségügyi ellátásában meghatározó jelentőségű fekvőbeteg-ellátó intézmények, klinikák, annak érdekében, hogy az ország minden régiójában létrejöjjenek a legkorszerűbb ellátást biztosító egészségpólusok. A nyerteseknek lehetőségük nyílik az épületek felújítására, újak építésére, a legkorszerűbb eszközök beszerzésére, az informatikai rendszerek fejlesztésére. A már kiírt pályázatra június 1-jéig lehet jelentkezni.
A 2007 januárjában megalakult Egészségbiztosítási Felügyelet egyik meghatározó feladata a betegek (biztosítottak) jogvédelme, a betegek ellátásával kapcsolatos panaszok kivizsgálása, az egészségügyi szolgáltatók jogszerű működésének ellenőrzése, valamint széles körű tájékoztatást ad a kórházak és más intézmények szolgáltatásairól, azok hozzáférhetőségéről, minőségéről.
A megalakulása óta eltelt időszakban több mint 5500 alkalommal fordultak a felügyelethez, ennek közel kétharmada tájékoztatáskérés volt, azaz a megkeresések egyharmada számított konkrét panasztételnek. Míg a kezdeti időszakban a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal kapcsolatos panaszok voltak döntő többségben, az elmúlt év második felében az egészségügyi ellátások színvonalával, minőségével kapcsolatos kifogások aránya növekedett.
Számos esetben eljárás megindítása nélkül a felügyelet azonnali segítséget tud nyújtani az ügyfélszolgálat által felvett panaszokra (speciális műtétek elvégzésére a megfelelő szolgáltató megtalálása, átmeneti termékhiány ellenére bizonyos gyógyszer beszerzése, ellátás finanszírozási kérdéseinek tisztázása a beteg mielőbbi gyors ellátása és vizsgálata érdekében). Ezen kívül a felügyelet a társadalombiztosítás teljes körét érintő kérdésekben is tájékoztatást nyújt (jogviszonyrendezés, járulékfizetés, egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai).
A felügyelet működése első évében 600 eljárást zárt le érdemi döntéssel. Jogsértés megállapítása, illetve finanszírozási szerződésből folyó kötelezettség megszegése esetén a felügyelet jogszabályban meghatározott szankciókat alkalmaz. Egyrészt felhívja a szolgáltatókat kötelezettségük teljesítésére (2007-ben erre 25 esetben került sor), másrészt a jogsértő magatartás abbahagyására szólít fel, pénzbírságot szab ki (erre az elmúlt évben 190 alkalommal került sor, a legmagasabb pénzbírság összege 8 millió Ft volt).
2007-ben közel 120 esetben került sor hatósági ellenőrzésre. Emellett a felügyelet általános jellegű intézkedésekkel, helyszíni ellenőrzések lefolytatásával (pl. szakrendelőkben annak megállapítására vonatkozóan, hogy jelen vannak-e az orvosok a rendelés megkezdésekor, további 20 intézményben pedig a vizitdíj-fizetési és a beteg-előjegyzési gyakorlat vizsgálata céljából), felmérésekkel, a szolgáltatók felé ajánlások megfogalmazásával is igyekszik elősegíteni az egészségügyi ellátások színvonalának emelkedését. P. É.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!