Legyen jobb a gyermekeknek!

Minden szegénység szenvedést okoz, de a gyermekek szegénysége elviselhetetlen, hangsúlyozza a határozat. Ezért többek között szükség van a szegénységi ciklus megszakítására, ami nemcsak a gyermekek, hanem a társadalom fejlődésének is érdeke.
A szegénység nemcsak jövedelmi szegénységet, hanem a társadalmi, gazdasági folyamatokból való kirekesztést, kitaszítottságot is jelenti. Erre építve készült el a határozat. A tudásra épülő társadalmi, gazdasági fejlődés időszakában a gyermekek szegénysége súlyosabb, beláthatatlan következményekkel jár. A szegénységben élő gyermekeknek kevés lehetőségük van a munkába állásra, ezért fel kell számolni az intézményes iskolai nevelés és képzés hiányosságait, különben hazánk fenntartható gazdasági, társadalmi fejlődése megtorpan, hangsúlyozza a határozat.
A szegénység újratermelődésének legfontosabb tényezője a család és az iskola. Ezt a 20. század utolsó harmadában ismerték fel Európában és az Egyesült Államokban. Egyre világosabbá vált, hogy a gazdasági növekedés nem szünteti meg a szegénységet. Az is felszínre került, hogy az iskoláknak hátránykonzerváló szerepük lehet, ezért olyan programokat készítettek, amelyek csökkentették ezen hátrányokat. Bebizonyosodott, hogy csak az iskola nem képes a szegénység felszámolására.
A határozat rögzíti, hogy a szegénység akkor mérsékelhető, ha gyarapodik a gazdaság, nő a foglalkoztatás és a jövedelem, csökkennek a társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek. A szegénység felszámolására a piac önmagában nem képes, ezért a magyar állam 25 évre szóló generációs stratégiát dolgoz ki, úgy, hogy a rövid és középtávú feladatokat is rögzíti. Ezen stratégia a tudás, az információk, a jövedelmek igazságosabb elosztását, az intézményes és személyes szociális szolgáltatások javítását igyekszik biztosítani.
A gyermekszegénység csökkentése csak úgy valósítható meg, ha az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek és az egyházak között harmónia jön létre a célok érdekében. Olyan intézmények és szolgáltatások működésére van szükség, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában korai készség- és képességfejlesztéssel. Ezért az óvodai nevelést is erősíteni kell.
Az országgyűlési határozat felkéri a kormányt, hogy a Nemzeti Stratégiára építve, háromévenként cselekvési programot készítsen és értékelje a feladatok végrehajtását, majd ezt figyelembe véve állítsa össze a következő három év feladatait.
Elsősorban az oktatás, foglalkoztatás, lakásügy, szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások, valamint az egészségügy területén kell olyan intézkedéseket valóra váltani, amelyek összhangban vannak egymással, így az egyik döntés nem oltja ki a másik pozitív hatását. Bízom abban, hogy a program megvalósítása érdekében munkálkodó szervezetek között olyan tökéletes összhang lesz, mint amilyen példaértékű összhang volt a parlamentben a javaslatok elfogadása során.

Dr. Takács Imre, Hajdúszoboszló

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!