Súlyos közéleti következményei vannak a tudományos felfedezésnek, de
előbb ismerjük meg a tényeket. Az új fajok után kutató tudósok többek
között egy lábatlan gyíkot, egy szarvasbékát és egy törpeharkályt
„zsákmányoltak” az expedíciójukon.


A kutatók nem azért vágtak neki az expedíciónak, hogy feltétlenül találjanak gerinceseket. Nem érezték a gerincesek egyre szélesebb körben, egyre súlyosabb gondokat okozó, már-már a rendszer működését fenyegető hiányát. Vannak olyan országok, ahol a gerincesekből nagyjából annyi van, amennyire szükség van. Tudományosan lehet azonosítani az egyedeket, hogy a gerincesek gerincesek, akiknek meg más van a gerincük helyén, azt más osztályba sorolják. A gerinctelenek természettudományos szempontból ugyan kicsit alsóbbrendűbbek, de az soha nem fordul elő, hogy gerinces egyszer csak gerinctelen lesz, mert az az életmód tűnik kifizetődőbbnek. Visszafelé nem működik az evolúció, leszámítva az embert.
De menjünk vissza a természetbe! A kutatók tehát nem azért mentek, hogy kéne már egy gerincest találni, hanem csak arra számítottak, hogy az élet – vagy ahogy ők szokták fogalmazni: a természet – olyan gazdag, akár még új, eddig ismeretlen élőlényt is találhatnak. Fás, füves pusztán keresték, vagyis mintha itthon csatangoltak volna, pedig ez a hely Brazíliában van, és a neve: Cerradón. Amit találtak, olyan, mint egy gyík. Hegyes orra és hiányzó lába miatt az új Bachia gyíkfaj inkább kígyónak néz ki, mint gyíknak. Találtak még szarvasbékát, az a Proceratophrys csoportba tartozik. A feltételezhetően új, gerinces fajok listáján még 13 állat szerepel: nyolc hal, három hüllő, egy kétéltű, egy emlős és egy madár. Némileg aggasztó, hogy a terület, ahol hozzáláttak a kutatáshoz, éppen hússzor akkora, mint Magyarország. A Cerradón valaha fél Európányi méretű volt, mára azonban területe megfogyatkozott, és folyamatosan csökken, mivel újabb és újabb részeket harapnak ki belőle mezőgazdasági művelésre.
Nem szeretném elkiabálni a jó hírt, hogy ez a sok gerinces tényleg új-e, hiszen rendszerint csak többhetes vagy hónapos alapos laboratóriumi összehasonlító vizsgálat után mondható ki, hogy a talált állat új faj-e, vagy csak megjátsz-
sza magát. A biológusok azonban, akik sok időt töltenek egy-egy állatcsoport vagy régió tanulmányozásával (és ha már úgyis ott vannak, aktualizálják, bővítik a védendők, a kipusztulással fenyegetettek listáját) gyakran már a vizsgálatok előtt majdnem biztosan tudják, hogy új fajra akadtak. Ezért merik most is előre kijelenteni, hogy feltehetőleg 10-12 új faj szerepel a most talált állatok között.
Itthon azért alaposabban kell kutatni, hogy hálóba akadjon egy-egy új gerinces. Addig pedig legalább azt akadályozzuk meg, hogy a meglévők teljesen kipusztuljanak.

Vicsek Ferenc 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!