A 6., de az első szőke James Bond Angelina Jolie oldalán tűnt fel a Tomb Raiderben. A Casino Royale előtt már bizonyította, hogy tökéletes akcióhős, például a Torta, a München és A fiók című filmekben. De jól megy neki a Bond-szerep romantikus oldala is, a női szíveket megdobogtatta már a Sylvia, az Elizabeth és a Moll Flanders című filmekben. A legújabb Bond-film megjelenése előtt mutatják be az Egy bolond visszaemlékezéseit, melyben Joe Scottot, a hanyatló csillagú hollywoodi sztárt alakítja, aki gyermekkori barátjának halálakor eszmél rá, mit rontott el az életében. Craig a RottenTomatoes.com amerikai filmes portálnak adott interjút.
l Otthagyta egy napra az új James Bond-film, a Quantum of Solace forgatását, hogy az Egy bolond viszszaemlékezéseiről beszélgessünk. Mit jelent az ön számára ez a film?
– Nagyon kötődöm hozzá, hiszen Baillie Walsh, a rendező, jó barátom. A forgatókönyvet hat évvel ezelőtt írta, és engem képzelt el a főszerepben. Tényleg hasonlít rám a főszereplő, amennyiben én is úgy hiszem, hogy ha fiatalon nem nézünk szembe bizonyos dolgokkal, ezek idővel úgyis utolérnek bennünket.
l A szívét-lelkét beleadta ebbe a filmbe, hiszen még producerként is segítette az elkészültét.
– Ez a film fontos állomást jelent az életemben, bár szakmailag nem igényelt különleges felkészültséget. A feladatom kimerült annyiban, hogy a lehetséges befektetőknek azt mondtam: nem szeretne egy kis pénzt elkölteni? Én hiszek ebben a produkcióban, ebben a rendezőben. Nagyszerű a stáb, az egész csapat… Végül is ugyanezt teszem a többi munkámmal is! Nem hivatalosan én indítottam útjára a filmet, de a forgatás megkezdése után már csak a szerepemmel foglalkoztam.
l Volt személyes oka arra, hogy karrierjének jelenlegi szakaszában megformálja Joe Scottot?
– [Nevet] Azért mert kiégett színész? Az, hogy Joe Scott egy filmsztár, véleményem szerint másodlagos. Sokkal fontosabb, hogy Joe egy magányos ember a nagy, üres házában. Megvan mindene, amire vágyik, és bármit megszerezhetne. Karrierjét is folytathatná, de inkább lemond róla. Úgy érzi, nincs szüksége semmire és senkire, holott nagyon nagy szüksége lenne barátokra. Hogy olyan emberek vegyék körül, akik valóban szeretik, ahelyett, hogy olyanok legyenek vele, akik úgy tesznek, mintha szeretnék. A lehetőség csak egy karnyújtásnyira van tőle, mégsem él vele. Az édesanyja és a barátnője tulajdonképpen jó családja lehetnének, emellett ott van Ophelia, aki a gondját viseli, s valószínűleg élete nagy szerelme is, aki mindent feláldozna érte. Minden ott van előtte, ő pedig mindent elszúr. Végül kénytelen rendbe tenni a dolgait, pontosan ez tetszik nekem a történetben.
l Tud olyan színésztársáról, aki hasonló helyzetbe került?
– Sok mindent láttam már életem során, és azt tapasztaltam, hogy előbb-utóbb mindenkit megjárja a sötét oldalt is. A barátok azért olyan fontosak az életben, mert ők segíthetnek kimászni a veremből. Ez a dolog mindenkivel megtörténik, nem csak a sztárokkal, és ezt a helyzetet meg kell tanulni kezelni. Joe alkoholista és drogozik. Lehet, hogy egy estére tökéletes szórakozást tud nyújtani, és csodálatos a közelében lenni, de a valóság az, hogy rémálom vele együtt élni.
l Ki segít abban, hogy két lábbal álljon a földön?
– A családom és a barátaim, akik időről időre közlik velem, mekkora barom vagyok. [nevet]
l Van hasonlóság a fiatalságukban?
– Nem mondanám, hogy hasonló körülmények között telt fiatalságunk, bár én is a tenger mellett nőttem fel és a zenében is voltak párhuzamok. A tengerpart hangulata azonnal ismerős volt. A filmben keverednek az elmosódott gyermekkori emlékek a konkrét képekkel. A főszereplőt egy kislány halála miatt érzett bűntudata készteti arra, hogy elmeneküljön otthonról. Ez persze nem elég indok arra, hogy valaki teljesen elcsessze az életét, mint Joe, ám bőven elegendő arra, hogy problémai legyenek.
l A film elején komoly szexjelenetben látható. Zavarja, ha meztelenül kell megjelennie a filmvásznon?
– Nem, sosem zavart. Sőt, erre alapoztam a karrieremet! Mindig odafigyeltem a testemre és most is rendszeresen edzek. Ha le kell vetkőznöm, akkor félreteszem a sütiket, és edzem. Éppen ezért, amennyire tőlem telik, próbálom megőrizni a jó kondíciómat. Már forgatjuk a legújabb Bond-filmet, és még nem tartunk az akciójeleneteknél, de biztos vagyok benne, hogy a jövő hét végétől hat hónapon át tele leszek sérülésekkel.
l Az első James Bond-filmjének sikere után a Quantum Solace forgatása kisebb nyomással jár?
– Azt kell mondanom, nem. Nem hiszem, hogy egy kétszázmillió dolláros film esetén beszélhetünk kisebb nyomásról. Jobbnak, vagy legalább olyan jónak kell lennie, mint az előző rész volt. Egyáltalán nem izgulok kevésbé, mint az előzőnél, de nagyon örülök annak, amit a mostani részhez összehoztunk. Nem hiszem, hogy valaha kényelmesen fogom érezni magam ebben a szerepben, hiszen James Bondról beszélünk. Ez nem az a szerep, amit könnyedén lehet venni. Eddig jól éreztem magam a forgatáson és szeretném végig élvezni, mert különben mi értelme lenne az egésznek?
l Nagy különbség van egy független angol film és egy kétszázmillió dolláros Bond-film elkészítésben?
– Azt gondolom, hogy a forgatások között nincs nagy különbség. A párbeszédek felvétele ugyanúgy történik: van két kamera, a stáb és a színészek. A különbség akkor mutatkozik meg, amikor az akciójeleneteket vesszünk fel, és óriási robbanások jönnek. Amúgy a forgatás hangulata nagyon hasonló.
l Milyen volt együtt dolgozni Mathieu Amalrickel?
– Öröm volt vele dolgozni! Már forgattunk együtt a München című filmben, de ott nem volt közös jelentünk. Most szerencsém volt megismerni, és nemrég láttam az új Julian Schnabel filmben, a Szkafander és pillangóban, briliáns volt.
l Ő Vesper Lynd algériai pasija? Ez a kapcsolat?
– Igen, ez a kapcsolat! [nevet] A film ott folytatódik, ahol az előző véget ért. A legutóbbi rész végén kiderült, hogy létezik egy szervezet, amely a világgazdaságot próbálja destabilizálni és a befolyása alá vonni. Bond feladata, hogy megtalálja ezeket a fickókat, és megakadályozza a tervüket.
l Most, hogy már a második Bond- filmjét készíti, mennyivel fontosabb, vagy épp ellenkezőleg, mennyivel kevésbé fontos más filmek forgatása?
– Nem fontosabb, és nem is kevésbé fontos, azt hiszem. Soha nem készítettem filmeket azért, mert muszáj volt, ha mégis, biztos, hogy nagyon kellemetlen élmény volt. Mindig csak azokat a filmeket élveztem és szerettem, amelyeket azért készíthettem, mert tényleg részt akartam venni bennük. Ha filmet forgattam, sosem gondoltam arra, hogy ez most egy szomorú történet volt, akkor a következőnek vígjátéknak kell lennie. Ez nem én vagyok. Ha találok egy forgatókönyvet, ami tetszik, de adott esetben az épp egy sötét történet, megcsinálom, és vállalom a következményeket. Nem csapok nagy hűhót amiatt, hogy milyen kép alakul ki rólam a filmjeim miatt.
l Azért úgy tűnik, a Bond-film után könnyebb más munkákat is elvállalni, és sikerre vinni akár egy olyan filmet, mint az Egy bolond visz-
szaemlékezései, amelyben ön mélyen hisz.
– Igen, legalábbis is sokat segít. Mostanában már figyelnek rám az emberek, mintha nekem is lenne véleményem, és ez nagyon zavarba ejtő! [nevet] Most már nekem is kell, hogy legyen valami véleményem a dolgokról, és ez jó érzéssel tölt el. Sikerre vinni valamit, hinni valamiben. Jó ebben a helyzetben lenni.
Fordította: Kántor Zsána
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!