Hogy ennek a valós esélye ténylegesen mekkora, éppenséggel
megmondhatatlan, de megtette ezt helyettünk Adriano Galliani, a
Bajnokok Ligájában címvédô AC Milan – a titulusát korai kiesése miatt
megvédeni már képtelen olasz szuperalakulat – klubalelnöke, aki több
mint „pontos” volt, kijelentve: „180 százalék, hogy Ronaldinho és
Sevcsenko a következô szezonban a Milan játékosa lesz”.
Legalább is szenzációs bejelentés – bár számtanilag aligha értelmezhetô a száznál is magasabb „tuti tétel” –, fôleg ami az elsô nevet illeti. Tudniillik Seva, azaz Andrij Sevcsenko, az aranylabdás ukrán nagyágyú visszatérése Milánóba bôven belefér az eshetôségek tárházába, hiszen sokévi „ácsizás” után 2006-ban váltott csapatot, hogy aztán nagyon rossz vásárt csináljon a londoni Chelsea-vel. Mostanra akár végleg betelhetett nála a pohár, hiszen nemhogy elsô hegedûs nem lett a Kékeknél, de még „segédzenész” se, nem épült be az angol együttesbe, s inkább hébe, mint hóba játszott, akkor is rendre csak csereként. Vagyis a percemberszerep után okkal térne vissza Milánóba, egykori nagy sikerei színhelyére, ahol rá-adásul tényleg tárt karokkal várják, gyereke fogadott keresztapjával, a klubelnök és nagyhatalmú politikus Silvio Berlusconival az élen. Na de Ronaldinho?...
Igen, bizony, Ronaldinho – adhatjuk meg a választ a magunk kérdésére, mivel az elmúlt hetekben szállingózó hírekbôl összeállni látszik a kép, amelynek két központi szereplôje a 28 éves brazil zseni és az AC Milan. Lehet… Mert azért készpénznek ne vegyük még ezt a futballházasságot, többek között azért sem, mert egyfelôl a spanyol tulaj, a Barcelona hivatalosan nem nyilatkozott Ronaldinho eladásáról, másfelôl, mert még az is elôfordulhat, hogy a másik milánói elitklub, az Internazionale lesz a befutó. Merthogy a Milan nyilvánosságra került ajánlata 20 millió eurós vásárlási szándékról vallott, amire azonmód ráígérve az Inter is bejelentkezett vételi ajánlatával: ôk bizony 25 milliót is készek megadni azért, hogy náluk kössön ki a Barcelonát elhagyni készülô csillag.
Hogy érdemi törekvés helyett meny-
nyire csupán kívánságról van, vagy lehet szó, nem tudni, de tény: az olasz szaklap, a La Gazzetta dello Sport arról számolt be, hogy a spanyol klub elengedi a brazil támadót. Az újság szerint Ronaldinho testvére, aki egyben ügynöke is, egy milánói étteremben kellemes vacsora mellett egyezett meg Gallianival, hogy az olasz klub az említett 20 millióért viheti a brazilt. Az átigazolás teljes összege persze nem ennyibe kerülne: összesen 84 milliót kell(ene) leszurkolniuk a kérôknek, miután a futballista a leendô kontraktus értelmében négy év alatt 64 milliót keresne, de állítólag Berlusconi már kezességet vállalt, hogy a jövevény fizetésére is megvan a fedezet a piros-feketéknél.
A legfrissebb hír szerint a Barcelona is lépett, legalább is annyiban, hogy a színfalak mögött megtette árajánlatát. Eszerint 50 millió euróért ha akarja, viheti ôt – s vele együtt, sajátos árukapcsolás formájában – a Barca olasz hátvédjét, Zambrottát is itáliai kérôje. A kérdés most már az, hogy kell-e ennyiért is Ronaldinho (és a volt milanista hátvéd)?
Az AC Milan–Ronaldinho konstelláció valószínûségét erôsíti az ügynök-fivér ama megnyilatkozása is, amely így hangzott: „vagy a Milanba megy, vagy sehova”. Mindenesetre, ha az üzlet – sôt kettôs üzlet – létrejön, két aranylabdással gazdagodhat egyszerre a BL-búcsút követôen a hazai bajnokságban sem igazán vitézkedô együttes.
Ronaldinho eljövetele meglehet nem egyedi változás lesz a katalánok háza táján, ahol a szintén jelenlevô bajnoki botladozás mellett a holland vezetôedzôt, Frank Rijkaardot a bennfentesek szerint most már csak az tartotta meg pozíciójában, hogy a Bajnokok Ligájában – az amúgy nem túl acélos német Schalke leküzdésével – állva maradt a gárda, s egyedüli szárazföldi európaiként bejutott a legjobb négy közé, három angol, a Manchester United, a Liverpool és a Chelsea társaságához csatlakozva. Csakhogy hét közben az MU sovány, de elégséges 1-0-val elbúcsúztatta a katalánokat, s alighanem Rijkaard poszton maradásának utolsó esélyét is. Úgy hírlik, a Barca elnöke, Joan Laporta immár véglegesen eldöntötte, hogy lecseréli a trénert, akinek súlyos felelôsséget tulajdonít abban, hogy Ronaldinho a csapatot irányító karmesterbôl, nélkülözhetetlen alapemberbôl mára peremjátékossá vált, aki hetek óta már csereként sem kerül szóba. A hivatalos verzió szerint ugyan ennek elhúzódó sérülése az oka, de ez aligha az igaz magyarázat. A farbával azonban még nem álltak elô a Barcánál, miközben a jelek szerint Ronaldinho már csak ideig-óráig a katalánok futballistája. Amit gyaníthatóan nem csupán Laporta elnök fájlal egyes-egyedül Barcelonában.
Rijkaard búcsúját legújabban a holland tréner barátja, egyben kollégája, Jil van Eyle írta meg saját internetes naplójában, egyértelmûvé téve, hogy a szakember a szezon végén távozik a Barcelona labdarúgócsapatától. Az egykori kiváló játékosból lett trénernek eredetileg 2009 nyaráig szól a szerzôdése, azonban ebben az idényben a katalán sztáregyüttes semmilyen rangos trófeát nem szerzett és már nem is gyûjthet be. Rijkaard 2003-ban került a Barcelonához, majd 2005-ben és 2006-ban spanyol bajnok, 2006-ban Bajnokok Ligája-, 2006-ban és 2007-ben pedig spanyol Szuperkupa-gyôztes lett a gárdával.
Rijkaard és Ronaldinho vélelmezhetôen együttes távozásán túl (hacsak egy fura csavarral nem az lesz a végkifejlet, hogy a brazil futballista mégis marad a Barcelonánál…) meglehet, hogy további nagy nevek is maguk mögött hagyják Katalóniát. Szó van a Ronaldinhóhoz hasonlatosan hosszú ideje sérültnek mondott portugál Decóról – aki hivatalosan ugyancsak sérült –, a helyét a Barcánál nemigen lelô francia klasz-szis Thierry Henryról, s egy további világsztárról: a kameruni Samuel Eto’o-ról is. Utóbbi – ha igaz – szakmai okokból váltana csapatot: Eto’o a spanyol médiában azt sérelmezte erôteljesen, hogy szélsônek nevezvén ki ôt, a vérbeli centert, az oldalvonal mellé – hogy ne írjuk: taccsra – tették, márpedig így nem tud eleget tenni az elvárásnak, benne a sajátjának sem, hogy gólokkal segítse együttesét. Az Afrika legjobbjának is már nemegyszer megválasztott támadó zokszavainak elhangzását röviddel követte a „szirénhang”: a BL-ben a nyolc közé jutott török Fenerbahce vezetôedzôje, a brazil Dunga nagyon is pártolná, hogy a kameruni az ô futballistájuk legyen. Állítólag 90 millió euró áll rendelkezésre a tranz-akcióhoz. Azt azonban Eto’o is jól tudja: Isztambul a futballtérképen nem ugyanaz, mint Barcelona. Vagyis esetében nagy pénzeket nem tennénk arra, hogy a Fener játékosa lesz, még ha középcsatár posztot kínálnak is neki a Boszporusz mellôl…
(Jamzon)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!