Sidi Péter célra tart

Annak idején egy véletlennek köszönhetően lett sportlövő. A kezdet egyenesen mesébe illő: elindult egy amatőr légpuskás versenyen, és ott az első helyen végzett. Innen szinte egyenes volt az útja az Európa-bajnoki dobogó tetejéig: két alkalommal is a kontinens legjobbja lett. A hagyományos fegyverrel is kiválóan
céloz, világbajnoki ezüst- és bronzérmes. Néhány hete Dél-Amerikában megnyerte a Világkupa-versenyt. Világranglista-vezető légpuskával, nemrég a pekingi előolimpián ötödik lett, és a napokban nagy fölénnyel nyerte a légpuskás országos bajnokságot.

Mielőtt puskát fogott a kezébe, űzött-e valamilyen sportágat?
– Sok mindenbe belekóstoltam, mert örökmozgó gyerek voltam, de leginkább az asztalitenisz ment, aztán egy véletlennek köszönhetően változott meg az életem. Egy osztálytársam rábeszélt arra, hogy induljak el egy amatőr légpuskás viadalon, ez 1994-ben volt, vagyis elég későn, 15 évesen választottam ezt a sportágat.
Rögtön kitűnt, hogy megfelelő kézbe került a puska?
– Hála istennek sorra nyertem a versenyeket és arra még ma is büszke vagyok, hogy négy alkalommal légpuskával 60 lövésből 600 kört értem el, ami világcsúcsnak számít. Ám a mi sportágunkban csak azt az eredményt lehet hitelesíteni, amelyet világversenyen, olimpián, Európa-bajnokságon, világbajnokságon vagy Világkupán ér el az ember.
Ha végignéz az ellenfeleken, milyennek látja az olimpiai mezőnyt?
– Nálunk 60 fő vehet részt a különböző számokban az ötkarikás játékokon, és közülük kapásból 10-15 olyan nevet is fel tudnék sorolni, akinek győzelme nem okozna meglepetést. Persze a mi sportágunkban, ha valaki az egyik nap nyerni tud, az a következő alkalommal lehet, hogy még a döntőbe sem jut be. A lövészet ugyanis az idegek sportja, ahol egy versenyen sok mindent kell figyelembe venni. Például az időjárási viszonyokat, azt, hogy hogyan ragadja meg a fegyvert, netán rossz pillanatban vesz levegőt, vagyis sok minden közrejátszik a sikerben, illetve a balsikerben.
Egyszer valaki azt mondta, hogy nem látni, hanem érezni kell a célt.
– Ez így igaz. Mert ha nagyon koncentrál valaki a 10-es közepére, lehet, hogy eltéveszti, vagyis tényleg érezni kell, hogy hová kell lőni.
Ahhoz, hogy valaki olyan szintre jusson, mint ahol tart, mennyit kell edzenie és körülbelül egy évben hány lőszert használ el?
– Naponta több órát töltök el a lőtéren, ha éppen nem vagyok úton. Ami meg a konkrét kérdést illeti, légpuskával körülbelül 25-30 ezer lövést adok le egy esztendő alatt, a kisöbű puskával, a golyóssal úgy 25 ezret, a nagyöbűvel mintegy 3 ezret, sajnos ez a fegyvernem már nem szerepel az olimpiák műsorán, csak a világbajnokságokén.
Melyik fegyver áll a legközelebb a szívéhez?
– Mindegyiket szeretem, de az igazi puska az a nagyöbű, amikor 300 méterről kell leadni a lövéseket.
Különböző pozíciókban rendeznek versenyeket, kivéve a légfegyvert, ahol csak álló szám van. A golyós puskával a fekvő vagy a 3x40 lövéses szám áll közel önhöz?
– Valóban, légpuskával tíz méterről adjuk le a lövéseket, a golyós fegyverrel viszont 50 méterre célzunk, fekve, illetve állva, térdelve, fekvő helyzetben. Nálunk a királykategóriának a 3x40 lövéses szám számít.
Korábban már szó volt arról, hogy elérte a 600 kört. Világversenyen még nem sikerült ezt teljesítenie, ezért nem világcsúcs. Mi a legmagasabb köregység, amellyel büszkélkedhet világversenyen?
– Légfegyverrel Európa-csúcstartó vagyok, 599 körrel. Ezt az eredményt elértem már golyós puskával is a fekvő testhelyzetű számban, a 3x40 lövésesnél  pedig 1179 a legjobb eredményem.
– Maradjunk még a normál puskánál. Két alkalommal is vitézkedett a világbajnokságon. Melyik számban?
– 2002-ben bronzérmet szereztem a 3x40 lövéses versenyben, 2006-ban pedig a fekvő helyzetű lövésnél a második lettem.
Ha már 2006-ot említette, az az év igencsak sikeres volt, hiszen nemcsak puskával, hanem nyíllal is célba talált. Egyáltalán miként jutott az eszébe, hogy egy középkorbeli fegyverre cserélje a puskát?
– Egy barátom játszott szerepet ebben, aki számszeríjász, és egyszer elhívott egy edzésükre, hogy próbáljam ki ezt a sportágat is. Szinte pillanatok alatt ráéreztem a szépségére, és nem sokkal a megismerkedés után kijutottam a világbajnokságra, ahol aranyérmet szereztem. De az eddigi legemlékezetesebb íjászévadom is ez, a 2006-os volt, amikor mind a három világbajnoki számban az első helyen végeztem.
Korábban már említette, hogy hány lőszert használ egy évben, és hogy mennyit edz. Az íjászatra is hasonló időt fordít?
– Szó sincs róla. Megközelítően nem töltök annyi időt az íjászpályán, mint a lőállásban. Nekem ez kikapcsolódás, egy másféle izgalmat ad és csak a nagyobb versenyek előtt készülök rá konkrétan.
Ha éppen nincs a lőtéren, vagy nem utazik versenyre, mivel tölti a legszívesebben a szabadidejét?
– Szeretek olvasni, moziba járni, de az egyik legkedvesebb hobbim a horgászat.
Mi volt az eddigi legnagyobb fogása?
– Ha átvitt értelemben kérdezi, akkor az, remélem, még hátra van, és azt Pekingben sikerül majd kihalásznom. De ha konkrét választ vár, akkor az egy egyméteres harcsa, amit sikerült horogra akasztanom. Ámbár az eddigi legizgalmasabb pecakalandomat egy sydneyi verseny után éltem át, amikor cápahalászatra mentem, ahol majdnem én lettem kifogva, olyan erővel rántott meg a cápa, amely a horgomra akadt, hogy majdnem én lettem az ő zsákmánya.
Gondoljuk, jól ismeri a nemzetközi mezőnyt, a nagy ellenfeleket. Akad önök között abszolút esélyes?
– A mi sportágunkban ilyenről nem lehet beszélni, nálunk minden az adott pillanat függvénye. Egyébként nagyon jók az amerikaiak, feljöttek a kínaiak, az oroszokat sem szabad kihagyni az esélyesek sorából, és a közép-európai országok versenyzői is az elithez tartoznak. Ezért úgy gondolom, hogy hallatlanul nagy csatát vívunk majd Pekingben, ahol a célom az, hogy először is sikerüljön bejutnom a döntőbe, és ha egyszer már ott vagyok, akkor...

Fluck Miklós

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!