Tagadja a holokausztot a helyi Jobbik-alelnök tanár

 A nemrég még szinte ismeretlen pártot – állítja a közvélemény-kutató – a megkérdezettek hét százaléka érzi magához közel állónak. Ezzel – e kutatás szerint – megelőzi az SZDSZ öt százalékát. Az új kampány  célja előkészíteni a választási hadjáratot  és elfogadottabbá tenni  „a párt öklét”, a Magyar Gárdát.
Május 19-én, amikor a Fővárosi Bíróságon folytatódik az ügyészség által kezdeményezett per a Magyar Gárda betiltására, belépési regisztrációt vezetnek be. Okulva a márciusi botrányos tárgyalás keserű  tapasztalataiból, amikor is az Árpád-sávos „gárda-szurkolók” elözönlötték a tárgyalótermet, ahol saját kezükbe vették a „rendfenntartást”, és újságírók, emberjogi aktivisták belépését akadályozták meg, ezúttal a bírósági vezetők el akarják kerülni a tumultuózus jeleneteket a rendelkezésre álló, 63 fő befogadására alkalmas teremben.
A Magyar Gárda jelenleg elsősorban azokban a falvakban aktív, ahol a szociális helyzet feszített és a lakosság kisebb-nagyobb része roma. (E falusi térségeket tekintik majdani választási bázisnak is.)  A felvonulások, demonstrációk derékhadát nem a lakosság adja, hanem „importált gárdisták” érkeznek a helyszínre. A Magyar Gárda esetében egyébként a pártirányítás egyértelmű és szoros. A jelenlegi parancsnok, Dósa István volt hivatásos katonatiszt, egyértelműen elfogadja a Jobbik-elnök (és Magyar Gárda egyesületi elnök) Vona Gábor primátusát. A helyzet ismerői úgy tudják, a gárdista-akciótervekre ő bólint rá a Villányi úti pártközpontban, amelyet  – úgy hírlik – egyesek a Hűség Házának neveznek. A legutóbbi nyírkátai demonstráción a közbiztonság nehéz helyzete volt a meghatározó téma és Dósa mellett felszólalt Lipusz Zsolt, a Jobbik nyíregyházai alelnöke is, akit az  európai  legszélsőbb jobboldali szervezetek köreiben állítólag már vezető magyar holokauszttagadóként jegyeznek.
A középiskolai tanár, aki újabban rendszeresen zsidózik a szélsőséges portálon, a közelmúltban egy szolid jobboldali internetes honlap fórumán publikálta állítólagos auschwitzi látogatásának emlékeit. „Az idegenvezetőktől természetesen a hivatalos tűzáldozatvallás megkédőjelezhetetlen dogmájának rövid kivonatát kapja az ember… Az egyik tárlóban egy zsidó fiatalasszony fényképei láthatók, az egyik deportálás előtt, a másik az auschwitzi tábor szovjetek általi megszállásának napjaiban készült. Az egykor egészséges, vonzó megjelenésű nő 1945-ben szánalmas csontkollekció, emberi roncs. E kép kiállításával a múzeum munkatársai maguk tagadják az ún. holokausztot, hiszen ilyen mértékű leromlott egészségi állapotba hónapok, esetleg évek alatt jut valaki, márpedig a tűzáldozatvallás felkent papjának megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatása alapján úgy tanultuk, hogy a táborokat őrző SS-állomány tagjai a gyengéket, munkaképteleneket rögtön a táborba érkezésük után elgázosították Zyklon-B-vel.” Megjegyzi még: Kertész Imre is holokauszttagadó, mivel a Sorstalanság tizenéves főhőse megbetegedve tábori kórházba kerül. „Miért nem az állítólagos gázkamrába viszik, mint hasznavehetetlen, munkaképtelen biohulladékot?” Nehezményezi továbbá, hogy a filmváltozatban a tábori kórházi párnahuzaton a Waffen SS felirat olvasható. „A Waffen SS soha nem őrzött tábort. A fronton a legsúlyosabb helyzetekben vetették be árja, férfias katonáit” – állítja.
Lipusz alelnök hamisítványnak tartja azt a téglafalat is, amelynél a kivégzésüket várókat felállították és útirajzát így fejezi be: „Ilyen előzmények után érkezik el a látogató a »gázkamrá«-hoz. Ott a szerencsétlen, a második világháború történetében teljesen tájékozatlan turista bármit elhisz már.” Lipusznak nincs semmi félnivalója, a holokauszttagadást – ellentétben számos nyugat-európai országgal – a hazai jog nem ismeri. (Az alelnöknek – helybeliek mondják – van egyfajta hátországa is  a Nyírség fővárosában, ahol ő és jobbikos vezetőtársai legutóbb a Fidesz polgármesterjelöltjét támogatták, nem rajtuk múlt a balsiker.)  
Nincs aggodalomra oka Polgár Tamás pólóárusnak (Tomcat) sem, aki legutóbb a Hollán utcai flashmob kezdeményezője volt és akinek ügyében a Nyilvánosság Klub levelet írt a főügyészségre. Ebben idézik 2008 májusában a Szögedi magyar majálison elmondott szavait: „Ott  b*sztuk el 56-ban, hogy az ávósokkal együtt nem kötöttük fel a gyerekeiket is, mert tessék, ma ennek isszuk a levét. Ha újra akasztgatunk, nem szabad még egyszer elkövetni ezt a hibát. Nem szép dolog egy ötéves gyerek felakasztva, de nem kell odanézni.” A levélírók szerint ez közösség elleni uszítás (Btk. 269. §), de egy  volt igazságügy-miniszter szerint a hatályos törvény nem fogja lehetővé tenni a szankcionálást. „A közösség elleni izgatás szabályozását már többször próbálták szigorítani, ám az erre vonatkozó törekvéseket az Alkotmánybíróság rendre elutasította, a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva.”
A jogi szabályozással érthetően nincs baja a Jobbiknak, amely a hét végén tette fel internetes honlapjára új kiadványát, amelyet 200 ezer példányban ki is nyomtattak: ebből megismerhetők Morvai Krisztina és ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész magvas gondolatai az „új rendszerváltásról”. A  nyomtatvány címe: Sokkoló.

B. B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!