Friderikusz Sándor megtisztelt és a szeptember 18-i műsorával
kapcsolatos, hozzá intézett soraimból, a leglényegesebb gondolatokat a
következő adásban bemutatta az ATV nézői-nek. Levelem teljes szövege
tartalmaz olyan elemeket, amelyekre kitértem a Vasárnapi Hírek
szeptember 30-i számában is, de fontos tényekre nem árt visszatérni,
más összefüggésekre utaló jelentőségük esetén sem.

Tisztelt F. Úr!
Kitűnően vezette a 18-i műsort, egyetértek Önnel! A törvényes államrend fenntartása néhány árnyalattal fontosabb, mint a véleménynyilvánítás, és főleg a gyülekezési szabadság korlátlan engedélyezése. Abszurdba illő, hogy a rendőr békésen nézi a személyek verbális és tettleges brutalizálását, vagyontárgyak rongálását, és legfeljebb akkor néz utána a dolognak, ha a sértett fél feljelentést tesz! Az etnikai és minden más ürüggyel kifejtett uszítás, izgatás ügyében gyakorolt hatósági eljárás botrányosan elhibázott! Ezt súlyosbítja, hogy az elmúlt évek tapasztalatai-
ból sem tanultak az illetékesek.
A Fidesz 2002-es váratlan veresége után hamarosan kezdetét vette egy sajátos folyamat. Választási csalással vádolták a balliberális kormányt, s nemsokára be is következett az Erzsébet híd blokádja, amit a rendőrség tétlenül nézett, elvégre a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság szent és sérthetetlen! Mit nekünk a néhány százmilliós anyagi és megbecsülhetetlen mértékű erkölcsi kár! Az izgatás-uszítás megállás nélkül folyt, 2005 novemberében már hadsereg felállítását kezdeményezte Kerényi Imre, arra az esetre, ha a 2006-os választásokat ismét a balliberális koalíció nyerné meg, s forradalommal kellene őket elkergetni. Orbán Viktor is „érezte a puskapor szagát” 2005 decemberében, és „nagy dolgokat helyezett kilátásba” a közelgő választásokról beszélve. A választásokat ismét elvesztették, és az „őszödi beszéd” nyilvánosságra hozásának kellő időzítésével folytatták az uszítást. Képviselőik váltott műszakban mondták a lázító beszédeket az Országháznál táborozó, szélsőjobboldali érzelmeiket is nyíltan demonstráló tömegnek. Mindannyian emlékszünk ezekre az eseményekre, és aligha létezik bárki is, aki ne látná az okozati összefüggést a Fidesz bujtogatása és az MTV székháza ellen indított támadás között, hogy a későbbi történésekről ne is beszéljek.
Sajnos igazságszolgáltatásunk szürkeállományát minősíti, hogy továbbra is csak akkor léphetünk fel az etnikai és egyéb „ellenségek” elleni uszítással szemben, ha az azonnali fizikai atrocitást okoz. Miután Auschwitzban már nincsenek kemencék, oda továbbra is nyugodtan küldhetünk bárkit, nem igaz?

Schedel Andor, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!