Ismét kötelezővé tennék a tüdőszűrést

Buda Éva budapesti háziorvos például jó szisztémának és a kórt kézben tarthatóbbnak tartaná, ha a szűrést szigorítanák, ami még kicsivel a rendszerváltást követően is működött – névre szóló, lakóhelyre megküldött „behívókkal” –, s csak utána puhult fel. Fábián Mariann, mátészalkai szakorvos szeretné felhívni a helyhatóságokat arra, hogy nézzenek szembe az ismételt kihívással, s próbálják a lakosság tömeges részvételét elérni a szűrővizsgálatokon! Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium ismét kinevezett államtitkára szerint azért kell nagyobb figyelmet szentelni a szűréseknek, mert a rezisztens baktérium – amelyből nehezebben kezelhető ki a beteg – már hazánkban is feltűnt; s a hajléktalanok, a rossz életkörülmények közt, nedves lakásban, élők, alultápláltak, a dohányzásba-szeszbe feledkezők körére fokozottan kell figyelni megmentésük érdekében, s az esetleges továbfertőzés elkerüléséért.

Hol vannak  már azok a régi, cseppet sem szép idők, amikor a tüdőbaj – a tuberkulózis, tbc, gümőkór – népbetegség, „magyar halál”, „morbus hungaricus” volt. A tuberkulózis már szinte a „történelem előtti” időkből ismert betegség az emberiség számára, s a legnagyobb csapások közé tartozott: tehetetlenek és védtelenek voltunk a betegséggel szemben – mígnem 1882-ben Robert Koch német tudós korszakalkotó bejelentést tett a Berlini Élettani Társaság egyik ülésén: beszámolt legújabb felfedezéséről, egy „parazita természetű” kórokozóról, a tbc-bacillusról, azaz baktériumról. Koch kutatásainak eredménye végre felébresztette a védekezés reményét… A XX. századi korszerű antibiotikumok és a tömeges megelőző védőoltás elterjedésével a ’60-as évekre a tbc-s esetek száma világszerte visszaesett. A megmaradt rossz higiénés és lakókörülmények, a túlzsúfoltság, a szerzett immunhiány, azaz az  AIDS megjelenése nyomán  az egykor hatásos antibiotikumokkal szemben ellenállóvá vált baktériumtörzsek megjelenésével a betegség a ’90-es évektől ismét komoly közegészségügyi gonddá vált. Újbóli, itt-ott járványszerű megjelenése a szomszédos országokban komoly fenyegetést jelent a hazai lakosságra nézve is, s az államnak kötelessége minden eszközzel megvédeni saját polgárai egészségét.
Az MDF éppen ezért a minap szólította fel az egészségügyi szaktárcát, hogy kezdeményezze a bevándorlók tbc-szűrésének újbóli kötelezővé tételét. Már csak azért is, mert Ukrajnában különösen aggasztó jelenleg a helyzet, ahol a tbc-baktérium egy rendkívül rezistens fajtája alakult ki. A hivatalos adatok szerint óránként egy ember meghal általa, s négyen(!) fertőződnek meg. Pettkó András, a demokrata fórum országgyűlési képviselője úgy véli, szükség van a jogszabályok szigorítására, a tétlenséget nem lehet a személyiségi jogokkal való felelőtlen dobálózással magyarázni. Pettkó szakorvosok véleményét  is idézte: ha nem teszik kötelezővé a bevándorlók – különösen az Ukrajnából és a szintén erősen fertőzött közel- és távol-keleti országokból érkezők kötelező szűrését –, hazánk helyzete drámaian romolhat. Az MDF már tavaly a menedékkérők kötelező szűréséről – így az AIDS-éről és a tbc-ről is – szólt, a Boross-kormány ’94-es szabályozásának visszaállítását kívánva: az akkori rendelet kimondta, közegészségügyi szempontból is megtagadható a vízum és a tartózkodási engedély kiadása. Ez a rendelet Pettkó szerint 2004-ig, európai uniós csatlakozásunkig élt, a hosszabb tartózkodásra érkezőkre vonatkozott, ám már nem alkalmazható uniós tagtársainkra. Igaz, ott a fertőzöttség szintje a miénkhez hasonló pillanatnyilag.
Buda Éva budapesti, angyalföldi háziorvos, belgyógyász szakorvos ’89-ben lett körzeti orvos a Fiastyúk utcai lakótelep centrumában lévő Esküvő-közi, ma már 24 órában működő rendelőben. Praktizálása alatt összesen egyetlenegy tbc-s esettel találkozott, nagyjából négy esztendeje. A beteget – egy 30-as éveiben járó alkoholista nőt – azóta a szakhálózatban már kikezelték, nem fertőző, sőt korábbi életmódjából is sikerült kirángatni. Buda doktornő jó szisztémának és a kórt kézben tarthatóbbnak tartaná, ha a szűrést szigorítanák, ami még kicsivel a rendszerváltást követően is működött – névre szóló, lakóhelyre megküldött „behívókkal”, s csak utána puhult fel. Szerinte viszont az AIDS-t okozó HIV-vírus-fertőzés szűrését és a tbc-t nem szabad összemosni, a tuberkulózis ugyanis valóban fertőző, a HIV viszont csak szoros nemi kapcsolat útján, illetve – mint például a droghasználók körében – közös tűhasználattal terjed.
A zalaegerszegi tüdőgondozó szakrendelés főorvos asszonya, Beke Márta szerint ő náluk is előfordul szórványosan a tbc, de százezer lakosra vetítve a tízet sem érik el. Mindenesetre 40 év felett – ha valaki dohányos – mindenképpen ajánlják a tüdőszűrésen való részvételt, mert a daganatok egy részét szintúgy kiszűri. A tüdőgyógyászok a közép- és időskorú dohányzó férfiak és nők esetében továbbra is fontosnak tartják a vizsgálatokat, hogy minél korábban fel lehessen ismerni egy esetleges tüdőrákot is, amire a cigarettázóknak mintegy negyvenszer nagyobb az esélyük. Persze a tüdőszűrést Magyarországon nem a tüdőrák kivédésére vezették be, hanem a tbc felismerésére és a fertőző kór visszaszorítására. A rutinszerű vizsgálatok mellékeredménye volt, hogy sok tüdőrákos esetet is még panaszmentes stádiumban felfedeztek. Az önkormányzatok, a jegyzők révén szervezik meg a szűréseket felhívásokkal – névre- és lakcímre szóló behívó azonban már nem létezik Zalában. Mivel határvidék a megye, akárcsak Baranya, a főorvos asszony szükségesnek látja az odafigyelést.
Fábián Mariann belgyógyász szakorvos Mátészalka tüdőgondozójából amondó: vigyázó szemünket a szomszédra, Ukrajnára kell valóban vetni. Példának okáért azért, mert a II. világháború után szinte először, most  a közeli Csengerben s Fehérgyarmat környékén a már-már elérte a 25/százezer főre vetett fertőzöttségi arányt a tüdőbaj – így értetlenül áll szakorvosként azelőtt, hogy miért kell beutaló, háziorvosi beutaló jelenleg ahhoz, hogy valaki ingyenes tüdőszűrésre menjen. A szakma ugyanis eleve azt szeretné elérni, hogy újra kötelező legyen a tüdőszűrés, s bizony akár szankcionálhatóvá, büntethetővé az időszakonkénti, rendszeres elmulasztása. Most a Vasárnapi Hírek révén is szeretné felhívni a helyhatóságokat arra, hogy nézzenek szembe az ismételt kihívással, s próbálják a lakosság tömeges részvételét elérni a szűrővizsgálatokon! Az ’50-es évektől kötelező volt, a ’60-asoktól kiváló országos tüdőgondozói hálózat állt rendelkezésre – s ez lényegében mindmáig elérhető lenne! Bizonyos foglakozásokhoz a vendéglátóiparban, kereskedelemben, sőt az oktatók, a tanárok számára kötelező a szűrésen való részvétel. A Népegészségügyi Program – éppen a hazai meglehetősen jó járványügyi helyzet okán – nem vette be a szigorúan kötelező programok közé –, ám az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) elrendelheti. A tisztiorvosi szolgálat azokon a területeken rendeli el a kötelező tüdőszűrést, ahol a százezer lakosra jutó tbc-megbetegedések száma eléri a 25-öt. Ám a tüdőgyógyászok hangsúlyozzák: sok esetben nem csupán a másokra nézve is fertőző megbetegedés gyógykezelésének ad indítóerőt a röntgenvizsgálat, hanem valóban ennek köszönhetően derül sok esetben fény olyan még operálható, kezelhető, gyógyítható daganatos folyamatra, amellyel a beteg még nem fordult volna orvoshoz, mert az nem produkált különösebb tüneteket, illetve a jelentkező panaszokat a beteg a dohányzás „szükségszerű” mellékhatásaként értékelte…
Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium ismét kinevezett államtitkára – pár napja harmadszor dolgozik a közigazgatásban államtitkárként – országgyűlési képviselő, pszichiáter, aneszteziológusa és intenzív terápiás szakorvos szerint a fertőzöttség tekintetében Magyarország helyzete Európában és a világban jelenleg jónak mondható. Szerinte azért kell nagyobb figyelmet szentelni a szűréseknek, mert a rezisztens baktérium – amelyből nehezebben kezelhető ki a beteg – már hazánkban is feltűnt; s a hajléktalanok, a rossz életkörülmények közt, nedves lakásban, élők, alultápláltak, a dohányzásba-szeszbe feledkezők körére fokozottan kell figyelni megmentésük érdekében, s az esetleges továbbfertőzés elkerüléséért. A munkaalkalmassági szűrővizsgálatok – így adott körben a tbc, illetve a hepatitis, a fertőző májgyulladás szűrése – a szakmai egészségügyi portokoll része; s volt már szó olyan HIV-szűrésekről is, amelyeket olyan egészségügyi dolgozók közt végeznének el, akik ilyen betegekkel közvetlenül érintkeznek.
  (gündisch)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!