Lesz-e híd Osztapenko hűlt helye fölött?

A híres Szoborpark, tizenöt esztendeje a diktatúra és a demokrácia együttes üzenete, a rendszerváltás térbeni jelképe. Ifjabb Eleőd Ákos – szintén építész, azonos nevű  édesapja a közelmúltban hunyt el, 85. évében is fáradhatatlanul dolgozva – nagyívű alkotása, amely a Budapest Galéria szakmai irányításával lebonyolított tervpályázat zsűrije 1992. május 28-án meghozott döntése nyomán született meg. Az első díjas pályamű ugyanis ifj. Eleőd Ákos építész koncepciója lett. 1993 óta az „egypártrendszeren túl – a többpártrendszeren innen” életérzést, a demokrácia virtuális születését idézi fel.
De a szakember „minden egyébre is képes”! A Városmajor utcai Barabás-villa galériájában most nyílt, május 31-éig látható kiállítása  is bizonyítja ezt. A Barabás-villa e fotó- és tervtárlattal – messze nem csupán szakmai berkek számára – új rendezvénysorozatot indított el a kiállítás(ok)hoz kapcsolódó műhelybeszélgetésekkel a települések, a nem csak a főváros érdekében. Eleőd a Millenárison – sajnos csupán időszaki kiállításként létezett – Álmok álmodói-Világraszóló magyarok tudományos-technikai, kultúrtörténeti  rendezvényének kurátora, tervezője volt; a magyarnándori Művelődés Háza revitalizációjának, az oroszlányi egykori régi bányaüzemből kulturális központ létesítének kigondolója; a balassagyarmati városközpont fejlesztési programterv gazdája – ahol a centrumba „belefér” zöldtetős tornaterem, kisiskolás és óvodás játszóhely is… De tervezett többgenerációs lakóházakat, a buda-hegyvidéki Diana úti régi, Jókai Általános és Német Nemzetiségi Iskola korszerűsítését, a ferencvárosi Pincegalériát, az 1842-ben épült szintén buda-hegyvidéki – XII. kerületi – Óra-villát pedig átformálta a ma családi házává. Azt is tudja a tervező – így tisztelgett a múlt előtt –, hogy Görgey tábornok innét, e villa teraszáról nézte Buda ostromát 1849-ben…
Munkái a Barabás-villa falán láthatók fotóban, rajzban. Május 17-én, 24-én, s 31-én szombat délelőttönként 10 órától a műemléki tervezésről, a tégla-architektúráról, az építészetnek a kortárs művészeti-társadalmi életben betöltött – s betölthető – szerepéről vitatkoznak, cserélnek eszmét tervező kollégák, építőanyag-termékfejlesztők, kivitelezők, művészet- és helytörténészek. A program a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és a Magyar Építőművészek Szövetsége közös rendezvénye. Amúgy Eleőd tervezett egy hidat is az egykori Osztapenko-szobor helyére – az 1951-ben felállított szobor a szoborkparkba költözött – az utazók Szent Kristóf hídját. A főváros lüktetésébe becsatlakozó utak fölé. Hogy megépül-e, nem tudni. Viszont a XI. kerületi Osztapenko utca ma már Szent Kristóf utca itt, a közelben – s az építész szerint ez is „részeredmény”…G.M.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!