Halász Judit

Kínából jött, mestersége címere vígszínházi színművész, Jászai- és Kossuth-díjas, sőt a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjének birtokosa, öt éve tagja a Halhatatlanok Társulatának. Arany-, gyémánt- és platinalemezei okán a gyerekek a Mosoly-rend első magyar lovagjává avatták.
– Jó volt a futás? Az ENSZ nemzetközi gyermekvédelmi szervezetének, a UNICEF-nek a jószolgálati nagykövete a szervezet magyar bizottságánál  – s a Samsung felkérésére futott az olimpiai lánggal…
– Jó volt! Sőt: megható, felemelő – még ha fárasztó is a levegő rettentően nagy páratartalma miatt. Futottam én annak idején középiskolásként eleget a Városmajorban, még díjat is nyertem – igaz, versenyszerűen inkább lovagoltam… De ez más volt: a magyar színeket képviseltük Kína legdélibb csücskén, Hainan szigetén. Rengeteg volt ott a boldog, kedves ember, mindenki fényképeszkedni szeretne minden nem kínai – szóval európai emberrel –, hogy önmagának, másoknak bizonyítsa, mennyire örül az olimpiának. Én még életemben nem láttam ennyi gyereket és felnőttet, egészen öregeket is ötkarikás zászlókat lobogtatva futóknak örülni. Rettenetesen nagy a fejlődés, egész Kína építkezik, mindenütt látszik a XXI., sőt itt-ott a XXII. század – ám ezzel mindenütt együtt látható a nagyon is szegény múlt, amelyből kiemelkednek. Több tízezren drukkoltak nekünk hangosan. A többnyire inkább „kocafutóknak”, hiszen a mi négyesünkből egyedül Kovács István vihette „profiként” a fáklyát, amelynek lángjával augusztus 8-án nyitják meg a pekingi olimpiát. A négyes többi tagja valóban „kocafutó”: Barabás Éva, az RTL Klub műsorvezetője, aki kolléganője, Erőss Antónia Egy csepp figyelem Alapítványáért futott, dr. Lakatos Katalin pedig a beteg gyerekek korai fejlesztését segítő Budapesti Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alapítvány szakmai vezetője. Kovács István egyébként ismert maratoni hoszszútávfutó, a Mikulásfutás szervezője, akit a Magyar Olimpiai Bizottság és a Samsung elektronikai világcég választott ki. Szerintem őt még az unokáim is ismerik – vagy fogják! A két nagyobbik fiú után három hónapja megszületett Tamás fiaméknál a legkisebb is: Leó!
– Szusszanni sem volt ideje a hazaérkezés után, ahogy a színházában tájékoztattak…
– Hát valóban nem nagyon… A hétvégén koncertem, előadásom van, s közben próbáljuk a Vígszínházban Heltaitól a Tündérlaki lányokat. Én vagyok- leszek Bergné, az anya, június 12-én lesz egy főpróbánk, vagy ha úgy tetszik, „elő-előadásunk”, majd szeptemberben következik az igazi bemutató. Valló Péter rendezi, s a lányaim négyen Danis Lívia, Petrik Andrea, Tornyi Ildi és Zeck Juli. Egyébként másnap, hogy megjöttem, a Sylviában léptem színpadra – tizenegyedik éve játsszuk Eszenyi Enikővel, Lukács Sándorral, Tahi Tóth Lászlóval négyesben. Hálás darab – bár az én szerepem nem az: én „csak” a feleség vagyok, míg Eszenyi Enikő Sylvia, a talált kutya, az egygazdis kutyaságban rejlő imádattal csüng a férfi gazdin, s persze engem, a nejet ki nem állhat. Szóval: ha akarom kutya, ha akarom nő – egy játékos „szerelmi háromszögben”. Két kutyám is volt, tudom – ilyenek…(gündisch)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!