Katasztrófa után
Myanmart nem is olyan rég még Burmának hívták. Az egykori brit gyarmatot a japánok foglalták el a II. világháború éveiben, azután független lett, de igazából hosszú ideig a diktátorok, lázadók, gerillák földjének számított. 1988 szeptemberében újabb államcsíny következett, és a katonák vették át a hatalmat, majd egy évvel később azzal az indokkal, hogy a burmai csak az országot benépesítő etnikumok egyike, új nevet adtak a köztársaságnak: megszületett Myanmar. A határvidékeken sosem csitultak a fegyveres harcok, a híres „Arany Háromszög” területén, vagyis a burmai–laoszi–thaiföldi hármas határhoz közeli részen az ópiumbárók magánhadserege és a kormány csapatai között rendszeresek voltak az összetűzések, és teljesen igazából még most sem sikerült felszámolni a kábítószer-kereskedők hatalmát. Erre a területre csak a bátrak utaznak, a Magyarországnál hétszer nagyobb Burmában azonban akad máshol látnivaló bőven. A dzsungeltúrákon káprázatos hegyi patakokat, eldugott tavakat, ritka növényeket láthatnak a turisták, a városokban pedig arannyal borított pagodák ejtik ámulatba az idelátogatókat. A fővárosban, Rangunban négymillióan élnek. A várost öntözőcsatornákkal átszőtt rizsföldek, tavak és folyóágak veszik körül. Annyi a park, a fa, és a csatorna, hogy néhol a nagyváros is dzsungelnek tűnik. Esténként az utcák megtelnek árusokkal, akik finomnak tűnő ételeket és szivarokat kínálnak a sétálóknak. A burmai ételek alapja a rizs, amelyet nyers zöldséggel és erjesztett rákpasztával ízesítenek, és az egészet curryvel fűszerezik. Az egészet azután le lehet öblíteni cukornád sziruppal, de népszerű ital a narancsból készített pálinka és a licsiből alkotott bor is. A helyiek fogyasztják az úgynevezett dzsungellikőrt is, de ez olyan erős, hogy a leheletünk lángra lobban. Rangun üzleti negyede olyan, mintha még mindig a gyarmati világban élnének a város lakói. A volt brit hivatalnokok és az indiai üzletemberek kertes villái jellemzik az utcákat, itt vannak a külképviseletek is. Nem messze innen, már az új városrészben található a világ egyik legnagyobb pagodája, a Sve Dagon. Az aranyozott épület csaknem száz méter magas, a szentélyhez hetvenkét kisebb templom kapcsolódik, és több gyönyörű kolostor. Ezekben az épületekben számtalan Buddha-ábrázolást láthatunk. A Sve Dagon tetejére több ezer arany és ezüst csengettyűt helyeztek el, amelyek mindig szólnak a szélben.
Errefelé rengeteg az ékszerbolt, és itt találhatóak az elefántcsont faragók műhelyei is. Az óriási emlősállat minden csontjából készül dísztárgy, és sok a vásárló, nem csoda, hogy ekkora az igény az elefántok kilövésére. A boltokban és a piacokon a vásárok idején a legnagyobb a tömeg. Január negyedikén ünneplik a függetlenség napját, áprilisban pedig vízi fesztivált tartanak. Ilyenkor ősi szokás szerint mindenkit nyakon öntenek egy vödör hideg vízzel az utcán, este pedig maskarába öltözve ünnepel a tömeg.
Kiss Róbert Richard
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!