Kié a lelkünk?

Ha – ne adj’ Isten! – megismétli az 1998–2002 közötti úrhatnámságát, amelyet – többek mellett – átszőtt az egyház szerepének túldimenzionálása, felhívás – a már amúgy létező – közvetlen politizálása, a lelkek fölötti erőszaktétele (is). Abban a köztársaságban, amelynek alkotmánya kimondja: Magyarországon az állam és az egyház különváltan működik. Úgy, mint a világ haladó országaiban, amelyekben – a történelem tanulságait leszűrve – (például a népeket százezer számra pusztító vallásháborúk nyomán (is) – a népkábító és sokszor népnyúzó egyházat leválasztották az állam haladni szerető testéről.
Mit akar hát a XXI. század hajnalán a Fidesz elnöke? Újabb békétlenséget (a mai mellé) egyházi segédlettel? Lélekvadászattal? Kajafáskodással? Lélekkufárkodással? (Emlékezzenek: Jézus a kufárok között hatásos rendet vágott: „kötélből ostort fonván kiűzte őket a templomból”!) A Fidesz elnöke talán új vallásháborút akar? Ha nem is kivont acélszablyával, de a szellem ájtatos, ám mégiscsak inkvizítor pallosával? Új eretneküldözés készül? (A gárdák már készen állnak irtani. A parlagfüvet. Vagy mégse azt?).
A Fidesz vezére a köztársaság polgárainak etikai mércéjét az egyháziakkal kívánja felállíttatni. Amelyben, ugye, külön is megmérettetik és elválasztatik a jó és a gonosz. (Átveszik az Úristen szerepkörét!). Igen, a gonosz. De hát kik is lehetnek ezek? Természetesen „ezek a kommunisták”, (még most is ennél a fogalomnál tartanak), ez a mai kormány, amely erkölcsi fertőbe vezeti a „fajtiszta”, „mélymagyar” nemzetet, mert „ezek”, ugye, „idegen szívűek”! Tehát „majd mi kezelés alá vesszük ezt az (általuk) szétzilált magyar népet”. Mert ennek még azt is meg kell mondani, hová szavazz, te balga! Igen, igen, az eszünket, a lelkünket akarják – s voksainkat.
Világos beszéd. Ám kérdezem: mi lesz a drágán kivívott (vagy ajándékba kapott) lelkiismereti szabadságunkkal? Mi lesz européerségünkkel?  Mi lesz a világi erkölcsiségű polgárokkal? Mi lesz a „kapitalizmus építésével”, ha a lelki zsinórmértéket a középkorhoz inkább hasonlatos egyház szabja meg? Anakronizmus. Egyben új fundamentalizmus. Ez utóbbi nagyon hajaz a mai iszlámon belüli szélsőséges nézetekre és gyakorlatra (amelyben gyakorta a fegyvereké a döntő szó!) Ezt a „bölcs” irányt választja a Fidesz? (A gárdák már készen!) Szép jövő, mai magyarok! („Elegendő bűn, hogy a múltat be kell vallani…”) Arról már nem is beszélve, hogy láthatóan, egy-két nagy egyháznak szánja az „ítéletosztó” szerepet. Majdhogy nem államvallássá téve például a katolikus vagy a református vallást. (Láttunk már ilyet Magyarországon.) Visszalépés az 1867 előtti időkre! Tömény feudalizmus. Egyébként nem tudom, mit szólnak ehhez a kis egyházak, s más szellemi mozgalmak. Mozgásterük érzékelhetően szűkülne.
A Fidesz elnöke tehát kinevezné az országot kereszténynek. Csak így. Ex katedra. Lásd a főrendi házbeli beszédét. A kereszténységnek azonban – szerény ismereteim szerint – nem a harcos hódítás az eredeti célja, hanem a vallás türelmes terjesztése, minden lehetséges példával, el egészen a karitatív stb. munkálatokig… A harcos egyház nem az igazi, nem a népéért tisztán és jót cselekvő egyház Az „eredeti” kereszténységnek más a célja s módszere. Az igazinak!
Lelkünket most a Fidesz harcos ördöge a túlkompenzált egyház által akarja megvenni. A lelkem az enyém. Nem eladó!
Hajdú Árpád, a „kálvinista Rómából”

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!